<div dir="ltr"><h1>Megemlékezés Prohászka Ottokár püspök halálának évfordulóján </h1>
<div>2015. március 30. hétfő 20:14<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/megemlekezes-prohaszka-ottokar-puspok-halalanak-evfordulojan" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/megemlekezes-prohaszka-ottokar-puspok-halalanak-evfordulojan</a><br></div>
<h3>Konferenciával, kötetbemutatóval, valamint az Egyetemi 
templomban tartott szentmisével emlékeztek Prohászka Ottokár püspökre 
március 28-án, halálának 88. évfordulója alkalmából – tájékoztat a 
Székesfehérvári Egyházmegye.</h3><p>A Papnevelő Intézet dísztermében tartott ünnepséget a Székesfehérvári Egyházmegye és a Központi Szeminárium szervezte.</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60087&amp;img=o_proh04.jpg" target="_blank"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60087&amp;p=1&amp;img=c_proh04.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><i>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</i></p>
<p>A Központi Szeminárium Prohászkáról elnevezett impozáns emeleti 
termében Mózessy Gergely gyűjteményigazgató, püspöki levéltáros, a 
konferencia elnöke köszöntötte a hallgatóságot és elmondta: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a 20. 
századi Magyarország egyik legnagyobb gondolkodója, mély lelki életet 
élő főpapja, a „kisemberek” felkarolója és szószólója</b></span> gondolatainak 
feltárása továbbra is bőséges munkát nyújt a Prohászka-kutatóknak. A 
püspök életműve, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>polihisztoregyéniség</b></span>e miatt gondolatait mélyebben kell 
megismerni és megismertetni a társadalom mind szélesebb rétegeivel.</p>
<p>A <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>tudományos konferencia </b></span>első felszólalója Kozák Péter történész volt, ak<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><span style="background-color:rgb(241,194,50)"><b>i <i>Az „életiratíró“ és emlékbeszédei</i> című előadásában</b><b> </b></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(241,194,50)">Bányai Elemér és Prohászka Ottokár személyének furcsa összekapcsolódásá</span>ról </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">beszélt.</span></p>
<p>A székesfehérvári püspök mondta el ugyanis Bányai Elemér újságíró 
emlékbeszédét, nem sejtve azt, hogy ez a mindennapos tevékenysége<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> milyen
 érzelmeket kavar a liberális lapok szerkesztőségeiben. Bányai a 
tényfeltáró újságírás képviselője volt,</span> tíz éven át írta nekrológjait, 
sajátos hangú, munkásságösszegző „életiratait“ Budapest székesfőváros 
híres, kevésbé híres és hírhedt személyiségeiről. Ő volt a<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> magyar 
emlékezetkultúra első kutatója. Az első világháborúban halt meg 
főhadnagyként,</span> éppen száz éve, nagypénteken, 1915. április 2-án. 
