<div dir="ltr"><div>
<div>
<a href="http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei" target="_blank">A Magyar Nemzet belföldi hírei</a>
<i>Interjú</i>
</div>
<div>
<h1>„A tízparancsolatból legalább kettőt”</h1><span><a href="http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/a-tizparancsolatbol-legalabb-kettot-1282394" target="_blank">http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/a-tizparancsolatbol-legalabb-kettot-1282394</a><br>2015. április 18., szombat 11:00 , forrás: <a href="http://mno.hu/magyar_nemzet/" target="_blank">Magyar Nemzet</a>, szerző: Pilhál Tamás </span>
</div>
</div>
<table style="margin:auto" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td>
<div style="width:100%;min-height:auto;float:none"><img style="float:none;margin:auto" src="http://mno.hu/data/cikk/1/28/23/94/cikk_1282394/lezsak_uj_fekvo_lead.jpg" alt="„A tízparancsolatból legalább kettőt”" height="411" width="645"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td>Béres Attila / Magyar Nemzet</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<div>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Természetes, hogy vannak súrlódások a
frakciószövetségen belül, de egy kudarc, így a tapolcai vereség
következménye az is lehet, hogy még jobban összecsiszolódnak </span>– mondta
lapunknak adott interjújában Lezsák Sándor fideszes országgyűlési
képviselő. A Nemzeti Fórum elnöke<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> egyes kormányzati politikusok
meggazdagodását firtató kérdésünkre azt válaszolta: </span><span style="background-color:rgb(0,255,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">aki nem tud kibújni a
bőréből, az könnyen a politikai pálya szélére vagy azon kívülre </span><b>
sodródhat.</b></span> A <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>kormányt ért bírálatok kapcsán </b></span>megjegyezte:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <b>„mialatt</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az
igazság</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az előtérben várakozik, addig tíz hazugság jut szóhoz”</b></span>. Arról is
beszélt,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> jó irányba halad az ország, ám elégedettek csak akkor
lehetünk</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> ha a rendszerváltás </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>óta bekövetkezett torzulásokat<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> </span></b></span><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">sikerül
kijavítani</span></b>. Végül megjegyezte: nem kapott felhívást semmiféle
sajtóbojkottra.</p>
</div>
<div>
<p><b>– Ön szerint mi az üzenete a vasárnapi <a href="http://mno.hu/belfold/tapolcan-torhetett-be-a-jobbik-folott-az-uvegplafon-1281610" target="_blank">tapolcai</a> és a megelőző időközi országgyűlési választás eredményének?</b><br>–
Nincs nevetségesebb, mint öklöt rázni az elment hajó után. Az elmúlt
évtizedekben megtanultam, hogy<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b> győzni csak az képes, aki veszíteni is
tud.</b></span> Természetesnek tartom, hogy a megfelelő belső fórumok elemzései
nyomán higgadt döntésekkel változtatnak, ahol ez szükséges. Annak
értelmét nem látom, hogy magunkat kezdjük ostorozni,<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b> az élveboncolás is
veszélyes, mert ilyenkor az is megtörténhet, hogy végül megállapítják: a
halál oka maga a boncolás volt.</b></span></p>
<p><b>– Viharos egy éven vagyunk túl. Számított-e tavaly az újabb
kétharmados országgyűlési választási győzelemre és az azt követő
fölényes európai és önkormányzati sikerre?</b><br>– Ha nem is ilyen
arányúakra, de számítottam a győzelmekre, azonban ne lássuk magunkat se
többnek, se kevesebbnek, mint akik vagyunk. <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>Az elmúlt évek kétharmados
politikai teljesítményét történelminek minősítem. Ezt a kétharmados
országtöbbséget előbb a politikai, gazdasági, erkölcsi katasztrófát
okozó ellenfeleink hozták össze, de a tavaly elért kétharmados
többségnek immár közös jövőképe van, amit az alaptörvényben, az új
alkotmányban szentesítettünk</b></span>. A viharos esztendő, amire ön utal,
rendkívüli próbatétel volt, olyan belpolitikai hidegháború alakult ki,
amelyet az ellenérdekelt külső erők is profi módon hergeltek. Mind a
három tavalyi sikeres választás azt bizonyította, hogy<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b> a zaklató
évtizedek után az ország idegrendszere nem romlott annyira, mint azt
sokan szerették volna.</b></span></p>
<p><b>– Az önkormányzati választások után mintha valami
megváltozott volna a kormánypártoknál. <span style="background-color:rgb(0,255,0)">A frakciószövetségen belül milyen
változásokat</span> tapasztalt?</b><br>– Azt ne várja el tőlem, hogy a
pártszövetségünk belső ügyeiből csipegetni fogok, és úgy teszek, mintha
mindenre tudnám a megoldást. A családi ügyeket családon belül kell
elrendezni. Ehhez belső nyugalom és önfegyelem kell. Érték dolgában
pedig a jövőben sincs kompromisszum, ahogy a nemzeti érdek érvényesítése
ügyében is határozott politikai irányításra és szolgálatra van szükség.
