<div dir="ltr"><div><font size="4"><b>Moldvai csángó falvakban tanulhatnak magyarul</b></font><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/95849-Moldvai_csango_falvakban_tanulhatnak_magyarul_.html">http://gondola.hu/cikkek/95849-Moldvai_csango_falvakban_tanulhatnak_magyarul_.html</a><br><br></div>

<div><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Másfél évtizede még lehetetlennek 
tűnt,</b></span> hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b> moldvai csángó falvakban iskolán kívüli, majd iskolai 
foglalkozások keretében magyar nyelvre tanítsák a csángómagyarok 
gyermekeit. Mára az egykori elképzelés szervezett formát öltött.</b></span></span><br><br></span></div>
<div>
  </div>
<div>
  2015. április 11. 17:50
</div>

  <div>
  <div>
    
    
    
    
    
    <a title="Google+">
    </a>
        
    
    
  </div>
  
  </div>
  <div><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/93363.jpg" alt=""></div>
  
  <p>
        <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Lezsák Sándor kezdeményezésére harmadik éve rendezik meg a moldvai 
csángó pedagógusok szakmai továbbképzését Lakiteleken, a Népfőiskolán.</b></span> 
Az Iránytű elnevezésű program jelenleg is zajlik és április 14-ig tart. 
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a nyitónapon, hangsúlyozta: 
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>rendkívül nagy felelősség, de egyúttal óriási lehetőség is a moldvai 
csángómagyarok gyermekeinek magyar nyelvre tanítása.</b></span> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>Az ott élő magyar 
családok éppen csak megértik a magyar szót, a történelmi múlttal, a 
vallással kell felébreszteni bennük, hogy hova is tartoznak</b></span> – 
fogalmazott Lezsák Sándor.</p>
<p>
        A Moldvai Csángómagyar Oktatásért Program keretében 46 pedagógus és 
hagyományőrző 29 helyszínen, a Keleti-Kárpátok túloldalán, esetenként 
egymástól 100-150 kilométerre fekvő településeken <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>jelenleg 2070 
gyermeket tanítanak.</b></span> A program kuratóriumi tagja, Márton Attila szerint,
<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b> ha több pénz és tanár lenne, a létszámot megduplázhatnák.</b></span><br>
        <br>
        <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Egy-egy elszigetelt faluban jobb a nyelvi állapot</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a főutakhoz közel 
eső régiókban azonban nagyobb az asszimiláció.</b></span> A Kárpátok keleti oldalán
 fekvő települések sokszor 180 kilométerre vannak egymástól, magyarázta 
Márton Attila a Krónikában. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A szülők, a nagyszülők még nagyon jól 
beszélik a nyelvet. A nagyszülők szinte kiz<span style></span>árólag magyarul beszélnek</b></span>, a 
szülők már kétnyelvűek,<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b> a gyerekek azonban először románul tanulnak meg,
 mert a szüleik úgy gondolták, ezzel tudnak majd érvényesülni.</b></span><br>
        <br>
        <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A Moldvai Csángómagyar Oktatásért Program keretében a gyerekekkel 
először délutáni foglalkozások keretében szerettetik meg a nyelvet, 
aktiválják az otthon hallott passzív szókincsüket. Ezt követően 
próbálják bevinni az oktatást az iskolába, amikor már indokolni tudják, 
hogy mennyi gyerek szeretne magyarul tanulni. </b></span></p>

  <div><a href="http://hirado.hu" target="_blank">hirado.hu</a> - Kossuth Rádió</div>
  <div><span>


<div><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=46&amp;clientid=56&amp;zoneid=14&amp;source=&amp;block=0&amp;capping=0&amp;cb=f665aae5bedc903ab175c58e8d1553f5" alt="" style="width: 0px; min-height: 0px;" height="0" width="0"></div>

</span></div>
  
  </div>