<div dir="ltr">Az ispán szó magyaroktól való eredeztetésének kronológiai akadályai vannak. A cím legrégibb említése ugyanis 777-ből származik, azaz a magyar honfoglalás előttről. A Kremsi kolostor alapítólevelében egy avar előkelő neveznek ispánnak. Azaz továbbra is az a legvalószínűbb, hogy az avarok hozták magukkal, vagy honosították meg a Kárpát-medencében, bár valószínűleg nem török szó </div><div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2015. február 16. 21:02 Reinisch-Fischer írta, <span dir="ltr">&lt;<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>&gt;</span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><u></u>





<div bgcolor="#ffffff">
<div><font face="Arial">Köszönöm a hozzászolásokat! A kazakisztáni madjar 
törzs a szavárd helyesen szabír magyarok leszármazottja akikkel a rokonságot az 
említett genetikai vizsgálat igazolta. Az ispán szóhoz</font></div>
<div><font face="Arial">hozzá tartozik a királyi vármegye rendszer 
is, ami eltér az európában elterjedt hűbéri terület felosztástól. Az ispán 
szó eredeti alakja:gespán gispán(Czuczor,Fogarasi szótár harmadik kötet 131 
oldal, régi perzsa és török alakja is van a szónak(iszpán).Ráadásul Dimel 
Sumerisches lexikonjában is szerepel a gispán szó ,az íjjászok vezetőjét vagy 
egy kerület vezetőjét jelenti. Véleményem szerint tehát sokkal valószínűbb ,hogy 
a magyarok  hozták a szót a Kaukázus térségéből és a szlávok vették 
át.</font></div>
<div><font face="Arial">Üdv. Egon</font></div><div><div class="h5">
<blockquote style="BORDER-LEFT:#000000 2px solid;PADDING-LEFT:5px;PADDING-RIGHT:0px;MARGIN-LEFT:5px;MARGIN-RIGHT:0px">
  <div style="FONT:10pt arial">----- Original Message ----- </div>
  <div style="FONT:10pt arial;BACKGROUND:#e4e4e4"><b>From:</b> 
  <a title="laszlo.bajak@gmail.com" href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank">László 
  Baják</a> </div>
  <div style="FONT:10pt arial"><b>To:</b> <a title="grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> 
  </div>
  <div style="FONT:10pt arial"><b>Sent:</b> Monday, February 16, 2015 8:08 
  PM</div>
  <div style="FONT:10pt arial"><b>Subject:</b> Re: [Grem] magyar 
  őstörténet</div>
  <div><br></div>
  <div dir="ltr">Sajnálatos módon a felsorolt dolgok egyike sem igazol valamiféle 
  Dagesztáni őshazát. A körtemplom általánosan elterjedt alaprajzi forma, 
  Jeruzsálemtől Aachenig. Nyugat-Európában ugyanolyan gyakori mint 
  Magyarországon. Ez a legegyszerűbben kitűzhető alaprajzi forma. A 
  szalagfonatos díszítmény pl, Bizáncból és Itáliából is ismert. stb  Az 
  ispán szó eredete vitatott,de összefügg a szláv zsupán szóval, márpedig a 
  szlávok nem jártak Dagesztánban. Lehet, hogy mind a szlávok mind pedig a 
  magyarok az avaroktól vették át? Az idézett cikknek egészen más problémája van 
  ti. vadonatúj felfedezésként tálalja, hogy a magyarok néhány évtized alatt 
  jutottak el a Volgán -túli területektől a Kárpát-medencéig, pedig ez már 
  régóta sejthető. Többen meg is írták (pl Kristó Gyula). A magyarok csak a 9. 
  század közepe táján, vagy utánna  tűnnek föl a bizánci és az arab 
  forrásokban. A magyarok ősei tehát ekkor kerültek e nagy írásos kultúrák 
  hatósugarába. Ha a magyarok évszázadokat töltöttek volna a Volga-Don vidékén 
  akkor számos sírlelet tanúskodna róluk. Ilyenek azonban szinte nincsenek is. 
