<div dir="ltr"><div>
<div>
<a href="http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei" target="_blank">A Magyar Nemzet belföldi hírei</a>
<i>Interjú</i>
</div>
<div>
<h1>„A hatalom sokakat megbolondít”</h1>
<a href="http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/a-hatalom-sokakat-megbolondit-1280364?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201504" target="_blank">http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/a-hatalom-sokakat-megbolondit-1280364?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201504</a><br><br>
</div>
<div>
<i>Kocsis Fülöp: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Nem tudtam, hogy ennyire rafináltnak kell lenni, ha az ember jót akar</b></span></i>
</div>
<div><span>2015. április 4., szombat 15:57, frissítve: szombat 20:12 , forrás: <a href="http://mno.hu/magyar_nemzet/" target="_blank">Magyar Nemzet</a>, szerző: Velkei Tamás </span>
</div>
</div>
<table style="margin:auto" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td>
<div style="width:100%;min-height:auto;float:none"><img style="float:none;margin:auto" src="http://mno.hu/data/cikk/1/28/3/64/cikk_1280364/kocsis_fulop2_hm.jpg" alt="„A hatalom sokakat megbolondít”" height="411" width="645"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td>Hegedűs Márta / Magyar Nemzet</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<div>
<p>A legnagyobb nyomorúságban hordozza a
legfontosabb üzenetet a föltámadás – mondta Kocsis Fülöp hajdúdorogi
görög katolikus érsek húsvét alkalmából. A főegyházmegyei rangra emelt
egyházvezető szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hazug és félrevezető szemlélet, hogy a szegényeket
segéllyel kell támogatni; így csak konzerváljuk a nyomort.</b></span> A
Huszár-telepi iskola kapcsán beszélt a viszonyáról a politikai elithez.
Interjú.</p>
</div>
<div>
<p><b>– Tűzfészekké vált a Közel-Kelet, a
szomszédban, Ukrajnában háború dúl, és egyre gyakoribbak a
terrorcselekmények is. Ilyen korban milyen üzenetet hordoz a húsvét, mit
jelenthet az embereknek a bűnök megváltása, a feltámadás?</b><br>–
Pontosan <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a legnagyobb <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nyomorúság</span>ban hordozza a legfontosabb üzenetet az
emberek számára a föltámadás, az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ínség</span> ugyanis nem tudja kioltani az
emberi méltóságot.</b></span> A föltámadásnak az üzenete nemcsak az, hogy a koporsó
után lesz még valami. Annál sokkal több. Azt jelenti, hogy a földi élet
nem kizárólag emberi dimenzióval mérhető. Nemcsak egy száznyolcvan
centiméter magas, fél köbméternyi embertömeg vagyok, hanem mindaz, ami
az én szellemiségemből fakad. Hogy meg tudok tervezni egy házat, tudok
építeni egy gépet, ez mind az én szellemiségemnek a gazdagsága.</p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(255,255,0)">A teremtett ember az Isten képmása.</span></b><br>– Igen, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
mégis akad olyan emberi élet, ami nem több, mint az említett fél
köbméternyi emberanyag, mert nem él másért, csak hogy egyen, testi
örömöket habzsoljon, saját magának minél több tárgyi dolgot
megszerezzen. Ez állati élet.</b></span> Sajnos ebbe az irányba megy a
szellemiségétől megfosztott ember, ne gondolkodjon, ne alkosson, ne
kezdeményezzen, csak fogyasszon! Így viszont összezsugorított lénnyé
válik, amelynek nincs távlata. S nemcsak a halála utáni távlattól
fosztja meg ez a szemlélet, hanem ennek a világnak a tágasságától is.</p>
<p><b>– Tehát a föltámadásnak az a jelentése, hogy az ember sokkal több annál, mint aminek első ránézésre látszik?</b><br>–
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Amikor baj történik, bántanak, fáj valamink, az megnyomorítja az
embert, védekezésre készteti, sőt, agresszívvá teheti, ki is forgathatja
szellemiekben gazdag mivoltából.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A föltámadás üzenete, hogy ez nem
törvényszerű. Ezért a hívő embert még a legnyomorúságosabb körülmények
között sem tudják megfosztani belső értékeitől. Éppen ilyen helyzetben
érezheti meg leginkább, hogy a föltámadás távlata sokkal többé teszi őt</b></span>,
s elvehetetlen ez a méltósága. Hála istennek számtalan példa van erre
is, a lágerekben, a vészkorszakban, amikor túlnő önmagán az ember.
