<div dir="ltr"><br><div class="gmail_quote"><br><div dir="ltr"><div>Tekintettel a tegnapi szent György naphoz fűződő 100 éves , tragikus történelmi eseménysorozat kapcsán megsokasodott híradásokra, megküldöm egy kedves és szakavatott barátom gondolataiból összeállított kis szösszenést, segítendő az eligazodást... .) -m- </div><div>p.s.: a mai török adminisztráció részben szakított az ifjú-török radikális nacionalista hagyományokkal és bűnbánó módon elismeri az atrocitásokat, viszont a nemzetközi jogi fogalom szerinti genocídiumot nem kívánja elismerni, ez egy másik kérdés... </div><div><br></div><br><div><br></div><div><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt"><b><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">Az örmények helyzete ellentmondásos volt
a Török Birodalomban…</span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">Egyrészt a
társadalom elitjét alkották, uralva a pénzügyeket és a kereskedelmet. A kultúrában
is jelentős erővel voltak jelen, de még az államigazgatásban is. A háború
kitörésekor 1914-ben még a külügyminiszter is örmény volt. A
"leghűségesebb nemzetként" emlegették őket.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">A fordulat az
orosz-török háborúk miatt történt, amikor orosz támogatással örmény forradalmi
szervezetek (Dasnak, Hincsak) alakultak, szélsőbalos-soviniszta ideológiai
háttérrel. Céljuk a birodalomból kiszakítani a megteremtendő Nagy-Örményországot,
orosz protektorátus alatt. Ennek érdekében az oroszok nekik ígértek hat
vilajetet a birodalomból, ahol viszonylag nagy számban (de sehol nem
többségben) éltek. Ezeken a vidékeken gerillaháborúba és etnikai tisztogatásba
kezdtek. (Ezekről is vannak feljegyzések, dokumentumok, fényképfelvételek - nem
kevésbé borzalmasak, mint amelyek az örmények szenvedéseiről készültek.)</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">Az örmények
többsége nem támogatta a forradalmi szervezeteket, de ezek szokásos módon a
terrort saját népükön kezdték. Az együttműködő, a birodalom iránt lojális
örményeket kivégezték, beleértve örmény papokat is. A konstantinápolyi
pátriárkát karácsony napján lőtték le, az oltár előtt - nem az oszmán állam,
nem törökök, hanem örmény terroristák. Az indíték pedig a birodalomhoz való
hűsége volt. A gazdag örmény polgárokat megsarcolták, kvázi
"hadiadót" vetettek ki rájuk. Aki pedig nem működött együtt, azt lelőtték.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">Az oroszoktól
elszenvedett sorozatos vereség miatti elkeseredés bizony többször is az
örményen csattant - természetesen többnyire azokon, akik mit sem tehettek a
háborús kollaborációról. De a pogrom és a népharag már csak ilyen. Az oszmán
állam igyekezett fenntartani a rendet, vegyes sikerrel. Az örmények helyzete
hasonló lett az európai zsidósághoz: egyszerre volt jellemző a pénzügyi
kulcspozíciók birtoklása, valamint az ellenük időnként fellángoló népharag. De
mindez kifejezetten az oroszokkal való kollaboráció után kezdődött. Noha Oroszország
a Kaukázus egyes területeinek megszállása után, már a XIX. században, a
keresztények patrónusaként az új orosz területeken
telepítésekkel változtatta meg az etnikai viszonyokat, nagy örmény kolóniák
létrehozásával, mint a legismertebb Karabah.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">A két balkáni
háború alatt (1912-13) 7 millió (!) törököt űztek el szülőföldjéről,
többszázezer ártatlan halálos áldozattal. Mindez nem menti, de részben
magyarázza az elkeseredettséget és az emiatt néha kontrollálhatatlan
népharagot. A menekült tömegek komoly bizonytalanságot, fezsültséget keltenek
minden társadalomban.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">A nyilvános
kivégzések fotóin szereplő akasztottak rendre manipulatív kommentárral jelennek
meg, mintha geyszerűen "örmény értelmiségieket" akasztottak volna
fel. A valóságban ezek az elítéltek a Dasnak és a Hincsak aktivistái,
vezetői voltak, akik a világháború árnyékában fegyveres harcot szerveztek az
oszmán állam ellen.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">Az utolsó
csepp a Van városbeli felkelés volt. Az orosz csapatok előretörésekor az oszmán
seregek hátában örmény forradalmárok felkelést robbantottak ki, összejátszva a
