<html xmlns:v="urn:schemas-microsoft-com:vml" xmlns:o="urn:schemas-microsoft-com:office:office" xmlns:w="urn:schemas-microsoft-com:office:word" xmlns:m="http://schemas.microsoft.com/office/2004/12/omml" xmlns="http://www.w3.org/TR/REC-html40"><head><meta http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2"><meta name=Generator content="Microsoft Word 15 (filtered medium)"><!--[if !mso]><style>v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style><![endif]--><style><!--
/* Font Definitions */
@font-face
{font-family:"Cambria Math";
panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4;}
@font-face
{font-family:Calibri;
panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4;}
@font-face
{font-family:Verdana;
panose-1:2 11 6 4 3 5 4 4 2 4;}
/* Style Definitions */
p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
{margin:0cm;
margin-bottom:.0001pt;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-fareast-language:EN-US;}
a:link, span.MsoHyperlink
{mso-style-priority:99;
color:#0563C1;
text-decoration:underline;}
a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed
{mso-style-priority:99;
color:#954F72;
text-decoration:underline;}
p
{mso-style-priority:99;
margin-top:7.2pt;
margin-right:0cm;
margin-bottom:14.4pt;
margin-left:0cm;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman","serif";}
span.E-mailStlus17
{mso-style-type:personal-compose;
font-family:"Calibri","sans-serif";
color:windowtext;}
.MsoChpDefault
{mso-style-type:export-only;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-fareast-language:EN-US;}
@page WordSection1
{size:612.0pt 792.0pt;
margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;}
div.WordSection1
{page:WordSection1;}
--></style><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1026" />
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1" />
</o:shapelayout></xml><![endif]--></head><body lang=HU link="#0563C1" vlink="#954F72"><div class=WordSection1><p class=MsoNormal><o:p> </o:p></p><table class=MsoNormalTable border=0 cellspacing=0 cellpadding=0 width="100%" style='width:100.0%;border-collapse:collapse'><tr><td colspan=2 valign=top style='padding:3.6pt 6.0pt 3.6pt 6.0pt'><div style='mso-element:para-border-div;border:none;border-bottom:solid #EAEAEA 1.0pt;padding:0cm 0cm 0cm 0cm'><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:12.0pt;margin-right:0cm;margin-bottom:9.0pt;margin-left:0cm;line-height:19.2pt;border:none;padding:0cm'><span style='font-size:13.5pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#333333'>"A reményt közvetítette a kommunizmus éveiben, és fiatalok ezreit szólítja meg ma is, immár évtizedek óta" - Interjú Kerényi Lajos atyával a Heti Válaszban<o:p></o:p></span></p></div></td></tr><tr><td width=150 valign=top style='width:112.5pt;padding:3.6pt 6.0pt 3.6pt 6.0pt'><p class=MsoNormal style='line-height:19.2pt'><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555;mso-fareast-language:HU'><img width=136 height=74 id="Kép_x0020_1" src="cid:image001.jpg@01D05515.02222250" alt="http://hirlevel.mpdsz.piarista.hu/system/files/imagecache/hirlevelbe_iksz_110/imagefield/2015/03/kerenyi_atya_hv.jpg"></span><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'><o:p></o:p></span></p></td><td width="140%" valign=top style='width:140.0%;padding:3.6pt 6.0pt 3.6pt 6.0pt'><p style='text-align:justify;line-height:19.2pt'><strong><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'>Világháborúban, hadifogságban, kommunista diktatúrában. Közvetlen életveszélyben. Kerényi Lajos piarista atya mindig kitartott hite és elvei, a mostanság olcsó politikai termékké nyilvánított polgári értékek mellett. Akkor is, amikor az emberileg a lehetetlennel volt határos.