Persze arra is akadnak példák, hogy szörnyalakká válik. A hit, az
Istenre való nyitottság, az Isten képmásának fölismerése önmagamban,
hogy ez éltet engem, ez eme fölül mindenen – ez a föltámadás üzenete.
Mindez csakis úgy lehetséges, hogy az Isten Fia magára vette a mi emberi
életünket, végigélte, bele is halt, mint minden ember, de aztán
föltámadt, s ebbe a föltámadásba belevitt mindnyájunkat. Az Isten
emberré lett azért, hogy az embert fölemelje az isteni létbe, hogy
túlemelje önmagán, ráébressze arra, hogy sokkal több, mint ami
egymagában lenni tudna.</p>
<p><b>– Szavaiból az tűnik ki, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> az elmúlt kétezer évben emberek nagy tömege egyszerű fogyasztógéppé vált.<br>–
Inkább csak az utóbbi néhány száz év folyamata ez</span></b>. Bár talán még mindig
nem illő nevén nevezni, de bizony ez az úgynevezett felvilágosodás
korának az eredménye. Már akkor Isten helyébe tették az embert, aki
attól kezdve egyre nyomorúságosabbá válik, lassan kifordul önmagából.
Ugyanis az ember nem értelmezhető önmagában, csak Isten teremtményeként.
Bár <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>szépnek tűnik a cél, hogy az emberi szabadságnak ne legyen gátja,
ne legyen senki fölöttünk</b></span>, ám <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>látnunk kell, hogy ezek az eszmék Isten
nélkül éppen hogy nem fölszabadítják, hanem lealacsonyítják az embert.</b></span>
Az, hogy Isten teremtményei vagyunk, nem kisebbít bennünket, hanem
fölemel, miként a gyermek sem kisebb attól, hogy fölnéz szüleire.
Rousseau, Voltaire és társai akkoriban nem sejtették, hogy elméletük ide
vezet majd. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Gazságok, háborúk voltak<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> a kereszténység</span> jegyében is</b></span>, ezt
nem tagadhatjuk, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>de az eszme, amely kikapcsolja</b></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Istent </b></span>az emberi
gondolkodásból, törvényszerűen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elvezet a mai fogyasztói szemlélethez,
amikor az ember már csak vegetál, szinte állati szintre süllyed, mert
egy fogyasztó tárgy csupán.</b></span></p>
<p><b>– Úgy látszik, ez a gondolatiság megfelelő táptalajra talált…
Mi lehet az oka annak, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sokan a ma élő emberek közül is azt hiszik,
boldogulhatnak Isten nélkül, s elutasítják a segítségét?</span></b><br>–<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>
Az ember szabad</b></span>, Isten senkire sem kényszeríti rá az ő felsőbbségét,
azt, hogy őt el kell fogadni. Ezt a szabadságot ő maga adta, hogy akár
szembe is fordulhatok vele. Ez sokaknak tetszik. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az emberben ott van a
rosszra hajló természet, ami olyan, mint a gravitáció, lefelé húz. Ha az
ember nem<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>törekszik fölfelé,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> akkor lefelé csúszik, hisz az sokkal
kényelmesebb.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez az oka annak, hogy a tömeg elbolondítható e silány,
igénytelen és pusztán földi, anyagias értékek követésére.</b></span> Különben
erőfeszítéseket kellene tennie, erősítenie kellene magát, hogy a
gravitációt legyőzve fölfelé haladjon.</p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(0,255,0)">Hogy lehetne az embereket rábírni, hogy eddzék magukat,
leküzdjék a gravitációt,</span> s ne csak húsvétkor vagy karácsonykor
gondoljanak Istenre – akkor is jobbára hagyománytiszteletből?</b><br>–
Ebben nekünk, keresztény, hívő embereknek óriási felelősségünk van.