<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>Ez a frakciószövetségen belül olyan csapatmunkát eredményezett, amelyet
a vasárnapi kudarc megerősít. Azt pedig természetesnek tartom, hogy
vannak súrlódások, de egy kudarc következménye az is lehet, hogy
összecsiszolódunk</b></span>. Azt is tapasztalom, hogy ellenzéki indulatból,
gyűlöletből pletykák is bugyborékolnak, mocskolják a közéletet. Ezt akár
a kormánypárti, akár az ellenzéki szavazópolgárnak egyre nehezebb
elviselni.</p>
<p><b>–<span style="background-color:rgb(0,255,0)"> <u>Internetadó, drogteszt, útdíj, vasárnapi zárva tartás.</u></span> És
még számos intézkedés vagy közvélemény elé vetett ötletmorzsa, amely –
okkal vagy ok nélkül – komoly felzúdulást keltett. Mi a véleménye
ezekről egyenként és összességében?</b><br>– Nagyipari eszközökkel
történik a népbutítás, még az alapjaiban jó gondolatot is szélsőséges
környezetbe lehet ültetni, és az ebből <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>kikényszerített féligazság
nagyobb gazság, mint a hazugság</b></span>. A „közvélemény elé vetett ötletmorzsa”
valóban veszélyes, mert „gyúanyagot” termelhet, és komoly hitelvesztés
lehet az ára. El kell ismerni, hogy<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b> ellenfeleink profi technikákkal
dagasztottak naggyá, nemzetközivé néhány „ötletmorzsát”.</b></span> Egyébként pedig
az ön által említett ügyekben a véleményem külön-külön és összességében
is megegyezik a frakciószövetség által számtalanszor megfogalmazott
nyilatkozatokkal. Gondolom, ebben nem okozok meglepetést.</p>
<p><b>– Közben szinte naponta érkeznek a közvélemény jelentős
részét irritáló hírek egyes kormányzati politikusok <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u>urizálásáról, furcsa
meggazdagodásokról</u>.</span> Magyarázat, válasz elvétve érkezik, s ha mégis, az
is inkább ront a helyzeten. A megelőző négy évben mintha jóval kevesebb
lett volna az ilyen hír. Ön szerint ezen a téren mi változott? És mit
lehet ez ellen tenni?</b><br>– Machiavelli tanár úr szorgalmas és
tehetséges tanítványai a hazai és nemzetközi ellenzék soraiban
kihasználnak minden lehetőséget. Magának abban igaza van, hogy aki
magyarázkodik, az önmagát vádolja. Hogy mit lehet tenni? Ügyelni kell a
részletekre is, mert a kisördögöt jól fizetik. Aki pedig nem tud kibújni
a bőréből, az könnyen a politikai pálya szélére sodródik – vagy
kisodródik a politikai pályáról. Egyébként a régi mondás jut eszembe, és
ez nem csupán a politikusokra vonatkozik: <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>jobb ország lenne amiénk, ha a
tízparancsolatból legalább kettőt betartanánk. Bármelyik kettőt</b></span>.</p>
<p><b>– Eközben <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u>az ország gazdasági mutatói független elemzők
szerint is kiválóak: a munkanélküliség és az államadósság folyamatosan
csökken, pénzromlás szinte nincsen, az átlagbérek emelkednek, csökken a
szegények száma, stabil az államháztartás egyenlege.</u></span> Mégis, az emberek
mintha nem erre, hanem a bosszantó hírekre lennének fogékonyabbak, amit a
közvélemény-kutatási adatok is mutatnak.</b><br>– Az is régi
mondás, hogy a népet nem lehet leváltani. A közhangulatot tudomásul kell
venni, és erre az a jellemző, hogy mialatt az igazság az előtérben
várakozik, addig tíz hazugság jut szóhoz. <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>Az igazságot érvényesíteni
kell, ez szakmai feladat is. Én javíthatatlan derűlátó vagyok: egyrészt
az alaptörvényünk biztonságot ad, másrészt a kormányprogram olyan
erkölcsi és gazdasági megújulást valósíthat meg, amely előbb-utóbb az
egyéni életsorsokban is kedvező változást hoz.</b></span></p>
<p><b>– A második Orbán-kormány – mint azt a miniszterelnök
megfogalmazta – befejezte a rendszerváltást, amelynek megindításában
annak idején önnek is kulcsszerepe volt. Úgy volt, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0)">a mostani négy