támadó oroszokkal. Ez adta a döntő lökést ahhoz a parlementi döntéshez, amely
az örmények deportálásáról szólt, a frontövezetből szíriai területekre.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">A döntés
szerint minden kitelepített örménynek felmérték a vagyonát, és kárpótlást
kellett kapniuk új lakóhelyükön. A deportálás elsősorban vonaton történt,
már amennyire a kor infrastrukturális viszonyai és a háborús erőfeszítések ezt
lehetővé tették. Hosszú gyalogmenetek is voltak, ahol az éhség és betegségek
miatt rengetegen haltak meg. (Hozzáteendő: az éhínség a környék muszlim
lakosait is érintette, katasztrófális volt az ellátás.) Kurd szabadcsapatok is
rendszeresen támadták a menetoszlopokat, így állva vérbosszút az örmény
terroristák által lemészárolt kurd falvakért. (Persze ártatlanokat ért a
bosszú, amint az szokásos.) Az oszmán állam hadbírósága a támadókat és a
hatalmukkal visszaélő hivatalnokokat, katonákat hadbíróság elé állította, elmarasztalta,
mintegy 40 esetben ki is végezte. Mindez kevés volt azonban, nem tudták
fenntartani a rendet és a biztonságot. Van tehát miért megkövetni az
örménységet. Ahogy ezt meg is tette a hivatalban lévő ME a napokban, akárcsak
elődje a jelenlegi KE, Erdogan 2014-ben, de a szándékolt népirtás elismerése
nélkül. </span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">Igazolható,
államilag megszervezett és az örmény népesség kiirtását célzó, a nemzetközi jog
definíciójának megfelelő genocídium nem is volt.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">Az örmények
tragédiája egy több évtizedes, idegen hatalmak által szított etnikai háború
lezárása volt. A kegyelet megilleti őket, ahogy a többi áldozatot is.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)"> </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:13pt">Magáról a „genocídium” jogi definíciójáról:</span></b></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">A népirtás </span><i><span style="font-size:13pt">emberiesség és béke elleni bűn</span></i><span style="font-size:13pt">, <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_jog" title="Nemzetközi jog" target="_blank"><span style="color:rgb(11,0,128);text-decoration:none">nemzetközi jogi</span></a><span style="color:rgb(37,37,37)"> bűncselekmény
a Párizsban </span><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1947" title="1947" target="_blank"><span style="color:rgb(11,0,128);text-decoration:none">1947</span></a><span style="color:rgb(37,37,37)">. évi </span><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Febru%C3%A1r_10." title="Február 10." target="_blank"><span style="color:rgb(11,0,128);text-decoration:none">február 10.</span></a><span style="color:rgb(37,37,37)"> napján kelt </span><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rizsi_b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9sek" title="Párizsi békeszerződések" target="_blank"><span style="color:rgb(11,0,128);text-decoration:none">békeszerződés</span></a><span style="color:rgb(37,37,37)"> 6. cikke szerint. </span><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/1948" title="1948" target="_blank"><span style="color:rgb(11,0,128);text-decoration:none">1948</span></a><span style="color:rgb(37,37,37)">-ban a népirtás bűntettének megelőzéséről és
megbüntetéséről ENSZ egyezmény (ún. <i>Genocídium-egyezmény</i>)
született. </span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">Előzménye, ahogy
magát a kifejezést a lengyel származású amerikai jogász, Raphael Lemkin,
az 1944-ben publikált Axis Rule in Occupied Europe</span><span style="font-size:13pt"> <span style="color:rgb(37,37,37)">(A tengelyhatalmak
uralma a megszállt Európában) című művében meghatározta</span>.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)"> </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">A népirtás nemzetközi jogi fogalmát tehát
a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló </span><span style="font-size:13pt"><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyes%C3%BClt_Nemzetek_Szervezete" title="Egyesült Nemzetek Szervezete" target="_blank"><span style="color:rgb(11,0,128);text-decoration:none">ENSZ</span></a><span style="color:rgb(37,37,37)">-egyezmény határozza meg 1948-ban. Eszerint népirtást