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Vonzóvá kell tennünk a szellemi, a hitben való életet, az Istennel való
kapcsolatot</b></span>. Fel kell mutatnunk a gravitáció ellentéteként ezt a másik
vonzerőt. Ha úgy élünk az emberek között, hogy azt mondják, „így
érdemes!” vagy „miért ilyen jó ez az ember?”, akkor máris fölkeltettük
bennük az érdeklődést, hogy lehet máshogy létezni. Amit még tehetünk,
hogy nemcsak egyénileg éljük meg a hitünket, hanem<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> közösség</b></span>ben. Ez az
egyház lényegéhez tartozik, hogy vonzó közösség, család legyen, ahová
szeretnek tartozni az emberek, nem pedig pusztán szervezet. Ha mi
hitelesen tudunk élni, ha közösségeink az Isten szeretetét közvetítik,
akkor lesznek emberek, akik le tudják küzdeni a gravitációs erőt, és
Isten felé törekednek.</p>
<p><b>– Az említett feladatokban segítségére lehet a görög
katolikus egyháznak, hogy </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ferenc pápa </span><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">a napokban megalapította a
hajdúdorogi metropóliát </span>(jelentése: főegyházmegye – a szerk.)?</b><br>–
Föltétlenül, bár azt is mondhatjuk, hogy ez a döntés eddigi munkánk
egyfajta megkoronázása, a katolikus egyház általi hitelesítése. Hosszú
utat tett meg a magyar görög katolikusság idáig: sokáig nem volt saját
egyházmegyénk, később megadta Isten. Aztán továbbfejlődött a
közösségünk, s mára olyan erőssé váltunk, hogy három egyházmegyénk és
metropóliánk van. Mindez az eddigi munkánk hitelességét is jelzi.
Ugyanakkor új feladatot jelent, mert önmagában semmit nem ér ez a
rendelkezés, ha nem eredményez lelki növekedést. Az a feladatunk, hogy
Krisztus evangéliuma minél több emberhez elérjen. Ebben nagy segítséget
jelent a metropólia, amely egész Magyarországra kiterjed. A
kihirdetéskor is arról beszéltem: az örömhír továbbadásában mi, görög
katolikusok legyünk a példaadók. Feladatomnak tartom, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a görög
katolikus híveket megerősítsem ebben: legyenek vonzó emberek, olyan
keresztények, akik másokat is közelebb segítenek az Úristenhez.</b></span></p>
<p><b>– Az ünnepélyes kihirdetésen azt is mondta, hogy
„megrendülten áll a csoda előtt az egész görög katolikus egyház, […]
senki ne gondolja, hogy ügyes taktikai vagy diplomáciai lépések állnának
a metropólia megalapítása mögött!” Mit értett ez alatt?</b><br>–
Azokban a napokban fantasztikus csodasort éltünk meg az által, hogy a
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>máriapócsi kegykép bejárta az országot. Döbbenetes volt látni, hogy mit
váltott ki az emberekből a kép</b></span>. Olyan arcokat, megrendült állapotokat,
átszellemült, áhítattal teli tekinteteket senki nem tud produkálni csak
az Istenszülő maga. Az a pócsi kép csodája volt. E csodasor láncolatában
hirdette ki a pápa a metropóliát. Ekkor én éppen Szegeden tartózkodtam,
a szülővárosomban, ahol magam jelenthettem be a jó hírt – a kegykép
útjához igazodott a történelmi esemény.</p>
<p><b>– „Véletlen” történt így?</b><br>– Nem lett volna az a
programszervező, aki képes lett volna így koordinálni ezeket az
eseményeket, egyedül a gondviselő Isten. Ezért állítom, hogy csodával