  (A viszonylag gyors átvonulás során csak pár síros temetőket hagyhattak maguk 
  után, amit csak kivételes szerencsével lehet megtalálni.)  stb, stb Üdv: 
  Baják László</div>
  <div class="gmail_extra"><br>
  <div class="gmail_quote">2015. február 16. 17:29 Reinisch-Fischer írta, <span dir="ltr">&lt;<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>&gt;</span>:<br>
  <blockquote style="BORDER-LEFT:#ccc 1px solid;MARGIN:0px 0px 0px 0.8ex;PADDING-LEFT:1ex" class="gmail_quote"><u></u>
    <div bgcolor="#ffffff">
    <div><font face="Arial">Nem vándoroltak a magyar törzsek 
    évszázadokig:persze,hogy nem, mert a mai Dagesztán térségéből érkeztek, és 
    nem az Urál felől. Lásd:körtemplomok építésének szokása,ispán<font size="3" face="Times New Roman">(grispán) szó eredete , szalagfonatos motívumok 
    stb.)</font></font></div>
    <div>Üdv. Egon</div>
    <div>----- Original Message ----- </div>
    <blockquote style="BORDER-LEFT:#000000 2px solid;PADDING-LEFT:5px;PADDING-RIGHT:0px;MARGIN-LEFT:5px;MARGIN-RIGHT:0px">
      <div style="FONT:10pt arial;BACKGROUND:#e4e4e4"><b>From:</b> <a title="greschem@gmail.com" href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">Emoke Greschik</a> </div>
      <div style="FONT:10pt arial"><b>To:</b> <a title="grem@turul.banki.hu" href="mailto:grem@turul.banki.hu" target="_blank">grem@turul.banki.hu</a> ; 
      <a title="modor307@gmail.com" href="mailto:modor307@gmail.com" target="_blank">Dorottya Mogyorósi</a> ; <a title="greschem@gmail.com" href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">Emoke Greschik</a> </div>
      <div style="FONT:10pt arial"><b>Sent:</b> Saturday, February 14, 2015 
      4:27 PM</div>
      <div style="FONT:10pt arial"><b>Subject:</b> [Grem] magyar 
      őstörténet</div>
      <div>
      <div>
      <div><br></div>
      <div dir="ltr">
      <div>Nem vándoroltak évszázadokig a magyar törzsek<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/94935-Nem_vandoroltak_evszazadokig_a_magyar_torzsek.html" target="_blank">http://gondola.hu/cikkek/94935-Nem_vandoroltak_evszazadokig_a_magyar_torzsek.html</a><br><br></div>
      <div>Még feltáratlan régészeti leletanyag adhat új lendületet a magyar 
      őstörténet kutatásának</div>
      <div><span>Az Uráltól a Kárpátokig néhány évszázad helyett csupán néhány 
      évtizedig tarthatott a vándorló magyarok útja – vélik a magyar 
      őstörténettel foglalkozó kutatók.</span></div>
      <div></div>
      <div><br>2015. február 13. 12:41<br><br></div>
      <div><img alt="" src="http://gondola.hu/kepek/nyito/92486.jpg"></div>
      <p>Vásáry István akadémikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont 
      Magyar Őstörténeti Témacsoportjának vezetője ugyanakkor arra is 
      figyelmeztet, hogy az írott források szűkössége miatt a szakemberek 
      sokszor hipotézisekkel kénytelenek a tényeket pótolni.</p>
      <p>&quot;Az államalapítást megelőző korai magyar történelem iránt már a 
      rendszerváltás előtt is nagy volt az érdeklődés. Az elmúlt huszonöt évben 
      a helyzet leginkább a tekintetben változott, hogy a könyvpiacon hihetetlen 
      mennyiségű új kiadvány jelent meg. Ezek háromnegyed része azonban nem 
      tudományos munkának, inkább fantazmagóriának nevezhető&quot; – értékelte a 
      magyar őstörténeti kutatásokat övező, fokozott figyelmet <a href="http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=22351" target="_blank"><em>Vásáry István</em></a>. Hozzátette: a tudományosan 
      megalapozott munka jelentőségét növeli az is, hogy a tapasztalatok szerint 
