<div dir="ltr"><h1>NE FÉLJETEK! – Szent II. János Pál pápa öröksége </h1>
<div>2015. március 27. péntek 12:12<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/ne-feljetek-szent-ii-janos-pal-papa-oroksege" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/ne-feljetek-szent-ii-janos-pal-papa-oroksege</a><br></div>
<h3>„NE FÉLJETEK! Karol Wojtyła szerepe a szabadság felé
vezető úton” címmel tartottak beszélgetést március 26-án a budapesti
Lengyel Intézetben. Az est védnöke Alberto Bottari de Castello,
Magyarország apostoli nunciusa volt.</h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60004&img=o_img_1945.jpg" target="_blank"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60004&p=1&img=c_img_1945.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><i>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</i></p>
<p>A<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Szent II. János Pál pápa történelmi szerepéről és lelki örökségéről</b></span>
szóló est a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége és a Lengyel Intézet
közös, <i>Történelemórák a szabadságról</i> című rendezvénysorozata,
illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) által március 26-án
szervezett Lengyel Kultúra Napja program keretében valósult meg,
apropóját a szent pápa halálának közelgő tizedik évfordulója adta.</p>
<p>A beszélgetés résztvevői Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem., a PPKE
rektora, Mitrovits Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti
Intézetének munkatársa és Krzysztof Mazur, a politikatudomány doktora, a
krakkói Jagelló Egyetem munkatársa voltak. </p>
<p style="text-align:center"></p>
<p>A rendezvény kezdetén Roman Kowalski, Lengyelország budapesti
nagykövete köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte az est védnökét,
idézze fel Szent II. János Pál pápa alakját és személyiségét.</p>
<p>Alberto Bottari de Castello személyes tanúságtétellel válaszolt a
felkérésre. Felidézte 1978 októberét, amikor kimondták az új pápa nevét:
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> „Karol Wojtyła.</b></span> Mind meghökkentünk. Ki lehet ő? Ezt kérdeztük. Aztán
megjelent az erkélyen a maga egyszerűségében és közvetlenségében, és
amiket mondott… hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>»távoli országból« jött és hogy »a mi olasz
nyelvünkön« szól hozzánk</b></span>… Mindannyiunkat nagyon megérintett.” </p>
<p style="text-align:center"><br></p>
<p>Az apostoli nuncius részt vehetett annak idején, október 22-én II.
János Pál pápa székfoglaló szentmiséjén. Jól emlékszik arra a nagy erejű
beszédre, a többször megismételt szavakra: <i>„Ne féljetek!”</i></p>
<div>
<p><i><span style="background-color:rgb(0,255,255)"><b>„Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt tárjátok ki Krisztus előtt a
kapukat! </b><b>Nyissátok meg az Ő üdvözítő hatalma előtt az államhatárokat, a
gazdasági és politikai rendszerek határait, a kultúra, a fejlődés és a
civilizáció széles mezőinek korlátait. Ne féljetek! <u>Krisztus tudja, hogy
»mi lakik az emberben«. De egyedül Ő tudja ezt!”</u></b></span></i></p>
</div>
<p>A hangsúly, ahogy ezt mondta… éreztük hitének és személyiségének
erejét – mondta a nuncius, és még két apró, mégis jelentős mozzanatra
hívta fel a figyelmet. <span style="background-color:rgb(0,255,0)">Ezen az első szentmisén, a Szent Péter téren
világi és egyházi méltóságok ültek az első sorokban</span>.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Azonban</b></span> a mise
végén<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> az új pápa </b><b>nem őket üdvözölte először</b></span>, hanem<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a fogyatékossággal
élő emberekhez ment az oltártól. </b></span>És <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>egyszerű „hegyi cipőben” volt</b></span>,
emlékezett vissza Alberto Bottari de Castello.</p>
<p style="text-align:center"></p>
<p>Elmondta, többször jelen lehetett a Szentatya miséin, melyeket szűk
körben tartott kápolnájában. Akkor értette meg erejének forrását:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> II.
János Pál pápa a szentmise kezdete előtt imába és csendbe mélyedve
térdelt, észre sem vette, ami körülötte történik. Egy másik világban
járt. </b></span></p>
<p>A tíz évvel ezelőtti április eleji napokra utalva a nuncius felidézte
a szomorúságot, amellyel a pápa távozását kísérte a világ, ugyanakkor a
csodálatot is, amelyet a Szentatya ereje és kitartása ébresztett.
Alberto Bottari de Castello ezekkel a szavakkal zárta visszaemlékezését:
„Éljen Szent II. János Pál pápa! <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Folytassuk utunkat a bátorságban és
reményben, amelyet ő mutatott nekünk.”</b></span></p>
<p style="text-align:center"></p>
<p>Ezt követően került sor a beszélgetésre, melynek moderátora
Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője volt.