követ el az, aki valamely <span style="background:yellow">nemzeti,
etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges <u>kiirtása céljából</u></span></span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin:0cm 0cm 1.2pt 36pt;line-height:18pt;background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">a) a csoport tagjait
megöli,</span><span style="font-size:13pt"></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin:0cm 0cm 1.2pt 36pt;line-height:18pt;background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">b) a csoport tagjainak, a
csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,</span><span style="font-size:13pt"></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin:0cm 0cm 1.2pt 36pt;line-height:18pt;background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">c) a csoportot olyan
életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait
pusztulással fenyegetik,</span><span style="font-size:13pt"></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin:0cm 0cm 1.2pt 36pt;line-height:18pt;background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">d) olyan intézkedést
tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,</span><span style="font-size:13pt"></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin:0cm 0cm 1.2pt 36pt;line-height:18pt;background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)">e) a csoporthoz tartozó
gyermekeket más csoportba elhurcolja.</span><span style="font-size:13pt"></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt;background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)"><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pirt%C3%A1s" target="_blank">http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pirt%C3%A1s</a></span><span style="font-size:13pt"></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:1.2pt;line-height:18pt;background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt;color:rgb(37,37,37)"> </span><span style="font-size:13pt;color:black;background:rgb(249,249,249)">The </span><span style="font-size:13pt"><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Convention_on_the_Prevention_and_Punishment_of_the_Crime_of_Genocide" title="Convention on the Prevention and Punishment of the Crime of Genocide" target="_blank"><span style="color:rgb(11,0,128);text-decoration:none;background:rgb(249,249,249)">Convention on the Prevention and Punishment of the Crime of Genocide</span></a>
<span style="color:black;background:rgb(249,249,249)">(CPPCG) was adopted by the </span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/UN_General_Assembly" title="UN General Assembly" target="_blank"><span style="color:rgb(11,0,128);text-decoration:none;background:rgb(249,249,249)">UN General Assembly</span></a><span style="color:black;background:rgb(249,249,249)">on 9 December 1948 and came into effect
on 12 January 1951 (Resolution 260 (III)). Article 2:</span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt;color:black;background:rgb(249,249,249)"> Any of the
following acts committed with </span><u><span style="font-size:13pt"><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Genocide#Intent_to_destroy" title="Genocide" target="_blank"><span style="color:rgb(11,0,128);background:rgb(249,249,249)">intent to destroy</span></a></span></u><span style="font-size:13pt;color:black;background:rgb(249,249,249)">, </span><span style="font-size:13pt"><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Genocide#In_part" title="Genocide" target="_blank"><span style="color:rgb(11,0,128);text-decoration:none;background:rgb(249,249,249)">in whole or in part</span></a><span style="color:black;background:rgb(249,249,249)">, a </span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Nation" title="Nation" target="_blank"><span style="color:rgb(11,0,128);text-decoration:none;background:rgb(249,249,249)">national</span></a><span style="color:black;background:rgb(249,249,249)">, </span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Ethnicity" title="Ethnicity" target="_blank"><span style="color:rgb(11,0,128);text-decoration:none;background:rgb(249,249,249)">ethnical</span></a><span style="color:black;background:rgb(249,249,249)">, </span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Race_(classification_of_human_beings)" title="Race (classification of human beings)" target="_blank"><span style="color:rgb(11,0,128);text-decoration:none;background:rgb(249,249,249)">racial</span></a><span style="color:black;background:rgb(249,249,249)"> or </span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Religion" title="Religion" target="_blank"><span style="color:rgb(11,0,128);text-decoration:none;background:rgb(249,249,249)">religious</span></a><span style="color:black;background:rgb(249,249,249)"> group,