      a laikusok egy része idegenkedve tekint azokra az eredményekre és 
      publikációkra, amelyek az akadémiai szférából érkeznek.</p>
      <p>A magyar őstörténet iránti általános érdeklődés, valamint a 
      tudományosan megalapozott szemlélet erősítésének szándéka együttesen 
      járult hozzá, hogy 2012 elején az <a href="http://www.btk.mta.hu/" target="_blank"><em>MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont</em></a>ban az 
      intézmény munkatársaiból, valamint számos hazai egyetemi és múzeumi 
      kutatóhelyről felkért külső szakértőkből megalakult a <a href="http://www.btk.mta.hu/magyar-ostorteneti-temacsoport-hu.html" target="_blank"><em>Magyar Őstörténeti Témacsoport</em> </a><em>(MŐT)</em>. 
      A nyelvészeket, történészeket, régészeket, néprajzkutatókat, 
      népzenekutatókat, antropológusokat és genetikusokat tömörítő, rendszeresen 
      együttműködő kutatók munkáját azóta <em>Vásáry István</em> vezeti. &quot;Ez egy 
      hálózatszerűen felépülő, lényegében virtuális csoport, hat állandó 
      munkatárson kívül túlnyomórészt a csoporthoz alkalmilag egy-egy konkrét 
      feladat elvégzésére kapcsolódó tagokból áll, akik különböző diszciplínák 
      művelőjeként az adott téma szakértői&quot; – mondta el az akadémikus.</p>
      <div><span>
      <div><img style="MIN-HEIGHT:0px;WIDTH:0px" alt="" src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=46&amp;clientid=56&amp;zoneid=14&amp;source=&amp;block=0&amp;capping=0&amp;cb=7a4676841c4a66bd8d04b2de8f017317" width="0" height="0"></div></span></div>
      <p>Véleménye szerint a magyar őstörténet kutatásában a nyelvtudomány és a 
      történettudomány lényegében elérte határait. Az írott források rendkívül 
      szűkösek: néhány tucat oldalon összefoglalhatók a bizánci és arab 
      feljegyzések. &quot;A feltáratlan régészeti leletanyag azonban hatalmas lehet. 
      Még a Kárpát-medencében is csupán a tárgyak vagy csontok töredéke került 
      elő&quot; – mondta <em>Vásáry István</em>, aki ezért arra számít, hogy a 
      következő időszakban a magyar őstörténeti kutatásokban felerősödhet a 
      régészek szerepe. A <em>MŐT </em>vezetője utalt azokra az ásatásokra, 
      amelyeket <em>Türk Attila</em> régész folytatott helyi szakemberekkel 
      ukrán és délorosz területeken.</p>
      <p>Mint kiemelte: a magyar törzsek vándorlásának feltételezett útvonalán 
      talált régészeti leletek feldolgozása nyomán a kutatók egy új teóriát is 
      megfogalmaztak. Eszerint a korábban széles körben elfogadottnak tartott 
      évszázadok helyett csupán öt-hat évtized alatt érhettek el a magyarok az 
      Urál vidékétől a Kárpátokig. &quot;Az új hipotézis elveti azt a múlt század 
      harmincas éveiben kidolgozott elméletet, amely az 5. századi nagy 
      sztyeppei népmozgásban részt vevő, a Kaukázust érintve a délorosz puszták 
      felé vándorló onogurokat a magyarokkal azonosította&quot; – emelte ki 
      <em>Vásáry István</em>. Mint fogalmazott: az, hogy az onogur elnevezés (a 
      latin <em>Hungarus</em> stb.) mikortól alkalmazható a magyar törzsekre, 
      egyelőre nem világos, de az biztosnak tűnik, hogy évszázadokkal későbbre 
      datálható a korábban feltételezettnél.</p>
      <p><em>Vásáry István</em> szerint az utóbbi évtizedekben igazi 
      multidiszciplináris tudományággá vált régészetet a múlt fehér foltjainak 
      feltárásában a természettudományok is segíthetik. Gyors és látványos 
      eredmények azonban ettől sem várhatók. &quot;Nehéz kérdés például annak 
      eldöntése, hogy egy genetikai vizsgálatban mit mivel hasonlítunk össze. 