év a konszolidációról szól majd. Amit most látunk, már az lenne?</span></b><br>–
<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>Igen, ez a konszolidáció időszaka, de az országra nem lehet kitenni azt
a táblát, hogy „átalakítás miatt zárva”. Továbbra is ütköznek érdekek,
eszmék </b></span>és rögeszmék, nem szólva arról, hogy<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b> az Európai Unió is zaklatott
és ingerlékeny állapotban van. Senki nem gondolhatott arra, hogy idilli
hangulat és békés, nyugodt időszak lesz, amit konszolidációs
folyamatnak nevezünk</b></span>. Ahogy mindenkinek személy szerint, úgy a
kisebb-nagyobb közösségeknek is, az „országnépnek” is együtt minden
eredményért naponta újra és újra meg kell küzdenie.</p>
<p><b>– A Nemzeti Fórumnak mi a legfőbb küldetése ezekben az időkben?</b><br>–
<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>A Nemzeti Fórum az MDF-ből jogtalanul kizárt és a kizárások miatt
kivált képviselők által szervezett politikai egyesület. A múltunkból
bennünket kizárni nem lehet, mi a Fidesz–KDNP politikai erőterében úgy
képviseljük a lakiteleki kezdetet</b></span>, az akkori szerveződés lázas
hónapjait, a választási győzelmet és az első évek gyötrelmeit, hogy akár
a népi írók szellemi hagyatékával, akár az ötvenhatosok igazságával, a
keresztény vértanúk és hitvallók lelkierejével <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>segítsük nemzeti ügyeink
szolgálatát.</b></span></p>
<p><b>– Jobbító szándékú véleményeikre, javaslataikra milyen a fogadókészség a kormánypártoknál? <span style="background-color:rgb(0,255,0)">Mennyire hallják meg a hangjukat?</span></b><br>–<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>
A frakciószövetségen belül nem hivalkodunk azzal, hogy melyik politikai
erőforrásból jön egy-egy gondolat,</b></span> elképzelés.<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b> Ez csapatmunka</b></span>.
Természetesnek tartom, hogy közös célunk az általunk is szervezett
Kincsem – Nemzeti lovas program és az abban szereplő iskolai lovas
oktatás; a tanyasi gazdálkodás és a kistelepülések ügye; vagy éppen a
hungarikumtörvény megvalósítása. Az egészségügy, az iskola világának
megújítása terén való folyamatos egyeztetések, a Nemzeti Fórum belső
élete egyre több fiatalt hoz a környezetünkbe.</p>
<p><b>– A tavalyi önkormányzati választáson Kiskunfélegyházán a
volt fideszes polgármester ellenében önálló jelöltet indított a Nemzeti
Fórum – és nyert. Pedig a nagyobbik kormánypárt országos elnöksége is az
addigi városvezetőt támogatta. Fél év távlatából hogyan látja, jó
döntést hozott? Azóta milyen utórezgései voltak az ügynek?</b><br>–
Jó döntést hoztam. Csányi József polgármesterrel és az új
városvezetéssel Kiskunfélegyháza az eddig nem tapasztalt fejlődés
lehetőségét úgy éli meg, hogy képes mozgósítani minden belső emberi és
gazdasági erőforrást. Utórezgés? Annak tekintem például, hogy az elsöprő
erejű nemzeti fórumos győzelem másnapján többek között Kósa Lajos,
Kubatov Gábor és Kerényi János is gratulált. Egyébként az elmúlt
évtizedekben a félegyházi siker után soha ennyi jókívánságot, biztatást
nem kaptam, mint amennyi a Kárpát-medence szinte minden részéből
érkezett. Ezek többségükben fideszes gratulációk voltak.</p>
<p><b>– Lépjünk pár lépést hátrébb! Ha lehet ennyire
leegyszerűsítve fogalmazni, 1987-ben lakiteleki háza kertjében kezdődött
a rendszerváltozás. Az elmúlt 28 év ismeretében elégedett az új
rendszer akkoriban lefektetett alapjaival? Jó irányba halad az ország?</b><br>–
Az 1987 szeptemberében elfogadott lakiteleki nyilatkozat minden
lényeges eleme jelen van az alaptörvényben. Annak idején ennél többet
egyikünk sem remélhetett. Igen, jó irányba halad az ország, mert akár a
nemzetpolitika, akár a gazdasági élet eredményeiben ott van a lakiteleki
program alapja: az erkölcsi megújulás. Azt mégis hozzá kell tennem,
hogy megelégedettségről csak akkor szólhatunk, ha az 1990-től
