<div dir="ltr"><h1 class="">Ferenc pápa meghirdette az irgalmasság rendkívüli szent évét<br></h1>
<div class="">2015. március 13. péntek 18:36<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-meghirdette-az-irgalmassag-rendkivuli-szentevet-20153013">http://magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-meghirdette-az-irgalmassag-rendkivuli-szentevet-20153013</a><br></div>
<h3 class=""><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Az irgalmasság rendkívüli szent évét hirdette meg
Ferenc pápa 2016-ra </u></span>a március 13-i bűnbánati szertartás keretében a
Szent Péter-bazilikában.</h3><p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=59671&img=o_pf2.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=59671&p=1&img=c_pf2.jpg" alt="" border="0"></a><br>Ferenc
pápa a Szent Péter-bazilikában tartott nagyböjti bűnbánati szertartás
során mondott homíliájában az irgalmasság rendkívüli szent évét hirdette
meg, mely <span style="background-color:rgb(255,255,0)">ez év december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén veszi
kezdetét a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával, és 2016.
november 20-án, Krisztus Király ünnepén zárul. </span><br><br>A bejelentés
Ferenc pápa megválasztásának második évfordulóján történt, március
13-án, pénteken, amikor a Szentatya délután öt órakor a Szent
Péter-bazilikában megnyitotta a már korábban bejelentett 24 órás
imádságot, bűnbánati liturgia keretében. <br><br><em>A bűnbánati szertartáson tartott <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>homíliá</b></u></span>t az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük. </em><br><br>Idén
is egybegyűltünk nagyböjt negyedik vasárnapja előtt, hogy bűnbánati
liturgiát tartsunk. Egyesülünk sok kereszténnyel, akik ma, a világ
minden részén, elfogadták a meghívást, hogy az Úr jóságának a jeleként
éljék meg ezt a pillanatot. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A kiengesztelődés szentsége megengedi, hogy
bizalommal közeledjünk az Atya felé</b></u></span>, s így biztosak lehessünk
megbocsátásában<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>. Ő valóban „gazdag az irgalmasságban</b></u></span>” és nagy bőséggel
terjeszti ki irgalmát mindazokra, akik őszinte szívvel jönnek hozzá.</p>
<p>Mindenekelőtt az ő kegyelmének a gyümölcse, hogy itt vagyunk, hogy
így megtapasztaljuk az ő szeretetét. Ahogyan emlékeztetett minket <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Szent
Pál apostol, Isten soha nem szűnik megmutatni irgalmasságának a
gazdagságát a századok során.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A szív átalakulása, amely arra visz, hogy
megvalljuk bűneinket, „Isten ajándéka”</b></u></span>. Egyedül nem vagyunk képesek rá.
Isten adománya, hogy megvallhatjuk a bűneinket, egy ajándék, az „ő műve”
(vö. Ef 2,8–10). Kezének gyöngéd érintése és kegyelmének formáló ereje
lehetővé teszi számunkra, hogy a bűneink miatti félelem nélkül
közeledjünk a paphoz, ugyanakkor biztosak legyünk benne: ő majd Isten
nevében fogad minket, és megért, minden nyomorúságunk ellenére is. Úgy
járulunk hozzá, mint egy védőügyvédhez: egy ilyen<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> védőnk van, aki
odaadta az életét a mi bűneinkért!</b></span> Ő pedig, az Atyával együtt, mindig