      Egy honfoglalás kori sírban talált leletet például hiába vetünk össze egy 
      ma a Kárpát-medencében élő ember genetikai mintájával, mert amit magyar 
      népnek nevezünk, az az elmúlt ezer év etnikai keveredésének eredményeként 
      alakult ki.&quot;</p>
      <p>A <em>Magyar Őstörténeti Témacsoport</em> eddigi tevékenységét 
      összegezve <em>Vásáry István </em>fontosnak nevezte azokat a havi 
      rendszerességgel tartott tanácskozásokat, amelyeken a kutatók folyamatosan 
      kicserélhetik ismereteiket, tapasztalataikat. Évtizedekre szóló tudományos 
      számvetésnek tartja az akadémikus a 2013-ban &quot;Magyar Őstörténet. Tudomány 
      és Hagyományőrzés&quot; címmel megtartott <a href="http://mta.hu/mta_hirei/a-nyitas-konferenciaja-tudomanyos-kovetkezetesseg-es-felelosseg-131710/" target="_blank">tudományos konferencia</a> előadásait bemutató kötetet. Az 
      eredményeket sorolva, egyben további terveiket ismertetve, beszélt arról a 
      könyvsorozatról, amelynek első része a honfoglalók viseletét mutatja be. A 
      <em>MŐT</em> tudományos eredményeit népszerűsítő sorozat következő öt 
      kötetében a honfoglalás korának írásos forrásairól, fegyvereiről, a 
      magyarok megtelepedéséről, szellemi, valamint anyagi kultúrájáról 
      olvashatnak az érdeklődők.</p>
      <p><em>Vásáry István </em>úgy véli, annak is elérkezett az ideje, 
      hogy sok ember bevonásával új, korszerű magyar őstörténeti lexikon 
      készüljön. Olyan tudományos mű, amely a 10. századig összegezné 
      szócikkekben a legfontosabb ismereteket.</p>
      <p>A magyar őstörténet-kutatásról szólva a <em>MŐT</em> vezetője a 
      szemléletváltás szükségességét hangsúlyozta. &quot;Etnocentrikus szemlélet 
      helyett egy-egy térségre kell összpontosítani&quot; – vázolta a fő irányt 
      az akadémikus. Mint kiemelte, ezáltal - például a kelet-európai térséggel 
      kapcsolatos kutatásokkal – erősíthető a magyar régészet és 
      történettudomány nemzetközi beágyazottsága, és így lehet felkelteni az 
      érdeklődést a magyar szempontból fontos, de mások számára kevéssé 
      jelentősnek tűnő témák iránt is.</p>
      <div><a href="http://mta.hu" target="_blank">mta.hu</a></div></div></div></div>
      <p></p>
      <hr>

      <p></p>_______________________________________________<br>Grem mailing 
      list<br><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
      <p></p></blockquote></div><br>_______________________________________________<br>Grem 
    mailing list<br><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br><br></blockquote></div><br></div>
  <p>
  </p><hr>

  <p></p>_______________________________________________<br>Grem mailing 
  list<br><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br><p></p></blockquote></div></div></div>
<br>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br></div>