szembesültünk. Igaz, mi is sokat tettünk a metropóliáért; de hát a csoda
természete is épp ez, hogy nem csak úgy lepottyan az égből. Annak
számára nyílik meg, aki nyitott rá, és aki hisz benne, akit meg is tud
változtatni.</p>
<p><b>– Mint – húsvétnál maradva – Jézus tanítványait, Máriát és Mária Magdolnát.</b><br>–
Pontosan. De <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>említhetem a máriapócsi kegyhelyünket is, ahol nagyon sok
csoda történik, de azért, mert hittel mennek oda az emberek</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hit nélkül
nincsen csoda.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A csoda </b></span>nem fizikai törvényszerűségek felfüggesztése,
hanem<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> jel, ajándék, üzenet, amit valakinek be kell fogadni, akit
átalakít,</b></span> aki utána tovább is viszi. Ilyen értelemben élem meg a
metropólia létrejöttét, még ha mi magunk sokat tettünk is érte az
egyházon belül és Rómában egyaránt.</p>
<p><b>– Az önálló metropólia mit jelent a görög katolikus egyház
számára? Fejlődhet, gyarapodhat a hívek számában, több forráshoz juthat?</b><br>–
Lelki forrásokhoz biztosan, anyagilag azonban ma még nem látjuk át, mit
jelent az alapítás. Annyit elárulhatok, hogy Debrecen városa óriási
lelkesedéssel fogadta a bejelentést, hogy a metropólia székhelye a
cívisváros lett.</p>
<p><b>– A kálvinista Róma?</b><br>– Úgy látom, protestáns
testvéreink velünk együtt örvendenek, mivel ez a városuk további
erősödését jelenti. Debrecen kifejezte, hogy minden módon, akár
anyagilag is támogatna minket. Bízom benne, hogy az ország vezetése is
fölismeri ennek a jelentőségét, és szintén segítségünkre lesz. Egy
biztos: a határon belül <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>szórványban élő görög katolikusokat jobban meg
tudjuk majd így erősíteni,</b></span> mert ha nincs meg a lelki fejlődés, a
családok keresztény szemléletében való megerősödése, akkor az egész
fabatkát sem ér.</p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Sokan csak úgy emlékeznek a görög katolikusokra, hogy ez az
egyház alapított szegregált iskolát a nyíregyházi Huszár-telepen.
Hogyan élték meg a pert és az elmarasztaló ítéletet?</span></b><br>– Én
magam tragikusan, noha a kezdetektől nagyon bizakodó voltam. Ugyanis az
iskola nem szegregáló intézmény. Hiszen nem azért hoztunk létre iskolát,
hogy a cigány gyerekek ne keveredjenek a magyarokkal, hanem azért, mert
ott előtte nem működött iskola. Látjuk, nagyon jó munkát végeznek a
pedagógusaink, az ott tanuló gyerekek fejlődnek, szép eredményeket érnek
el, ragaszkodnak hozzánk. Ezért nem is féltem a perbe hívástól. Sajnos
korábban bizonyos uniós irányelvek nyomására olyan törvények születtek
Magyarországon, amelyek ma ezt a józan ésszel ellentétes ítéletet
eredményezték. Így a jelenleg érvényes jogrendnek ki kellett mondani,
hogy ha több a cigány gyermek, mint a magyar, akkor az szegregáció.</p>
<p><b>– De hát a Huszár-telepen romák élnek.</b><br>– Erre az
volt a válasz, hogy akkor ott nem szabad iskolát alapítani. Pedig most
már nem csak iskolánk van. Ahol megjelenik egy intézmény, az a teljes
lakókörnyezetet, annak kultúráját, légkörét is emeli. Ez történt itt is.