bekövetkezett torzulásokat sikerül mind kijavítani.</p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(0,255,0)">Feleségével még a kilencvenes évek elején alapította a
Lakitelek Népfőiskolát</span>, amely számos egyéb feladata mellett a magyar
emigráció központjaként is működik. <span style="background-color:rgb(0,255,0)">Milyen új kihívásaik, céljaik
vannak</span>?</b><br>– Több mint két évtizedes tapasztalat alapján évek
óta a Kárpát-medencei népfőiskolai hálózat kiépítésén dolgozunk. Nem egy
új intézményrendszer létrehozása, hanem egy meglévő tevékenységrendszer
kiszélesítése a célunk. Ennek érdekében kormányzati előterjesztés
készül, és kiemelt kormányzati beruházásként <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>folytatódik a Lakitelek
Népfőiskola felújítása, korszerűsítése.</b></span></p>
<p><b>– Hogyan látja a határainkon túl, de a Kárpát-hazán belül élő
<span style="background-color:rgb(0,255,0)">magyarság sorsát, jövőjét</span>? A kettős állampolgársági törvény után mit
tehet az anyaország, hogy több millió nemzettársunk szülőföldjén
maradjon, gyarapodjon, és elkerülje az asszimilációt?</b><br>– A
napokban Kövér László Komáromban pontosan fogalmazott:<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b> a felvidéki
magyarok joggal várják az erkölcsi elégtételt. Ez a megállapítás
valamennyi őshonos magyar nemzetrészre igaz. </b></span>Az elmúlt évtizedek bűnös
hiányossága, hogy nem sikerült megértetni a világgal azt a példátlan
méretű etnikai tisztogatást, amelyet itt, a Kárpát-hazában folyamatosan
elszenvedünk.<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b> Történelmi feladatunk, hogy minden olyan uniós jogot,
lehetőséget maradéktalanul kihasználjunk, nemzettársaink érdekében
hasznosítsunk, amellyel évek, évtizedek óta élnek más országokban.</b></span> A
kettős állampolgárság nem jelenthet másodrendű állampolgárságot, és az
ország teherbíró képességének megfelelő-en kell segíteni azt, hogy a
magyarok is megtalálják számításukat szülőföldjükön. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha külön-külön
vizsgálom egy-egy Kárpát-medencei település fogyatkozó magyar
népességét, akkor a látlelet nagyon elkeserítő. </b></span><span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>Ám</b></span> <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>az elmúlt
esztendőkben ezek orvoslására kezdeményezett nemzetpolitikai
törekvéseket kedvezőnek tartom.</b></span></p>
<p><b>– Ha már gyarapodás: az anyaországban is változatlanul
fogyóban vagyunk, évente egy kisebb város lakosságával<span style="background-color:rgb(0,255,0)"> csökken a
népesség. Elegendő-e a jelenlegi családtámogatási rendszer, a családi
adókedvezmény a drámai folyamat megállításához?</span></b><br>–<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Az
évszázados folyamat valóban tragikus,</b></span> és erre a hetvenes évek közepén,
majd azt követően élete végéig hiába figyelmeztetett drámai tényekkel és
szinte látnoki elemzésekkel Fekete Gyula író. A most kiteljesedő
rendszert azonban ő is kedvezőnek tartaná. <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>A népességfogyás megállítása
azon nemzeti sorskérdésünk egyike, amely az országtól rendkívüli
erőfeszítést igényel. Kiskunfélegyházán például újra vissza akarjuk
hozni a szülészetet, mert nekem is meggyőződésem, hogy a babavárás
körülményeit már hónapokkal korábban meg kell adni az áldott állapotban
lévő kismamának, és a kisded világrajövetele után is egy kisebb közösség
törődése átsegíthet a nehézségeken.</b></span></p>
<p><b>– Abból, hogy vállalta az interjút, úgy tűnik, önre nem hatott a bojkottfelhívás…</b><br>–
Nem kaptam semmiféle felhívást semmiféle bojkottra. Természetesen<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b> tudok
az újság nehézségeiről, de a Magyar Nemzet történetében volt már nem is
egy, hasonlóan válságos időszak. Azt, hogy ebből a mostani helyzetből
hogyan fog kikerülni, legendás újságírójuk, az általam nagyra becsült
Kristóf Attila szavaival élve: én nem tudom…</b></span></p> </div></div>