megvéd minket. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Amikor kilépünk a gyóntatószékből, meg fogjuk érezni az
erőt, amely újra élettel tölt el minket, és visszaadja a hit
lelkesedését. A gyónás után újjászületünk.</b></u></span></p>
<p>Az evangéliumi szakasz, amelyet hallottunk (vö. Lk 7,36–50) megnyitja
előttünk a remény és a vigasztalás útját. Jólesik érezni magunkon <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Jézus
együttérző tekintetét, ahogyan azt megérezte a bűnös asszony is a
farizeus házában</b></u></span>. Ebben a szakaszban két szó tér vissza hangsúlyosan:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> <em>a szeretet és az ítélet.</em></b></u></span></p>
<p>Itt van <em>a bűnös asszony szeretete</em>, amely megalázkodik az Úr előtt; ám még előbb itt van <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><em>Jézus irgalmas szeretete</em>
iránta, amely arra ösztönzi az asszonyt, hogy közeledjen hozzá. Bűnbánó
és örömteli könnyeivel mossa meg a Mester lábát, haja pedig hálával
szárítja meg azt. Csókjai tiszta érzelmének a kifejeződései. A lábra
öntött bőséges illatos kenet pedig azt tanúsítja, mennyire értékes a
szemében Jézus. Ennek az asszonynak minden gesztusa a szeretetről
beszél, és kifejezi vágyát, hogy valamiféle megingathatatlan
bizonyosságra tegyen szert az életében: ez pedig nem más, mint hogy
bocsánatot nyert. Ez a bizonyosság gyönyörű! Jézus pedig megadja neki
ezt a bizonyosságot: elfogadja őt és megmutatja Isten iránta érzett
szeretetét. Pont iránta, egy nyilvános bűnös [utcanő] iránt!</span></p>
<p>A szeretet és a megbocsátás egy időben teljesül be: Isten sokat
bocsát meg neki, mindent megbocsát neki, mivel „nagyon szeretett” (Lk
7,47); az asszony pedig imádja Jézust, mivel megérzi, hogy benne<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> irgalom
és nem</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> elítélés </b></u></span>lakozik. Érzi, hogy Jézus szeretettel érti meg őt, őt,
aki bűnös. Jézusnak hála, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Isten elveszi és hátradobja </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>számos bűnét</b></u></span>, nem
emlékezik meg többé azokról (vö. Iz 43,25). Hiszen ez is igaz: amikor
Isten megbocsát, felejt. Hatalmas Isten bocsánata!</p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=59671&img=o_pf.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=59671&p=1&img=c_pf.jpg" alt="" border="0"></a><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az
asszony számára most új életszakasz</b></u></span> kezdődik: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a szeretetben új életre
született.</b></u></span> Ez az asszony valóban találkozott az Úrral. Csöndben
megnyitotta a szívét az Úr előtt; a fájdalmával megmutatta neki a bűnei
felett érzett bánatot; könnyeivel az isteni jósághoz folyamodott, hogy
elnyerje a bocsánatot. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az asszony fölött nincs más ítélet, csak az,
amely Istentől érkezik, ez pedig az irgalmasság ítélete.</b></u></span> Ennek a
találkozásnak a főszereplője egyértelműen a szeretet,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> az irgalmasság,
amely meghaladja az igazságosságot.</b></u></span></p>
<p>A ház ura, Simon, a farizeus, ezzel szemben <em>nem képes megtalálni a szeretet</em> <em>útját</em>.