Gyászbeszédében<span style="background-color:rgb(241,194,50)"><b> Prohászka Ottokár leszögezte: a világháborúban a 
nemzetek odadobják legjobb szellemi erejüket, erkölcsi tartalékukat, nem
 volt még olyan kor, amikor az emberiség annyi írót, annyi gondolkodót, 
annyi művészt vetett volna áldozatul, mint a nagy háborúban</b></span>. Bányai 
Elemérben egy megszakadt magyar nemzeti géniuszt látott, akinek lelkében
 a magyar élet, a magyar történelem, a magyar évszázadok eleven lelke 
lüktetett.</p>
<p>Néhány nappal a temetés után<span style="background-color:rgb(241,194,50)"> <b>a Martinovics szabadkőműves páholy 
eljuttatott egy közleményt az összes fővárosi lapnak – derült ki Kozák 
Péter előadásából. – A közlemény hangsúlyozta, hogy a páholy tagjai 
tudatosan nem vettek részt Bányai Elemér testvérük temetésén, mert előre
 tudták, hogy az ott elhangzó beszédek ellentétesek lesznek Bányai 
Elemérnek egész életében vallott felfogásától.</b> </span>A közlemény némi zavart 
okozott mind a katolikus, mind a liberális sajtó jeles képviselőinél. Az
 Alkotmánynak nyilatkozva <span style="background-color:rgb(241,194,50)"><b>a püspök leszögezte, hogy nem tudott arról, 
hogy Bányai szabadkőműves volt; és ez különösebben nem meglepő, hisz a 
szabadkőművesség titkos mozgalom, s a jelek szerint a Bányai család 
tagjai sem tudtak rokonuk titkáról.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60087&amp;img=o_proh11.jpg" target="_blank"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60087&amp;p=1&amp;img=c_proh11.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>A következő előadásban Prohászka Ottokárnak az Actio Catholicára tett
 hatását vizsgálta Gianone András tanár.</b></span> Elmondta, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Prohászka 
nemcsak erre a szervezetre volt hatással, hanem a 20. század első 
felében mindenre, ami a magyar katolikus egyház berkeiben történt.</b></span> A 
székesfehérvári püspök beszédei, különösen a katolikus nagygyűléseken 
elmondott beszédei, a halála után öt évvel alapított Actio Catholica 
életében is visszhangra találtak. A püspöki kar által alapított 
szervezet azt tűzte ki céljául, hogy az egyház tevékenységébe, missziós 
munkájába a világiakat is bevonja, a papság segítő társaként.</p>
<p>Az előadó kifejtette:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Prohászka szellemiségének hatását mutatja, hogy
 a szegénygondozást, az élénk kulturális élet és a sportélet 
egyházközségi szinten való szervezését is megvalósították a főpásztor 
követői. A plébánosok olyan civil hálózatot hoztak létre, amely a 
hívekkel való szorosabb kapcsolatot szolgálta.</b></span></p>
<p>Az előadásban elhangzott idézetek alapján Gianone András 
megállapította, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Prohászka gondolatai nemcsak az Actio Catholicára voltak
 nagy hatással, hanem megtalálhatjuk azokat a II. Vatikáni Zsinat 
dokumentumaiban is.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60087&amp;img=o_proh09.jpg" target="_blank"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60087&amp;p=1&amp;img=c_proh09.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,210,233)"><b>Balogh Margit, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának 
tudományos főmunkatársa </b></span>méltatta a Mózessy Gergely szerkesztésében 
készült, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár 
kiadásában megjelent, 2012 és 2015 között született 
Prohászka-tanulmányokat összegző kötetet. A történész kiemelte a 
szerkesztő munkáját. Rámutatott, <span style="background-color:rgb(217,210,233)"><b>a tudományos igényességgel készült 
munkák felbecsülhetetlen értékűek, hisz a tanulmánykötetekben megjelent 
írások a diktatúra évtizedeinek kényszerű hallgatása után újraélesztik a
 Prohászka-ismeretet.</b></span> A tizennégy szerző huszonkét tanulmányát 
tartalmazó most megjelent kötet írásait mélyen emberi, ugyanakkor 
mélyfúrásra törekvőnek értékelte Balogh Margit, majd azt is hozzátette, a
 Prohászka lelkületével, fogalmi rendszerével, misztériumértelmezésével 
foglalkozó írások mellett a beszédeit tartalmazó történeti írások és a 