Nem adom tehát fel, hiszen tapasztaljuk, hogy a gyerekeknek ez jó. És a
szülőknek is: kétszáz aláírással érkezett hozzám egy levél azzal, hogy
ne hagyjuk elveszni az iskolát.</p>
<p><b>– Belefognának újra?</b><br>– Látva azt, hogy micsoda
tortúra lett belőle, milyen jogtalan támadások értek, nos, nem biztos,
hogy újra kitenném magam ezeknek. Talán másképpen valósítottuk volna
meg, ahogy jogilag kevésbé támadható. Nem tudtam, hogy ennyire
rafináltnak kell lenni, ha az ember jót akar. Hiszek abban, hogy idővel
meg fog mutatkozni, igazunk van; a gyerekek felnőttként odaállnak
mellénk, és tanúsítják, mennyire sokat segítettünk nekik annak idején.
Egy biztos: engem nem állítottak le, mert az oktatás az egyház missziós
feladata. Lehet, hogy a nyilatkozataimmal óvatosabbnak és
körültekintőbbnek kell lennem, ha már ilyen támadások várnak rám, de
Magyarországnak olyan helynek kell lennie, ahol a cigány ember önmaga
lehet. Ha csak az integrációra figyelünk, az megöli a cigány öntudatot,
mert csak arra összpontosít, hogy beilleszkedjen, legyen egy elem, ami
nem lóg ki a sorból. Az egyház feladata odamenni a rászorulókhoz,
beállni közéjük, azonosulni velük, hogy érezzék, az ő életüket átjárja
ez az új erő. Persze, a telepnek minden hátránya szűnjön meg, és a
hátrányos megkülönböztetés is, de ne a telep. Félre ne értsen: fontos az
együttélés, de tekintettel kell lenni a cigányok különbözőségeire is.</p>
<p><b>– A per során tanúként meghallgatták Balog Zoltánt, az emberi
erőforrások miniszterét is. Milyen viszonyban vannak a tárcával, a
kormánnyal, a politikai elittel?</b><br>–<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Balog Zoltánnal, hogy úgy
mondjam, egymásra találtunk, e téren is egyezik a véleményünk. Nem
véletlen, hogy ugyanúgy támadják őt is. Persze, ő még nagyobb
igazságtalan pofonokat kap. Keresi a módját, hogyan tudná a jó, igaz,
embert segítő törekvéseket támogatni. A kormánnyal való kapcsolat?
Büszke vagyok a hazámra, hogy keresztény vezetői vannak, hogy e honban a
keresztény értékek szabad teret kapnak;</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>nem hagyjuk</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy az említett
fogyasztói szemlélet, amely kiforgatja az embert a saját mivoltából,
méltóságából, erőszakosan terjedjen, mint más nyugati országokban</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b></b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Minden nemes és krisztusi szemléletet támogatok, és megköszönöm az
ország vezetőinek, ha ők is támogatják az egyházakat ebben.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sajnos a
hatalom olykor megbolondít sokakat, fáj, amikor helytelen döntések
születnek,</b></span> de azokat bátran bírálom. Néha ezért is kapok a fejemre.</p>
<p><b>– Nem tartja visszataszítónak, hogy politikusok az
átlagembert vagy a nehéz körülmények között élőket irritálva
viselkednek, nyilatkoznak, képviselnek nézeteket?</b><br>– A sajtót
nem figyelem, a rendelkezéseket igen. Azok pedig azt segítik, hogy
fejlődjön az ország, és ne legyen szegénység. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Teljesen hazug és
félrevezető szemlélet az, hogy a szegény embereket segélyekkel kellene
támogatni. Ezzel csak konzerválnánk a nyomort. </b></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Az ember annál sokkal
több, mint hogy munka nélkül kapjon valamennyit a betevőre. Rá kell
vezetni arra, hogy dolgozni, tanulni, küzdeni kell a megélhetésért. </b></span>A
törekvések, az elvek jók, hogy azokat a családokat támogatják, amelyek
dolgoznak is ezért a hazáért. Az persze nekem fáj, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>
Kelet-Magyarország</b></span> még mindig kevesebb figyelmet kap, mint az ország
nyugati fele. Itt s<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>okkal jelentősebb fejlesztésre volna szükség.</b></span></p> </div></div>