as such: </span></span></p>
<p style="margin-left:18pt"><span style="font-size:13pt;color:black">-
<span style="background:rgb(249,249,249)">killing members of the group; </span></span><span style="font-size:13pt"></span></p>
<p style="margin-left:18pt"><span style="font-size:13pt;color:black">-
<span style="background:rgb(249,249,249)">causing serious bodily or mental harm to
members of the group; </span></span><span style="font-size:13pt"></span></p>
<p style="margin-left:18pt"><span style="font-size:13pt;color:black">-
<span style="background:rgb(249,249,249)">deliberately inflicting on the group
conditions of life, calculated to bring about its physical destruction in whole
or in part; </span></span><span style="font-size:13pt"></span></p>
<p style="margin-left:18pt"><span style="font-size:13pt;color:black">-
<span style="background:rgb(249,249,249)">imposing measures intended to prevent births
within the group; </span></span><span style="font-size:13pt"></span></p>
<p style="margin-left:18pt"><span style="font-size:13pt;color:black">-
<span style="background:rgb(249,249,249)">forcibly transferring children of the group to
another group.</span></span><span style="font-size:13pt"></span></p>
<p style="margin-left:18pt"><span style="font-size:13pt;color:black;background:rgb(249,249,249)">(Article 2 CPPCG)</span><span style="font-size:13pt"></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt"><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Genocide_definitions" target="_blank">http://en.wikipedia.org/wiki/Genocide_definitions</a></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt;color:rgb(31,73,125)"> </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt">Az ENSZ által elfogadott
definíció kulcseleme tehát, hogy a bűntett a "<u>megsemmisítés szándékával</u>"
('<u>intent to destroy</u>') történjen. Ha így volt, akkor genocídium. Ha nem,
akkor bármilyen borzalmak is történtek, nem az.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt">Az pedig nem igazolt, hogy az
oszmán állam vagy az 1913-ban hatalomra jutott forradalmi "ifjútörök"
kormány (CUP) meg akarta volna semmisíteni az örmény népet. Semmiféle
"örményellenes" propaganda nem volt, és nem volt semmilyen
jogkorlátozó előzménye sem a deportálásoknak. Ami "csak" a frontvonal
közelében élő örményeket érintette. - A fővárosban például háborítatlanul élte
tovább életét többszázezer örmény, akiknek parlamenti képviselőik voltak. Ahogy
vallási vezetőjük, az örmény pátriárka is hivatalban volt mindvégig, békében. </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt">Az örmény menetoszlopokat
megtámadó fegyvereseket hadbíróság elé állítását mi motiválta, ha tényleg
állami akarat lett volna a tömeges gyilkosság, akkor miért ítélték volna el
őket?</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt">Nagy kérdés miért "ülnek"
a franciák, az örmény vádak első számú nemzetközi képviselőjeként a
dokumentumokon, amelyeket Konstantinápolyból vittek el 1919-ben, a főváros
angol-francia megszállása idején az állami archívumból. Talán éppen azért, mert
nincs köztük olyan, ami az állami szintű szándékosságot igazolná. Ennek
rövidesen ki kell derülnie, ha lejár az iratok 100 éves titkosítása. </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-size:13pt">Nemzetközi jogi speciális helyzet</span></b></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt">Izrael
határozottan ellenzi az örmény tragédia népirtásnak (genocídiumnak)
minősítését. /Ismeretes, hogy a zsidó állam a holokauszt egyediségét, semmilyen
más eseménnyel nem egybeesőségét hirdeti. </span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt">A
teljes, avagy akár a részleges, de szándékolt megsemmisítés igazolása igen nehéz.