Prohászka recepcióját, befogadását elemző munkák is igen meglepőek. <span style="background-color:rgb(217,210,233)"><b>A 
mai ember a tanulmányokat olvasva rádöbben arra, hogy Prohászka 
megnyilatkozásai mennyire elevenek, érvényesek napjainkban is.</b></span></p>
<p>Az előadások után utolsó beszéde színhelyén, <span style="background-color:rgb(234,153,153)"><b>az Egyetemi templomban 
emlékeztek a nagy püspökre. Spányi Antal megyéspüspök a Cserháti Ferenc 
püspökkel, Ugrits Tamás irodaigazgatóval, Kuminetz Géza rektorral 
koncelebrált szentmisében felidézte a 88 évvel ezelőtt történt 
eseményeket, Prohászka Ottokár halálának körülményeit.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60087&amp;img=o_proh13.jpg" target="_blank"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60087&amp;p=1&amp;img=c_proh13.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Az emlékmise homíliájában a Központi Papnevelő Intézet rektora 
<span style="background-color:rgb(244,204,204)"><b>Prohászka Ottokár nyomán Krisztust, az igaz ember képét kereste.</b></span> „A<span style="background-color:rgb(244,204,204)"><b>z 
életünk nagy kérdéseire, titkaira, Prohászka Ottokár püspök atya 
szavaival élve, a filozófia elméletekkel, a költészet dalokkal, a 
népélet közmondásokkal felel. Ám, ha mélyebbre ásunk, ha az életünk 
értelme, a küldetésünk, ember voltunkkal járó hivatásunk után kutatunk, 
akkor a gondolat helyébe az intuíció, a szó helyébe a szimbólum lép: a 
próféták víziója” </b></span>– fogalmazott Kuminetz Géza, majd Ezekiel próféta 
látomását elemezve az emberi életet és történelmet négy arcban, ősképben
 vizsgálta.</p>
<p><img style="font-size:10px;display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60087&amp;p=1&amp;img=c_proh15.jpg" alt="" border="0"></p>
<p>Valamelyikkel eggyé válik a lélek; s <span style="background-color:rgb(244,204,204)"><b>amilyen arc uralkodik az adott 
kor és társadalom, de főleg vezetői tudatában, hát olyanná lesz abban a 
korban az emberi sors </b></span>– mutatott rá. –<span style="background-color:rgb(244,204,204)"><b> Az első arc az oroszláné, a 
hatalom, az erő, vagy inkább az erőszak képe. Ez a nyers erő, mint 
életérzés és életvezetés mozgatja a történelem kis és nagy despotáit, 
diktátorait... Aztán feltűnik előttünk a másik arc, a sas arca, mely 
gyógyírt kínál az erő vérengzései láttán, mert a sas tekintete éles és 
mélyre ható, betekintést kínál a lét titkaiba, s azt kérdezi: mi az 
igazság? A tudomány útját kínálja e kép, mely szerint nemcsak az erőt, 
de mindeneket az emberi észnek kell kormányoznia.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><b>Ha azonban az ösztön és ész összefog, akkor az kegyetlenül le fogja 
igázni, fel fogja áldozni a gyengét, a kevésbé értelmeset, a 
képzetlenebbet, s így aztán megjelenik harmadjára az áldozati tulok 
arca. A megfélemlítés terrorja miatt leigázott ember, aki szenved, s 
kiszolgáltatottságát megadóan viseli. Hol van az ember igazi arca, mely 
erőt hirdet, de nem elnyomót, hanem az egész embert és minden embert 
egyaránt szolgálót; mely hódító munkát sürget, de oly munkát, mely 
nemesít és nem rabszolgává, hanem úrrá tesz, mely nemcsak a jog előtt 
teszi az embereket egyenlővé, de ténylegesen is....</b></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Ez az arc pedig az 
egyháza ölén hordozott Krisztusnak az arca, mely azt a programot 
hirdeti, hogy a hatalom össze ne törje, hanem megszelídített erővel 
övezze fel az embert, hogy a tudomány ne szegényítse, hanem gazdagítsa 
az életet, hogy a szenvedés ne hervassza el, hanem irgalmas szívűvé 
tegye az embert</b></span> – hangzott el a beszédben.</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60087&amp;img=o_proh19.jpg" target="_blank"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=60087&amp;p=1&amp;img=c_proh19.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Az ünnepség a Központi Szeminárium udvarán fejeződött be Prohászka 
püspök szobrának megkoszorúzásával. Spányi Antal megyéspüspök 
vezetésével az emlékezők együtt imádkoztak a nagy püspök 
közbenjárásáért.</p>
<p>Fotó: Berta Gábor</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>