</span></strong><b><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'><br><strong><span style='font-family:"Verdana","sans-serif"'>Azt mondja, még küldetése van, ezért nem is törődik a korával. Nyolcvannyolc évét meghazudtolva egyenes derékkal, lendületesen, mosolyogva lépett az emelvényre Brüsszelben az Európai Parlament ünnepségén mikor átvette az Európai Polgári Díjat. Elismerését annak, hogy a reményt közvetítette a kommunizmus éveiben, s fiatalok ezreit szólítja meg ma is, immár évtizedek óta a nagymarosi és egerszalóki ifjúsági találkozókon. A díjátadót követő napon Brüsszelben beszélgettünk.</span></strong></span></b><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'><o:p></o:p></span></p><p style='line-height:19.2pt'><strong><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'>Albert Enikő (Heti Válasz): Ennyire fontosak lennének a szilárd elvek?</span></strong><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'><br><strong><span style='font-family:"Verdana","sans-serif"'>Kerényi Lajos: </span></strong>Azért fogadtam el ezt a díjat, mert ezzel az alapvető emberi értékeket ismerik el, a pozitív értékek közvetítését melyeket én is oly sokra tartok. Az embereket ki kell emelni a fásultságból, reményt kell nyújtani. A korábbi immanens világnézetek azért mondtak csődöt, mert nem adtak választ az embert érdeklő végső kérdésekre. A szenvedésen, halálon túl csak a nagy szakadék, a semmi tátongott. Ahogy az ember szembekerül a vég rettenetével szorongani kezd, depressziós lesz. Márpedig mindenkiben ott a végtelen vágy a szépségre, jóságra, igazságra, a szeretetre. Ezt pedig csakis egy végtelen értelmes intelligencia - Isten – adhatja meg.<o:p></o:p></span></p><p style='line-height:19.2pt'><strong><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'>A.E.: Ugyanakkor az Unió épp távolodik keresztény gyökereitől.</span></strong><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'><br><strong><span style='font-family:"Verdana","sans-serif"'>K.L.: </span></strong>Rosszul teszi. Az alapító atyák, a kereszténydemokrata Konrad Adenauer és Robert Schuman jól kitalálták annak idején, <b>nem lehet csupán üzleti vállalkozás szintjére süllyeszteni az európai egység gondolatát. Ha csak a pénz és a gazdasági érdekek mozgatják, egy idő után kiüresedik, elsilányul.</b> Igenis szükség van a magasztos eszmékre, a pozitív értékekre.<o:p></o:p></span></p><p style='line-height:19.2pt'><strong><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'>A.E.: Feljövőben a másik pólus keleten. Moszkva vagy Brüsszel?</span></strong><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'><br><strong><span style='font-family:"Verdana","sans-serif"'>K.L.: </span></strong>Azt mondanám, egyik sem kizárólagosan. Rendkívül fontosak az alapvető szabadságjogok, a hagyományos európai értékek, de a transzcendens dimenzió nélkül elsorvad a nyugati ember lelke. Tizennyolc éves koromban hadifogolyként a Donyeck-medencében szénbányába kerültem, borzalmas körülmények közé, s társaimmal kitaláltuk, megtérítjük a Szovjetuniót. Mikor külszíni munkára küldtek, cérnaszálra erősítettük a féltve rejtegetett feszületeinket és a nyakunkba akasztottuk. Nem volt veszélytelen vállalkozás. Felkészültünk a legrosszabbra is, ehhez képest vézna, beteges gyerekek szaladtak oda hozzánk, csókolgatták a keresztet és kiabálták: Ó Hrisztosz! Akkor úgy éreztük, itt van velünk és mosolyog ránk az Isten.<o:p></o:p></span></p><p style='text-align:justify;line-height:19.2pt'><strong><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'>A.E.: Ha az egykori Szovjetuniót nem is sikerült megtéríteni, kórházi látogatásai során sok megtéréssel találkozott már.