A Soah-on kívül ilyesmire talán a Mongol Birodalom XIII. századi gyakorlatból lehetne
példát keresni, vagy esetleg az USA az indiánokkal szemben, de főleg ha egyes
törzsek történetét elkülönítve vizsgálnánk, lehetne gyanúsított, mert
általánosságban, minden indiánra nem volna megállapítható. Hasonló lehet Ausztrália
esete az őslakóival a még brit időkben. Esetleg a Párizsi forradalmi hatóságok
eljárása Vendomban lehetne ilyen még... De ezek mind feltételezések, egy
bírósági ítélet megalapozásához szükséges dokumentumokat nem volna könnyű
előteremteni egyik esetben sem. A kiirtás szándékának igazolása egy állami
adminisztrációs iratokat feltételező feladatot jelent. A magyar történelem
ismertebb népirtásai ilyen tekintetben nem felelnek meg a kritériumnak sem a hírhedt
madéfalvi sICULICIDIUM tekintetében, de a mócföldi magyarirtások sem, hiszen
ezeket Avram Iancu román lázadói hivatalos államiság háttere nélkül követték
el. Ehhez nem volna elég azt sem bizonyítani, hogy „bizonyos aulista körök”
szervezték volna az etnikai lakosság uszítását, hiszen nem logikus, hogy az
udvarnak a magyar nemesség kiirtása konkrét célja lett volna. Hasonló a probléma
a kurd szabadcsapatosok kegyetlen mészárlásaival. </span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt">A
jogi meghatározás nem esik egybe a köznyelvben igen elterjedt népirtás fogalmával.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt">Ezért
parttalan az ezzel kapcsolatos vita. Az ENSZ definíciója és a hágai ítélkezési
gyakorlat szerint az örmény tragédia nem minősíthető népirtásnak, az elterjedt
szóhasználat szerint viszont igen. Valószínűleg így soha sem lesz megegyezés a
minősítésben.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt">Ezért
kellene a tények minél alaposabb megismerésére helyezni a hangsúlyt, mert még
bőven van még feltárandó kérdések.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt">A
törökök már évekkel ezelőtt javaslatot tettek nemzetközi történészbizottság
felállítására, de az örmények ezt elutasítják.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt">A
levéltárakat szintén egyoldalúan nyitották meg a törökök, viszonzatlan
gesztusként. Holott döntő jelentőségű lehet az 1919-ben Franciaországba hurcolt
levéltári anyag.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt">A genocídium-kampány
évtizedekkel az események után indult, a hatvanas-hetvenes években. Ennek több
oka is lehet, de a történtek szempontjából ez mind külső, politikai ok. Ha
valóban a múlt feltárása lenne a szándék, akkor történészi és nemzetközi jogi
vizsgálatokat kellene szorgalmazniuk, minden dokumentum alapos feltárásával és
értékelésével. Ehelyett a kampány azt célozza, hogy mindenféle ország, az
ügyben teljesen tájékozatlan képviselőit rövid politikai állásfoglalás
megtételére (értsd: megbélyegzésre) vegyék rá, egy olyan történelmi kérdésben,
amelyben még a történészeknek is tisztázatlan.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt">Mindez alátámaszthatják azt a
feltételezést, hogy a többségében diaszpórában élő örmény nemzeti összetartozás
fontos elemeként szükséges a népirtás közös szenvedésének élményét fenntartani...
felhasználva ezt a valóban szörnyű történelmi katasztrófát...</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt">A
téma terítéken lesz még sokáig, ahol a vita nem a tények elismeréséről szól
(azokat senki sem tagadja), hanem a genocídium kimondásáról vagy ki nem mondásáról.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt">Ugyanis,
ha elismerné Törökország jogi értelemben a népirtást, akkor azt is elismerné,
hogy előre eltervezett megsemmisítési szándék lett volna az oszmán állam
korabeli vezetői részéről. Ezen túl pedig kárpótlási igények özönét kellene
felvállalnia, és még inkább folyamatos nyomásgyakorlás lehetőséget biztosítaná
maga ellen. </span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="background-image:initial;background-repeat:initial"><span style="font-size:13pt">Vagyis
nem a tényeken folyik a vita, hanem a minősítésen. Ami inkább politika, mint
történelem.</span></p></div></div>
</div><br></div>