<div dir="ltr"><h1>Minassian érsek: Nagyszüleim az örmény népirtás során haltak meg </h1>
<div>2015. április 23. csütörtök 17:50<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/minassian-ormeny-ersek-nagyszuleim-nepirtas-soran-haltak-meg" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/minassian-ormeny-ersek-nagyszuleim-nepirtas-soran-haltak-meg</a><br></div>
<h3>Raphaël Minassian érsek 2011 óta a Kelet-Európában élő
örmények ordináriusa. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Nagyszülei az 1915-ös örmény népirtás során haltak
meg,</span> <span style="background-color:rgb(0,255,0)">nagybátyját muzulmán család nevelte </span>– az olasz Avvenire katolikus
napilap teszi közzé megrendítő történetét.</h3><p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60655&img=o_14.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60655&p=1&img=c_14.jpg" alt="" border="0"></a><br>„Nem
ismertem a nagyszüleimet.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Apám</b></span> Van városának örmény közösségéből
származott, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>túlélte</b></span> ugyan <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a népirtást,<span style></span> de mindkét szülőjét elvesztette.</b></span>
Egy amerikai nőhöz került, aki betette egy<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b> árvaház</b></span>ba. Később<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a szaléziak
fogadták magukhoz, a Torino közelében fekvő Comianóba vitték, ahol
lehetősége nyílt a tanulásra. Egyike volt azoknak az örmény árváknak,
akiket a katolikus egyház megsegített</b></span>” – mondja el életéről Raphaël
Minassian érsek. A Kelet-Európában élő örmények ordináriusa koncelebrált
azon a<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> szentmisé</b></span>n, amelyet<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Ferenc pápa mutatott be április 12-én</b></span> a
Szent Péter-bazilikában az örmény népirtás évfordulójára emlékezve. </p>
<p>„A pápa határozott és igaz szavakkal védte meg a történelmi
igazságot, egy nép emlékezetét, és mindenkit a kiengesztelődésre hívott.
Mi, örmények, nagyon meghatódtunk, és hálásak vagyunk Ferenc pápának a
bátorságáért, bölcsességéért, jóságáért” – mondta el a Szentatya beszéde
kapcsán.<br><br>A Metz Yeghern, vagyis <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a „nagy rossz”, az örmény
népirtás ugyan már egy évszázada történt</b></span>, de Minassian – és sok
honfitársa – számára <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nagyon is közeli </b><b>élmény, mert rányomta bélyegét a
családok történetére</b></span>. „Anyám is elveszítette előbb az apját, aztán az
anyját. A szüleimet brutális módon elszakították gyökereiktől, életük
ezt követően a diaszpórában zajlott. A »nagy rosszról« sokat beszéltek a
családunkban. <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>Nyolcan voltunk testvérek, én voltam az elsőszülött,</b></span>
1946-ban születtem. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nagyon sok nehézség volt az életünkben: nem mindig
volt munka, a pénz mindig kevés volt</b></span>” – mondta el életéről. Majd
hozzátette: „Emlékszem, amikor az anyagi helyzetünk miatt megnőtt otthon
a feszültség, anya és apa mindig úgy zárták a vitát, hogy ránk néztek,
és azt mondták: »<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>Az isteni gondviselés soha nem hagyott el minket, nem
hagyja majd el őket sem.« Mindig munkakeresésben voltunk, és kerestük a
helyünket a világban. Magam is éltem Szíriában, Libanonban,
Jeruzsálemben, a bejrúti szemináriumban tanultam.” </b></span><br><br><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>Minassian
érseknek jelenleg minden testvére az Egyesült Államokban él, akárcsak az
unokatestvérei.</b></span> Van egy különös esemény az életében, kényes témát
érint, amelyre a történettudomány csak az elmúlt néhány évben kezdett
hangsúlyt fektetni: a Törökországban maradt, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>iszlamizáción átesett
örmények történeté</b></span>t. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Több ezer örmény gyereket</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szakítottak el
