<div dir="ltr"><div class=""><h1><a href="http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2014/12/12/horthy-konferencia-a-budai-varban_14720.html" title="Horthy-konferencia a budai Várban">Horthy-konferencia a budai Várban</a></h1>
                        <div class="">
                                <strong>Írta:</strong> 
                                <a href="http://kaposvarmost.hu/blog/zichy-laszlo_76.html" title="Zichy László">Zichy László</a><br><a href="http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2014/12/12/horthy-konferencia-a-budai-varban_14720.html">http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2014/12/12/horthy-konferencia-a-budai-varban_14720.html</a><br>
                        </div>
                </div>
                <div class="">
                        <div class="">
                                <div class=""><span style="vertical-align:bottom;width:400px;height:28px"></span></div>
                        </div>
                </div>
                <div class="">
                        <p class="">Napokig gondolkodván e konferencián, bizony, kemény 
kérdés számomra, micsoda maszlaggal etették e nemzetet sok évtizeden 
keresztül. Tudják, a maszlag egy tudatmódosító szer. A nácizmus és a 
kommunizmus nem kevésbé. Ideje kijönni a bódulatból...</p>
                        <p>Múlt pénteken a Veritas Történetkutató Intézet szervezésében 
konferenciát tartottak Horthy Miklós kormányzó tevékenységéről és 
időszakáról. Talán érdemes a záró előadó egy szó szerinti 
„szem-pont”-ját idézni.</p>
<blockquote>
<p>Ha jobb szememmel nézem, mást látok, mintha csak a bal szememmel 
nézném.  Én azonban szeretem a dolgokat két szemmel, sztereóban látni. </p>
</blockquote>
<p>No, ez a konferencia nem dicsérte Horthyt, hanem valóban több szempontból elemezte azt az időszakot.</p>
<p><span class="" style="width:615px;margin:10px auto">
                                                                <a href="http://kaposvarmost.hu/files/3/1/31656bb5c6c181f032fa2e91044b9986.jpg" title="" style="width:613px;height:408px" class="" rel="article"><img src="http://kaposvarmost.hu/files/3/1/31656bb5c6c181f032fa2e91044b9986_615x410.jpg" style="vertical-align: middle;" alt="Horthy Miklós" height="410" width="615"></a></span></p>
<p>Boross Péter volt miniszterelnök lendülettel és papír nélkül számolt 
be fiatalkori emlékeiről. Ő, az erdész fia, 10 éves kora után 
katonatanonc, családjában élte meg a helyi közéletet. Az erdész, a helyi
 orvos, a tanító, s persze a kereskedők összejáró, összetartozó társaság
 volt. És a Gottlieb család 1940, tehát a zsidótörvények után is 
természetes vendége a Boross családnak. Boross Péter, mint mesélte, 
tudott bizonyos szélsőséges körök antiszemitizmusáról, csak éppen 
személyes berkeiben nem észlelte azt.</p>
<p>Példaként említette, hogy Kaposváron a Tiszti Kaszinóban rendszeresen
 összejöttek a volt és akkori tisztek. A zsidó törvények után a zsidó 
tisztek nem jelentek meg. Erre a Kaszinóból párosával – minek az akkori 
katonatörvények szerint komoly jelentősége volt – a találkozó résztvevői
 a zsidó volt tisztek lakására mentek, behívva őket a tiszti 
találkozóra.</p>
<p>Boross Péter volt miniszterelnök előadása zárásaként utalt arra, hogy
 az általa megélt időszak valószínűleg egy más világról szól, mint amit a
 napjainkban sokak által hirdetett történelemkép mutat. Így jelezte 
finoman, milyen hamis módon mutatták be évtizedeken át Horthyt és korát.
 Érezhetően megilletődve mondta el, hogy Horthy kenderesi birtokán 
történt újratemetésére két amerikai zsidó szervezet is koszorút küldött 
„A hálás zsidóság” nevében. Ezek ma is a kriptában láthatóak.</p>
<p>Az egész konferencia érezhetően a politikamentes valóságkeresés 
jegyében zajlott. Törökkoppány szülöttje, Szakály Sándor prof. 