</span></strong><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'><br><strong><span style='font-family:"Verdana","sans-serif"'>K.L: </span></strong>Így van, ma is folyamatosan járom a kórházakat. De már nem téríteni akarok, valószínű, akkor sokan azonnal elzavarnának. Inkább azt mondom: „Lajos atya vagyok, az Úr Jézus üdvözli!”, majd beszélgetünk. S közben csodás istenélményekben van részem. Találkoztam már így például azzal a vérbíróval, aki ’56 után számos halálos ítéletet hozott, Mindszenty bíborost, illetve engem is elítélt. Véletlenül találtam rá egy kórteremben, először meg sem ismertem, beszélgetés közben derült ki, hogy ő a hírhedt Olty Vilmos. Könnyek között kérte a feloldozást, feladtam rá a szent kenetet, s még távozásomkor is remegve kérdezte, ugye akkor most már megnyugodhat, megbocsátott neki az Úr? <b>A halálos ágyon már nincsenek ateisták</b>.<o:p></o:p></span></p><p style='line-height:19.2pt'><strong><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'>A.E.: A fiatalok között viszont egyre többen.</span></strong><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'><br><strong><span style='font-family:"Verdana","sans-serif"'>K.L.: </span></strong>Természetes, hogy a fiatalokat még könnyebben megrészegíti a kincs, a hír, a gyönyör, amire azt mondom, talán érthető. Nem is arról van szó, hogy ezeket az örömforrásokat meg kellene tagadniuk, a baj csak akkor kezdődik, amikor kialakul a függőség. A megoldás: lelkünk, értelmünk irányítson minket, s akkor ösztöneinket a megfelelő helyre becsatornázhatjuk, sőt magasabb rendű céljaink szolgálatába állíthatjuk. Természetes, hogy a rossz újra és újra próbálkozik, el akarja pusztítani a jót, de gondoljon csak bele, hol vannak ma már a történelem zsarnokai! Néróról legfeljebb a kutyánkat nevezzük el. Jézus viszont kétezer év távlatából is hitet és erőt ad nap, mint nap.<o:p></o:p></span></p><p style='line-height:19.2pt'><strong><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'>A.E.: Ez szép és jó, de a gyakorlatban ki fogja vállalni az ezzel járó mindennapi lemondást?</span></strong><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'><br><strong><span style='font-family:"Verdana","sans-serif"'>K.L.: </span></strong>Ki mondta, hogy egyszerű? A mag is meghal azért, hogy a növény megszülethessen. Ám rendíthetetlenül optimista vagyok, a Jóisten annyira szeret bennünket, hogy a legsötétebb időkből is kiemelt bennünket, olyan embereket küldött, akik visszaadták a hitet, gondoljunk csak XXIII. János pápára vagy Maximilian Kolbe atyára. Az én kicsiny világomban is annyi megtérést tapasztalok, hogy nem hihetek másban, mint a szeretetben - igaz ennek útja a szenvedés. Per crucem, ad lucem, vagyis a kereszt által juthatunk a fényhez.<o:p></o:p></span></p><p style='text-align:justify;line-height:19.2pt'><span style='font-size:9.5pt;font-family:"Verdana","sans-serif";color:#555555'>Forrás: <a href="http://www.valasz.hu" title=www.valasz.hu>www.valasz.hu</a><br>Interjút készítette: Albert Enikő (Heti Válasz)<o:p></o:p></span></p></td></tr></table><p class=MsoNormal><o:p> </o:p></p><p class=MsoNormal><o:p> </o:p></p><p class=MsoNormal><o:p> </o:p></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:10.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";mso-fareast-language:HU'>Dr Weinzierl Tamás<br>Ügyvéd<br>Iroda: 1125. Budapest, Diana u. 9.<br>(Költő u. saroknál)<br>Telefon/Fax: 214-8382<br>Mobil: 06-30/4391919<br>E-mail: <a href="javascript:fm.eMailClicked.raise('dr.weinzierl@t-online.hu');"><span style='color:#0563C1'>dr.weinzierl@t-online.hu</span></a></span><span style='font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman","serif";mso-fareast-language:HU'><o:p></o:p></span></p><p class=MsoNormal><o:p> </o:p></p></div></body></html>