Mindent kiszámol, mindent megfontol… Állva marad a formalitás küszöbén.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Csúnya dolog a formális szeretet,</b></u></span> nem lehet megérteni. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Nem képes
megtenni a következő lépést, hogy</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> találkozzon Jézussal,</b></u></span> aki elhozza neki
az üdvösséget.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> Simon arra korlátozta magát, hogy meghívja egy lakomára
Jézust. Ám valójában nem fogadta be őt. Gondolataiban csak az
igazságosság forog, és amikor így tesz, téved. </b></u><u><b><em>Az asszony fölötti ítélete eltávolítja őt az igazságtól,</em>
és nem teszi lehetővé a számára még azt sem, hogy megértse</b></u></span>:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> ki is a
vendége.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Megállt a felszínnél – a formalitásnál </b></u></span>–, és nem volt képes,
hogy a szívet tekintse. Jézus példázatára és kérdésére, hogy vajon
melyik szolga szeretett jobban, helyesen válaszol: „Az, akinek többet
engedett el”. Jézus azonnal felhívja a figyelmét: „Jól feleltél” (Lk
7,43). Simon csakis akkor marad meg az igazságban, amikor ítéletével a
szeretet felé fordul.</p>
<p>Jézus felhívása mindannyiunkat arra ösztönöz, hogy meglássunk:
mekkora nagylelkűségre képes minden ember. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Senkit sem lehet kizárni
Isten irgalmasságából. Mindenki ismeri az utat, hogyan lehet eljutni
oda, az egyház pedig <em>az az otthon, amely mindenkit befogad és senkit sem utasít vissza</em>.</b></u></span>
Kapui kitárva maradnak, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>mindenki, akit megérintett a kegyelem,
megtalálhassa a megbocsátás bizonyosságát.</b></u></span> Minél súlyosabb a bűn, annál
nagyobbnak kell lennie a szeretetnek, amelyet az egyház a megtérő
emberek felé mutat. Mekkora szeretettel tekint ránk Jézus! <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Mekkora
szeretettel gyógyítja meg a mi</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>bűnös</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szíveinket!</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Soha nem riad vissza a
mi </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>bűneinktől</b></u></span>. Gondoljunk a tékozló fiúra, aki mikor eldönti, hogy
visszatér az atyjához, előre kigondolja, milyen beszédet mond majd. Ám
az atya nem engedi megszólalni, átöleli őt (vö. Lk 15,17–24). Jézus is
így tesz velünk. „Atya, annyi vétkem van…” – „De <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ő boldog lesz, ha
elmész [gyónni]: hatalmas szeretettel fog átölelni téged! Ne félj!</b></u></span>”</p>
<p>Kedves testvéreim, gyakran elgondolkodtam azon, az egyház hogyan
lenne képes nyilvánvalóbbá tenni a küldetését, az irgalmasságról való
tanúságtételt. Olyan út ez, amely a lelki megtéréssel kezdődik; és be
kell járnunk ezt az utat. Ezért úgy döntöttem, hogy <em>rendkívüli szent évet hirdetek meg</em>, amelynek középpontjában Isten irgalmassága áll. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ez az<em> irgalmasság szent éve</em>
lesz. Az Úr szavának fényénél akarjuk megélni ezt: „Legyetek
irgalmasok, mint a ti Atyátok” (vö. Lk 6,36). Ez különösen a gyóntatókra
áll! Rengeteg irgalmasság!</b></u></span></p>
<p>Ez a szent év <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a Szeplőtelen Fogantatás idei ünnepével kezdődik majd</b></u></span>,
és 2016. november 20-án, Krisztus Király ünnepén zárul, hiszen Krisztus
az Atya irgalmasságának az eleven arca. A szent év megszervezését az Új
Evangelizáció Pápai Tanácsára bízom, hogy úgy tudja majd végigvinni,
mint az egyház úton levésének egy új szakaszát, betöltve a küldetést,
hogy minden emberhez elvigye az irgalmasság evangéliumát.</p>
<p>Meggyőződésem, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hogy az egész egyház, amelynek olya nagy szükséges van
az irgalmasság elnyerésére, hisz </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>bűnösök vagyunk,</b></u></span> képes lesz megtalálni
ebben a jubileumi évben az Isten irgalmasságának újrafelfedezése és
gyümölcsözővé tétele fölötti örömet. Mindannyian arra nyertünk
meghívást, hogy ezzel az örömmel nyújtsunk vigaszt korunk minden embere
számára. Ne feledjük: Isten <em>mindent megbocsát</em>, és Isten <em>mindig megbocsát</em>.
Ne fáradjunk bele, hogy bocsánatot kérjünk. Már mostantól kezdve <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>bízzuk
rá ezt az évet az Irgalmasság Anyjára, hogy fordítsa felénk tekintetét
és őrködjön lépteink felett: </b></u></span>bűnbánati utunk, nyílt szívvel bejárt utunk
felett egy év során, amelynek célja, hogy elnyerjük Istentől a búcsút,
hogy elnyerjük Istentől az irgalmasságot.</p>
<p>Fordította: Török Csaba<br><br>Forrás: Vatikáni Sajtóosztály<br><br>Fotó: ANSA</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>