<div dir="ltr"><h1 class="">„Bonhoeffer keresztény mártír volt” – Hetven éve végezték ki a német teológust </h1>
<div class="">2015. április 9. csütörtök 14:20<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/-bonhoeffer-kereszteny-martir-volt-hetven-eve-vegeztek-ki-nemet-teologust">http://magyarkurir.hu/hirek/-bonhoeffer-kereszteny-martir-volt-hetven-eve-vegeztek-ki-nemet-teologust</a><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><br></u></span></div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>
</u></span><h3 class=""><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>1945. április 9-én végezték ki a flossenbürgi
koncentrációs táborban Dietrich Bonhoeffert. </u></span>Gerhard Müller bíboros mint
keresztény mártírt, a hit állhatatos tanúját méltatta a
teológus-lelkészt. A Vatikáni Rádió német szerkesztősége és a Kathpress
írásai alapján emlékezünk életpéldájára.</h3><p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60292&img=o_boen.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60292&p=1&img=c_boen.jpg" alt="" border="0"></a><br>Dietrich
Bonhoeffert röviddel a második világháború vége előtt, 1945. április
9-én, húsvét után végezték ki a flossenbürgi koncentrációs táborban.
Gerhard Müller bíboros halálának hetvenedik évfordulóján előadásban
emlékezett meg Rómában <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az evangélikus teológusról, keresztény
mártírként, a hit állhatatos tanúja</b></span>ként méltatva életpéldáját.</p>
<p>A Hittani Kongregáció prefektusa tanárának, Karl Lehmann bíborosnak
köszönhetően egyetemi tanulmányai óta jól ismeri Dietrich Bonhoeffer
munkásságát. Egy előadás fordította a figyelmét a német teológus-lelkész
felé, ebből az érdeklődésből szemináriumi dolgozat született Bonhoeffer
szentségértelmezéséről, mely később diplomamunkává, végül doktori
értekezéssé teljesedett ki.</p>
<p>Bonhoeffer neve és személyisége nem csak a protestánsok számára vált
fogalommá. A koncentrációs táborban, röviddel kivégzése előtt született
írásai széles körben ismertek.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Az állam és egyház viszonyáról vallott <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
felfogása</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a mai szekularizált világában </b></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>fontos impulzust jelent </b></span>–
hangsúlyozza a bíboros. – <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Teológiája óriási lehetőség az ökumené
számára,</b></span> nemcsak a katolicizmushoz és a katolikus teológiához való
közelsége miatt.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Bonhoeffert két meghatározó életesemény hozta közel a
katolicizmushoz: gimnáziumi érettségijét követően hosszabb ideig élt
Rómában</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a náci időszak üldöztetése alatt </b></span>pedig <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a bencések ettali
apátságában talált menedéket.</b></span></p>
<p>A protestáns – közel sem katolikusbarát – világból származó
Bonhoeffer <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Rómában „szerette meg a katolikusok életét”. Arról vallott
műveiben, hogy az örök városban értette és élte meg, mit jelent az
egyház. Fiatal és öreg, művelt és kevésbé művelt együtt tudott
imádkozni, ez meghatározó benyomást tett rá. Látta a római templomok
gyóntatószékei előtt kígyózó sorokat, s megtapasztalta, hogy a gyónás a
hívek számára nem kötelességből, hanem belső igényből fakad. A bűnök
megvallása számukra az Istennel való találkozás alkalmát jelenti. Ez
olyan nagy hatással volt a német teológusra, hogy megpróbálta a gyónást
ismét bevonni az evangélikus vallási gyakorlatba.</b></span></p>
<p>Bonhoeffer nemcsak az elméletet akarta átültetni, akadémikusként
tudatosan közeledett a gyakorlat felé.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> A teológiai gondolkodásban és az
emberekkel való konkrét találkozásban az Istennel való belső egységet
kereste.</b></span></p>
<p>Ez az elméletből való kilépés jellemezte Bonhoeffer szegénységhez
való viszonyát is. Müller bíboros ezzel kapcsolatban a teológus<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>