Elsőként II. János Pál pápa történelmi szerepéről szóltak a résztvevők,
arról, hogy pápasága hogyan járult hozzá a vasfüggöny lebontásához.</p>
<p>Szuromi Szabolcs Anzelm kiemelte: II. János Pál pápának
kétségbevonhatatlan szerepe volt a kommunizmus összeomlásában,
ugyanakkor a<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> <i>„Ne féljetek!”</i> üzenet jóval több, mint
kommunistaellenes kijelentés.</b></span> Olyan ember szavai ezek, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">akinek minden oka
megvolt arra, hogy féljen. </span></b>Ugyanakkor nemcsak a kommunizmussal szembeni
állásfoglalása fontos: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>tiszta, világos szavakkal szólalt fel </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>minden
ideológia</b></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> ellen</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amely sérti az<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> emberi személy méltóságát.</span></b></span></p>
<p>Mitrovits Miklós az 1978. októberi konklávé jelentőségét
hangsúlyozta: ezen a konklávén a választó bíborosok nem féltek olyan
pápát választani, aki a keleti blokkból érkezett. Ahogy nem félt az új
pápa sem – amikor megválasztása után a lengyel pártvezetés hivatalos
látogatást tett Rómában, határozottan kinyilvánította,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> haza fog
látogatni Lengyelországba. </b></span>És <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>látogatásai mindig a bátorságról szóltak,
és a lengyel társadalomnak is bátorságot adtak</b></span>.</p>
<p>Krzysztof Mazur arra hívta fel a figyelmet, hogy hajlamosak vagyunk
II. János Pál pápát bezárni egy keretbe, miszerint az ő missziója a
kommunizmus bukásával véget ért. Kialakult az a vélekedés, hogy az
1989–90-es változások után egyre gyengébb lett a hangja, megkopott
alakja – mintha ezután már nem lett volna mondanivalója. Ezek a klisék
Lengyelországban is élnek, mutatott rá a lengyel történész, és nagyon
leegyszerűsítik a pápa szerepét. Holott 1991-ben, mikor először tért
vissza a szabad Lengyelországba, azt mondta: „A történet most kezdődik.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>
Szabadok vagytok, választanotok kell!”</b></span> <span>Krzysztof Mazur </span>arra
biztatott, olvassuk el az ekkor mondott beszédeket, melyekben <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>két
lehetséges utat </b></span>vázolt fel II. János Pál. Az egyik a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> nyugat-európai
modell, melyben a racionalizmusra épül az emberi szabadság, és a
vallásnak nincs jelentős szerepe.</b></span> A pápa ezzel szemben arra
figyelmeztetett, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Krisztus</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> nélkül,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>igazság </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nélkül </b><b>nincs </b></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>szabadság.</b></span> </p>
<p>A lengyel történész hangsúlyozta Wyszyński bíborosnak a
lengyelországi változásokban betöltött szerepét is. Mint mondta, II.
János Pál pápa lett a lengyelországi sikerek emblematikus figurája a
világ előtt, ugyanakkor a Szolidaritás mozgalom 1980-as kibontakozásának
alapja a lengyel katolikus egyház három évtizedes tevékenysége volt,
melynek élén Wyszyńsky bíboros állt. </p>
<p style="text-align:center"></p>
<p>Végül II. János Pál örökségéről, korunknak szóló üzenetéről kérdezte a moderátor a beszélgetés résztvevőit.</p>
<p>Szuromi Szabolcs Anzelm rámutatott: sokan úgy értékelik II. János Pál
pápaságának utolsó öt-hat évét, mint hanyatló és a negatív értelemben
vett konzervativizmus felé visszahajló időszakot. A Pázmány Péter
Katolikus Egyetem rektora ezzel szemben <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a szent pápa írásai</b></span>ra,
megnyilatkozásaira irányította a figyelmet, és hangsúlyozta: ugyanaz a
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>sajátos hangnem és stílus jellemzi őket, ugyanazok a vonatkozási pontok
és fogalmak köszönnek vissza ezekben is, amelyek kezdettől fogva
jellemezték II. János Pál tanítását. </b></span>Pápasága negyed évszázada alatt<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>
felépített egy sajátos koncepciót arról, hogyan kell az egyháznak, a
kereszténységnek és az emberi életet és méltóságot tisztelő
társadalomnak szerveződnie.</b></span> Apostoli utazásai alkalmával és különféle
politikai szituációkban erőteljesen, erélyesen hangoztatta, míg
enciklikáiban finomabban, árnyaltabban fejtette ki ezt a tanítást. De
mindig ugyanazt tanította. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Pápaságát a <i>„Ne féljetek!”</i> üzenettel kezdte, és azzal is zárta.</b></span></p>
<p>Mitrovits Miklós II. János Pál pápa 1981-ben megjelent <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b><i>Laborem exercens</i>
kezdetű enciklikáját emelte ki, melyben az emberi munkáról, valamint a
tőke és a munka viszonyáról is kifejtette tanítását.</b></span> Mindez összhangban
és összefüggésben van a ’90 utáni, a szocializmus és kapitalizmus
közötti „saját útra” vonatkozó tanításával. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Ezek a tanítások ma is
aktuálisak lehetnek</b></span>, nem kellene eltenni őket a könyvtár polcaira –
fogalmazott a történész.</p>
<p>Krzysztof Mazur arra hívta fel a figyelmet, hogy II. János Pál pápa
szándéka mindig az volt, hogy univerzális igazságokat mondjon az
emberről.</p>
<p>A résztvevők egyetértettek abban, hogy az egy évvel ezelőtt szentté
avatott lengyel pápa tanítása és életműve egy évtizeddel halála után is
élő és megkerülhetetlen örökség.</p>
<p><br>Fotó: Thaler Tamás</p>
<p>Borsodi Henrietta/Magyar Kurír</p></div>