<div dir="ltr"><div><p><font>2015.04.24. péntek</font></p><p><i><b>Választott eszközöm ő, hogy nevemet a népek elé vigye</b></i></p><hr><p><a name="14ce861979c33100_ApCsel 9,1-20"><font color="#000000">ApCsel 9,1-20</font></a></p><p><span>Eközben
 <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Saul, aki még mindig gyűlölettől lihegett és halállal fenyegette az Úr 
tanítványait, elment a főpaphoz, és levelet kért tőle a damaszkuszi 
zsinagógákhoz, hogy megkötözve Jeruzsálembe hozhassa azokat a férfiakat 
és nőket, akiket ott talál ennek a tannak a követői közül.</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>De amint 
haladt az úton és Damaszkuszhoz közeledett, történt, hogy hirtelen 
fényesség ragyogta körül az égből. Leesett a földre, és szózatot 
hallott, amely azt mondta neki: ,,Saul, Saul, miért üldözöl engem?’’ 
Erre remegve és ámulva megkérdezte: ,,Uram, mit akarsz, hogy tegyek?’’ 
Az Úr azt válaszolta neki: ,,Kelj föl és menj be a városba, ott majd 
megmondják neked, mit kell tenned.’’</b></span> A férfiak, akik kísérték, 
csodálkozva álltak. Hallották ugyan a hangot, de nem láttak senkit sem. 
Saul pedig fölkelt a földről, de amikor kinyitotta a szemét, semmit sem 
látott.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Úgy vezették be kezénél fogva Damaszkuszba. Ott volt három 
napig, nem látott, nem evett, nem ivott semmit. </b></span>Volt Damaszkuszban egy 
Ananiás nevű tanítvány, akihez az Úr látomásban így szólt: ,,Ananiás!’’ Ő
 pedig így felelt: ,,Itt vagyok, Uram!’’ Az Úr így folytatta: <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,,Kelj 
föl, menj el az úgynevezett Egyenes utcába, keress fel Júdás házában egy
 Saul nevű tarzusi embert. Íme, épp imádkozik, és lát egy Ananiás nevű 
férfit, amint belép hozzá, és ráteszi a kezét, hogy látását 
visszanyerje.’’</b></span> <span style="color:rgb(39,78,19)"><b>Ananiás azonban azt felelte: ,,Uram, sokaktól hallottam 
erről a férfiról, hogy mennyi gonoszat tett szentjeiddel Jeruzsálemben. 
Itt meg felhatalmazása van a főpapoktól, hogy megkötözze mindazokat, 
akik segítségül hívják nevedet.’’</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>De az Úr azt mondta neki: ,,Csak menj,
 mert kiválasztott edényem ő nekem, hogy hordozza nevemet a pogányok, a 
királyok és Izrael fiai előtt. Én ugyanis megmutatom neki, mennyit kell 
szenvednie az én nevemért.</b></span>’’ Erre Ananiás elindult, bement a házba, 
rátette a kezét, és azt mondta: ,,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Saul testvér, az Úr Jézus küldött 
engem, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, hogy láss és eltelj 
Szentlélekkel.’’ Erre azonnal halpikkely-szerű valami hullott le a 
szemeiről, és visszanyerte a szeme világát. Fölkelt és 
megkeresztelkedett, azután ételt vett magához és megerősödött. Néhány 
napig még együtt maradt a tanítványokkal, akik Damaszkuszban voltak. 
Azonnal hirdette a zsinagógákban Jézust,</b><u><b> hogy ő az Isten Fia. </b></u></span></span></p><p><a name="14ce861979c33100_Zs 116"><font color="#000000">Zs 116</font></a></p><p><span>ALLELUJA!
 Dicsérjétek az Urat minden népek, dicsérjétek őt minden nemzetek! Mert 
megerősíttetett mirajtunk az ő irgalma, és jósága örökre megmarad!</span></p><p><a name="14ce861979c33100_Jn 6,52-59"><font color="#000000">Jn 6,52-59</font></a></p><p><span><span style="color:rgb(39,78,19)"><b>Vitatkozni
 kezdtek erre a zsidók egymás közt, és ezt kérdezték: ,,Hogyan adhatja 
ez testét eledelül nekünk?’’</b></span> Jézus azt felelte nekik: ,,Bizony, bizony 
mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>isszátok az ő 
vérét, nem lesz élet tibennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az
 én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó 
napon. Mert az én testem valóságos étel, és az én vérem valóságos ital. 
Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, </b></span>és én 
őbenne. Amint engem küldött az élő Atya, és én az Atya által élek, úgy 
aki engem eszik, az is általam él. Ez az a kenyér, amely az égből szállt
 alá. Nem olyan, mint amit az atyák ettek és meghaltak; aki ezt a 
kenyeret eszi, örökké élni fog. Ezeket mondta Kafarnaumban, amikor a 
zsinagógában tanított.</span></p></div><div><br></div><div><br></div><div><br></div></div>