főigazgató második előadóként „Katona és/vagy politikus” címmel mutatta 
be Horthy személyét, élettörténetét. Igen jó volt a címválasztás. Horthy
 katonaként, pontosabban tengerészként különleges karriert futott be, 
nemcsak hősként tisztelték, de még ellenfeleinek is nagyrabecsülését 
bírta. A tengerészként elérhető legmagasabb rangig jutott, a monarchia 
ellentengernagyává nevezték ki, majd Ferencz József császár (és magyar 
király) szárnysegédje lett.</p>
<blockquote>
<p>Ő, aki katonaként mindig igyekezett politikamentesen szolgálni, az első világháború után a politika fősodrába került.</p>
</blockquote>
<p>Ő, aki katonaként mindig igyekezett politikamentesen szolgálni, az 
első világháború után a politika fősodrába került. Rövid ideig 
hadügyminiszter, majd pedig a hadsereg fővezére. Ebben a nemzet 
megsemmisülésével fenyegető időszakban kiemelkedő fontosságú volt a 
katonaságon és általában a hazán belüli tekintélye, és bírta a győztes 
hatalmak katonai és politikai vezetőinek elismerését is. Kormányzóvá 
választását még gróf Apponyi Albert is messzemenően támogatta, tehát az,
 aki maga is szóba jött erre a pozícióra.</p>
<p>Horthy hatalmas lendülettel fogott az ország újjáépítésébe, 
igyekezett azonban a napi politikai feladatokat a mindenkori kormányokra
 bízni, ő csupán nagy stratégiai döntésekbe szólt bele. Szakály Sándor 
zárásként kiemelte, hogy a II. világháborút lezáró nürnbergi per 
tárgyalására ugyan Horthyt tanúként beidézték, de senkiben fel sem 
merült perbe fogása. Rákosiék moszkvai útján még maga Sztálin is 
ragaszkodott ehhez.</p>
<p>„Korszakokon átívelő élet. Apponyi Albert gróf” címmel Anka László 
tartott előadást egy életút történései alapján mintegy keretbe foglalva a
 kiegyezéstől az első világháború végégig és a nemzet újjáépítésének 
kezdetéig tartó korszakot, beleértve a trianoni tárgyalásokat.</p>
<table class="">
<tbody>
<tr>
<td class="">A maszlagról<br></td>
</tr>
<tr>
<td class="">
<p>Napokig gondolkodván e konferencián, bizony, kemény kérdés számomra, 
 micsoda maszlaggal etették e nemzetet sok évtizeden keresztül (először a
  hitlerizmus kevés, de durva hazai csatlósai, aztán Sztálin és utódai  
megélhetési talpnyalói.)</p>
<p>Tudják, a maszlag egy tudatmódosító szer. A nácizmus és a kommunizmus nem kevésbé.</p>
<p>Ideje kijönni a bódulatból és tisztán látni a világot.</p>
<p>Bár maszlag ma is bőven árad a világból, s idehaza is még burjánzik. Valószínűleg jobban, mint a parlagfű.</p>
</td>
</tr>
<tr>
<td class=""> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>Ezek után 3 egybefűződő előadás mutatta be azt a folyamatot, hogy a 
szinte életképtelenné vált „csonka Magyarországból” hogyan építették fel
 Európa egyik legfejlődőképesebb államát, majd hogyan próbált ez a 
nemzet a világpolitika kényszerpályáján fennmaradni. Kádár Béla 
professzor igen precízen, de szinte „olvasmányosan” mutatta be, hogyan 
kellett az ország gazdaságszerkezetét átalakítani, új piacokat keresni, 
új termékszerkezetet kialakítani. (Bizony, sok minden összecsengett az 
utóbbi évek hazai trendjeivel).</p>
<p>A „magyar kultúrpolitika fő irányai” már nem ismeretlenek a hazai 
olvasóközönség előtt. Klebelsberg neve ismerten cseng, és sokan tudják 
jól kidolgozott elveinek hatását. Általa utódjául kiválasztott Hóman 
Bálint tevékenysége már kevéssé ismert, de veretes folytatása elődje 
munkájának. Szomorú zárása sorsának, hogy őt a váci börtönben a 
kommunisták szó szerint elpusztították. De a magyar kultúrát e két ember
 két évtized alatt a sínylődésből Kelet-Közép-Európa egyik legképzettebb
 nemzetévé tette.</p>
<p><span class="" style="width:374px;float:right;margin:0px 0px 10px 20px">
                                                                <a href="http://kaposvarmost.hu/files/e/7/e77ffb9d27f1cca50a4066437cddcd04.jpg" title="" style="width:372px;height:531px" class="" rel="article"><img src="http://kaposvarmost.hu/files/e/7/e77ffb9d27f1cca50a4066437cddcd04_374x533.jpg" alt="Horthy Miklós" height="533" width="374"></a></span>Sáringer
 János „A magyar külpolitika és diplomácia a két világháború között. 
Lehetőségek és korlátok” c. előadása végre kihasználta annak 
lehetőségét, hogy Magyarország cselekvési lehetőségeit az európai és 
világpolitika feszültségterében helyezze el. Igen elkötelezetten 
hallgattam, saját személyes érintettségem okán is. Nagyapám, Walko Lajos
 a Bethlen-kormány idején külügyminiszter volt, Weiss Fülöp apósa, tehát
 dédapám pedig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója. 
Kettőjüknek meghatározó szerepe volt a trianoni elzártság feltörésében. 
Érdekes más szájából hallani azokat az időket, melyet az ember saját 
családtörténetéből valamennyire ismer.</p>
<p>És érdekes volt összehasonlítani Boross Péter szubjektív felvezetésű,
 de annál objektívebben előadott élménybeszámolóját, az időben már más 
generációhoz tartozó történészek tényadatait hallgatni, összevetve az 
„oral history”, a szájról szájra döntően a családon belül terjedő 
történetekkel és szellemiséggel.</p>
<p>Jelenthetem, ez a három kép egybeesett. Még azzal is, hogy a 
hallgatóság között több zsidó származású közszereplőt ismerhettem fel. A
 konferencia hallgatósága valamennyire leképezte a két világháború közti
 elit értelmiséget.</p>
<p>Hát, Törökkoppány jó történészt nevelt!</p>                </div>
                                        <div class="">
                                Címkék: 
                                <span>
                                        <a href="http://kaposvarmost.hu/kereses?tags=Horthy+Mikl%C3%B3s" title="Horthy Miklós">Horthy Miklós</a>, <a href="http://kaposvarmost.hu/kereses?tags=t%C3%B6rt%C3%A9nelem" title="történelem">történelem</a>, <a href="http://kaposvarmost.hu/kereses?tags=meg%C3%ADt%C3%A9l%C3%A9s" title="megítélés">megítélés</a>                                </span>
                        </div></div>