<div dir="ltr"><div>videó: <a href="https://www.youtube.com/watch?v=2Wl30Q97HGM#t=79" target="_blank">https://www.youtube.com/watch?v=2Wl30Q97HGM#t=79</a><br><br><br>Bemutatták Rómában a XII. Piusz pápát rehabilitálni kívánó filmet</div>
<div><span>A Shades of Truth (Az igazság
árnyalatai) című film védelmébe veszi XII. Piusz római zsidók
megvédelmezése iránti elkötelezettségét.<br><br></span></div>
<div>
</div>
<div>
2015. március 3. 09:25<br><a href="http://gondola.hu/cikkek/95220-Bemutattak_Romaban_a_XII__Piusz_papat_rehabilitalni_kivano_filmet.html" target="_blank">http://gondola.hu/cikkek/95220-Bemutattak_Romaban_a_XII__Piusz_papat_rehabilitalni_kivano_filmet.html</a></div><br><div><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/92762.jpg" alt=""></div>
<p>
Így kívánva rehabilitálni a holokauszttal szembeni passzivitással vádolt pápát.</p>
<p>
A nagyjátékfilm rendezője, az olasz Liana Marabini korábban több egyházi témájú filmet is forgatott.</p>
<p>
"XII. Piusz a XX. század egyik leginkább meg nem értett személyisége" -
mondta a rendező a pápa születésének és megválasztásának - 1876.
március 2. - évfordulóján tartott sajtóbemutatón.</p><p>A film egy kortárs újságíró, a zsidó származású olasz-amerikai
állampolgár David Milano történetét meséli el, aki Rómából Jeruzsálembe
utazik, hogy képet alkosson magának XII. Piuszról. Az újságíró meg van
győződve arról, hogy egy nácikkal barátkozó pápával van dolga.</p>
<p>
Találkozásai azonban - egy apácával, egy zsidó nővel és egy idős
portugál diplomatával és másokkal - meggyőzik arról, hogy XII. Piusz
személyesen intézkedett a zsidók védelméről: elhelyeztette a Vatikán
címerét olyan egyházi épületeken, ahol zsidók rejtőztek.</p>
<p>
Marabini szerint a film, amelyben Christopher Lambert és
Marie-Christine Barrault francia színészek is kaptak rövid szerepeket,
holokauszt-túlélők 100 ezer oldalt kitevő, esetenként kiadatlan
visszaemlékezéseinek alapján készült.</p>
<p>
<font size="1">A XII. Piusz néven 1939 és 1958 között uralkodott Eugenio Pacelli pápa
történelmi szerepe igen vitatott. Sok történész szerint határozottabban
el kellett volna ítélnie a zsidók tömeges elpusztítását, amit nem tett
meg diplomáciai elővigyázatosságból, s azért sem, mert nem kívánta
veszélybe sodorni a megszállt Európában élő katolikusokat.</font></p><font size="1">
</font><p><font size="1">
Rolf Hochhuth német drámaíró 1963-ban megjelent darabja, A helytartó,
amelyet Costa Gravas görög rendező vitt filmre 2002-ben, nagyban
hozzájárult a Hitlerrel szemben gyávának mutatkozó pápáról kialakult
képhez.</font></p><font size="1">
</font><p><font size="1">
Más történészek szerint viszont XII. Piusz több tízezer zsidó életét
mentette meg, amikor arra kérte a kolostorokat, hogy nyissák meg előttük
a kapuikat.</font></p><font size="1">
</font><p><font size="1">
2009-ben XVI. Benedek pápa - több zsidó szervezet bírálatát kiváltva -
elismerte XII. Piusz "hősi fokon gyakorolta az erényeket", zöld utat
adva ezzel a boldoggá avatás előtt.</font></p><font size="1">
</font><p><font size="1">
Ferenc pápa viszont, aki fejet hajtott számos rómainak a zsidókkal
szembeni magatartása előtt, előbb a vatikáni levéltár teljes anyagának
közzétételét kérte, mielőtt állást foglalna a kérdésben.</font></p><font size="1">
</font><div><font size="1">MTI</font></div></div>