„vallástalan kereszténység” fogalmá</b></span>t idézte: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>ájtatosan gondozzuk
lelkünket, szép érzéseink vannak, </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>miközben elmegyünk a tömegek
nyomorúsága mellett</b></span>. A kettő nem elválasztható egymástól.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Krisztus, aki
igehirdetésben és szentségekben szól hozzánk, ugyanaz a Krisztus, akivel
a szegényekben találkozunk. </b></span>Ezért kell kimondanunk, hogy <b><u><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
kereszténység nem</span></u> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style><span style="background-color:rgb(234,209,220)"></span></span><u>korlátozódhat</u></span> <span style="background-color:rgb(0,255,0)">a vasárnap rítusokban és énekekben
megnyilvánuló ünnepi szertartására a templomokban</span>.</b> A <span>Hittani Kongregáció prefektusa</span> ezzel rámutat Bonhoeffer teológiájának aktualitására, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Ferenc pápa gondolkodásához való közelségére is.</b></span></p>
<p>Müller bíboros hangsúlyozta továbbá: a mártír teológus-lelkész
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>gondolatainak középpontjában az Istenbe vetett hit, a Jézussal való
találkozás áll, de mindez nem lehet</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>öncélú,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>hanem az emberekkel való
találkozásra kell hogy ösztönözzön.</b></span> Ez minden ideológiánál fontosabb
volt számára. Bonhoeffer e meggyőződéstől indíttatva ítélte el a
nácizmust. A vértanú lelkész<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a keresztény ellenzék egyik legjelentősebb
alakja volt,</b></span> kiállása meghatározó példát jelentett a Hitvalló Egyház
számára.</p>
<div class="">
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Dietrich Bonhoeffer Breslauban (Wrocław, Boroszló) született 1906.
február 4-én. Evangélikus lelkész, teológus volt, a második világháború
alatti német ellenállás támogatója és mártírja.</b></span></p>
<p>Apja, Karl Bonhoeffer híres berlini neurológus volt. Dietrich
1923-ban kezdte meg teológiai tanulmányait Tübingenben, amit Berlinben
és New Yorkban folytatott. 1927-ben doktorált, témája a <em>Sanctorum communio</em> (A szentek közössége) volt. Segédlelkészként Barcelonában szolgált. Habilitációs dolgozatának címe: <em>Akt und Sein</em> (Cselekedet és lét).</p>
<p>1931-ben Berlinbe került, ahol egyetemi lelkészként és ökumenikus
ifjúsági titkárként szolgált. 1933-ban Londonba utazott. Két esztendeig
volt lelkipásztor az angol fővárosban. Ez alatt az idő alatt ökumenikus
egyházi kapcsolatok kiépítésén fáradozott. 1935-ben tért vissza
hazájába, és elfogadta a felkérést, hogy Finkenwaldban a
nemzetiszocialista ideológiát ellenző <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Hitvalló Egyház illegális
igehirdetői szemináriumának vezetője legyen. Az itt folyó munkát </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
Gestapo 1940-ben már másodszor tiltotta be, Bonhoeffert pedig eltiltotta
</b></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a tanítástól, az igehirdetéstől és a publikálástól. Ő a tilalom
ellenére is papírra vetette gondolatait. </b></span>1937-ben született meg a <em>A szentek közössége</em>, 1938-ban pedig a <em>Követés</em> című munkája.</p>
<p>Bonhoeffer sógorán, Hans von Dohnányin keresztül kapcsolódott be <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az
ellenállási mozgalom</b></span>ba, emiatt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> 1943-ban börtönbe került</b></span>. Innen számos
levelet írt szüleinek, barátainak és menyasszonyának, Maria von
Wedermeyernek. E feljegyzéseket barátja, Eberhard Bethge gyűjtötte
össze; németül 1951-ben, magyarul 1999-ben adták ki <em>Börtönlevelek</em> címmel.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A teológust</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gyorsított eljárásban ítélték halálra, akasztását 1945.
április 9-én hajnalban a flossenbürgi koncentrációs táborban hajtották
végre.</b></span></p>
<p>Forrás: Wikipédia</p>
</div>
<p>Magyar Kurír</p></div>