családjától, és helyeztek el muzulmán családoknál vagy olyan
asszonyoknál, akik túlélték a mészárlást, és török katonákhoz mentek
feleségül.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Nem kevesen voltak közöttük olyanok is, akik csak színlelték
az áttérést</b></span>, hogy ily módon megmeneküljenek.</p>
<p><span style="background-color:rgb(246,178,107)"><b>A különös esemény</b><b> egy vasúti kocs</b><b> </b><b>iban</b> </span>történt meg: „1958-ban vonaton
utaztam apámmal. Szíria és Törökország határánál jártunk, egy kis
városka közelében. Amikor kimentem a kabinból, <span style="background-color:rgb(246,178,107)"><b>megláttam egy magas,
bajszos férfit, kosárral a kezében. Rám szegezte a tekintetét, én pedig
zavarba jöttem. Elmondtam apámnak, aki kiment, hogy megnézze, mi
történt. És amikor közelebb ment hozzá, felismerte abban az emberben a
testvérét… Muzulmán volt! Tizenkét gyermeke volt, természetesen egyik
sem volt megkeresztelve. Szíriában egy pap segítségével sikerült
megkeresztelni őket, ő pedig visszatalált elveszett identitásához. Ezt
követően az egész családja kivándorolt az Egyesült Államokba.”<br></b></span><br>Minassian
érsek és népe számára nagyon nehezen érthető a történetüket övező
felejtés: „Amikor az örmény népirtásról beszélek olyan embereknek,
akikről kiderül, hogy száz év elteltével is semmit vagy keveset tudnak
róla, akkor újra és újra felteszem a kérdést: <i>Hogy lehet ez? <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hogyan
boríthatta csend ezt a hatalmas tragédiát? Tanulnunk kell belőle! Miért
nem szűnik meg a csend, a közöny, amely ma a Közel-Keleten élő
keresztények szenvedését övezi?</b></span></i>”</p>
<div>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60655&img=o_pope.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60655&p=1&img=c_pope.jpg" alt="" border="0"></a><br>Szent
II. János Pál 2001-ben az örmény apostoli egyház fejével, II. Karekin
katholikosszal az örmény népirtás áldozatainak emlékművéhez látogatott. A
Hrazdan folyó partja közelében emelkedő dombon 1967-ben állítottak
emlékművet annak a másfél millió örménynek, akiket 1915 és 1918 között
az Oszmán Birodalom lemészárolt. <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>II. János Pá</b></span>l <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><span style></span></span>virágkoszorút helyezett
el az emlékműnél, és <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>a következő imádságot mondta el:</b></span></p>
<p>„<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>Hallgasd meg, Ó, Urunk, a jajkiáltást,</b></span> amely erről a helyről feléd
száll, a Metz Yeghern szakadéka halottainak kérő szavát, az ártatlanul
kiontott vér kiáltását, amely olyan, mint Ábel vérének könyörgése, és
mint Ráchelé, aki siratja fiait, akik már nincsenek többé. Hallgasd meg,
ó, Istenünk, Róma püspökének imáját, aki elődje, XIV. Benedek kérését
visszhangozza, amikor 1915-ben felemelte szavát »a kegyetlenül sújtott
és a megsemmisítés küszöbéig elvezetett örmény nép« védelmében.</p>
<p>Tekints le, Urunk, e föld népére, amely már oly régóta beléd helyezte
bizodalmát. E népre, amely nagy szenvedésen ment át, de hűsége sohasem
szenvedett csorbát. Törölj le szemükről minden könnyet, és add, hogy 20.
századi haláltusájuk után megkapják az örökké tartó élet aratását.
Mélységesen megrendülve az örmény népet sújtó borzasztó erőszak miatt<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>,
döbbenten kérdezzük, a világnak miért kell újból és újból ennyire
embertelen eltévelyedésekkel találkoznia. Mi azonban megújítjuk, Ó,
Urunk, a te ígéretedbe helyezett reménységünket, és azt kérjük, hogy a
halottak a te békédben találjanak örök nyugodalmat, és a te szereteted
hatalma gyógyítsa be a még ma is vérző sebeket.</b></span> Lelkünk téged szomjúhoz,
Ó, Urunk, amíg várjuk a kereszten megszerzett megváltás beteljesülését,
a húsvét világosságát, amely a legyőzhetetlen élet hajnala, az új
Jeruzsálem dicsősége, ahol nincs többé halál.</p>
<p>Ó, élet és holtak bírája, irgalmazz nekünk, Uram, irgalmazz, Krisztus, kegyelmezz, Uram, irgalmazz!”</p>
</div>
<p>Fotó: Adnkronos.com</p></div>