<html><body><div style="color:#000; background-color:#fff; font-family:garamond, new york, times, serif;font-size:16px"><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159638"><span class="" style="">"</span><span style="font-family: 'Helvetica Neue', 'Segoe UI', Helvetica, Arial, 'Lucida Grande', sans-serif; font-size: 13px;" class="">amelyet a parlament 1988 őszén el is fogadott, és az már</span></div><span style="font-family: 'Helvetica Neue', 'Segoe UI', Helvetica, Arial, 'Lucida Grande', sans-serif; font-size: 13px;" class="">csak „hab a tortán”, hogy azóta is ez van érvényben 1988-as VI.-os</span><br style="font-family: 'Helvetica Neue', 'Segoe UI', Helvetica, Arial, 'Lucida Grande', sans-serif; font-size: 13px;" class=""><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159638" class="" style=""><span style="font-family: 'Helvetica Neue', 'Segoe UI', Helvetica, Arial, 'Lucida Grande', sans-serif; font-size: 13px;" class="">törvényként</span><span>"</span></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159638"><span><br></span></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159638"><span id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159639">Valaki szóljon már a Bogárnak, hogy nézzen már utána, miket is beszél!</span></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159637"><span><br></span></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159626"><span id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159625">Csatoltan küldöm, mióta nincs hatályban a 88. évi VI-os.... (98. nyara óta!!) miközben ő évek óta ezt a panelt szajkózza, magam is már vagy féltucatszor olvastam-hallottam tőle az elmúlt években....</span></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159624"><span><br></span></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159622"><span id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159623">Vajon a többi tényre hivatkozása is ennyire naprakész?</span></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159613"><span><br></span></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159612"><span id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159693">Sz.E.</span></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159612"><span><br></span></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159611"><span><br></span></div><br> <div style="font-family: garamond, new york, times, serif; font-size: 16px;" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159582"> <div style="font-family: HelveticaNeue, Helvetica Neue, Helvetica, Arial, Lucida Grande, sans-serif; font-size: 16px;" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159581"> <div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159610"> <hr size="1" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159634"> <font size="2" face="Arial" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159685"> <b><span style="font-weight:bold;">Feladó:</span></b> KEA <kea@turul.banki.hu><br> <b><span style="font-weight: bold;">Címzett:</span></b> grem@turul.banki.hu <br> <b><span style="font-weight: bold;">Elküldve:</span></b> 2015. február 14., Szombat 9.11<br> <b><span style="font-weight: bold;">Tárgy:</span></b> [Grem] Bogár László: Az új gazda parancsai<br> </font> </div> <div class="y_msg_container" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159580"><br>Az új gazda parancsai<br><br>A MSZP–SZDSZ nagykoalíció legalább harminc-negyven éve meghatározója a<br>magyar politikai rendszer uralmi struktúrájának.<br><br>Magyar Hírlap -- 2015.02.05., Bogár László<br><a href="http://magyarhirlap.hu/cikk/16494/Az_uj_gazda_parancsai" target="_blank" id="yui_3_16_0_1_1424075556477_159785">http://magyarhirlap.hu/cikk/16494/Az_uj_gazda_parancsai</a><br><br><br>A DEKA, azaz a Demokratikus Kerekasztal létrehozásával újabb<br>parodisztikus szakaszához érkezett az a most már lassan egy évtizede<br>zajló folyamat, amelynek során igen találékony módon, lépésről lépésre<br>számolja fel önmagát az a valami, amelyet jobb híján „balliberális”<br>politikai szegmensnek szokás nevezni. E hosszan elnyúló öngyilkosság<br>során egyúttal megmutatkozik a baloldal liberalizmushoz való<br>kapcsolatának teljes csődje is. Az itt következő gondolatfüzérben arra<br>tennénk kísérletet, hogy kicsit közelebb kerüljünk annak a talánynak a<br>megoldásához, amelynek lényege éppen ez az önfelszámolás.<br><br>Pedig ez a komplexum, vagyis a MSZP–SZDSZ nagykoalíció legalább<br>harminc-negyven éve meghatározója a magyar politikai rendszer uralmi<br>struktúrájának. És hogy miért beszélek harminc-negyven évről? Hát azért,<br>mert ahogy már írtam erről, 1996-ban Jacques De Larosier bankelnök<br>személyesen mesélte el nekem annak az 1981-ben lezajlott beszélgetésnek<br>a történetét, amelyet Kádár Jánossal folyatott Budapesten. Ahová<br>akkoriban a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójaként azért jött, hogy<br>közölje Kádárral: a játszma véget ért. Sikeresen adósságcsapdába csalták<br>Magyarországot, így, bár a szocializmus és a szovjetfüggés színpadi<br>díszletei egy darabig még a helyükön maradnak, Kádár a továbbiakban lesz<br>szíves az ő Washingtonból érkező diszkrét utasításait követni, ha nem<br>akarja, hogy országát kirobbantsák alóla. Legnagyobb megdöbbenésére<br>Kádár cinikusan vigyorogva közölte, hogy ebben semmi meglepő nincs, és<br>mivel évszázadok óta mindig elsőrendű birodalmi seggnyalók voltunk, így<br>most is várjuk az új „gazda” parancsait, és ő, mármint Kádár,<br>garantálja, hogy nagyon elégedettek lesznek majd velünk e parancsok<br>végrehajtását illetően. Sőt, annak érzékeltetésére, hogy nem a levegőbe<br>beszél, azt is jelezte, hogy Nyers Rezsőt és Tardos Mártont (lám-lám, az<br>„MSZP–SZDSZ nagykoalíció”) már meg is bízta azzal, hogy hozzanak létre<br>vezető jogászokból egy olyan munkaközösséget, amely néhány év alatt<br>kidolgozza Magyarországnak a globális kapitalizmus intézményi<br>rendszerébe való visszaillesztésének jogi kereteit. Ez a grémium 1986-ra<br>el is készült a munkával, Tardos pedig a Fordulat és reform című<br>dolgozat „szamizdatként” való terjesztésével el is kezdte ennek az<br>informális politikai térben való tesztelését. Az ultraliberális<br>értelmiség azóta is „szabadságharcként” ünnepli mindezt, holott evidens<br>módon ennek éppen az ellenkezője ment végbe.<br><br>Az ezáltal felépített új birodalmi függés és kifosztás sokkal<br>brutálisabbnak bizonyult az elmúlt harminc év során, mint a szovjet<br>rezsimé volt. És miután a teszt igen sikeresnek bizonyult, Kádár még<br>bukása előtt utasítást adott az ezzel összhangban lévő törvényjavaslat<br>benyújtására, amelyet a parlament 1988 őszén el is fogadott, és az már<br>csak „hab a tortán”, hogy azóta is ez van érvényben 1988-as VI.-os<br>törvényként. Vagyis az akkor még nyíltan nem létező, mert a struktúra<br>mögé „bújó” MSZP–SZDSZ nagykoalíció meghatározó szerepet játszott már az<br>ország tudatos és katasztrofális eladósításában is 1972-82 között, majd<br>az adósságcsapdára alapozódó újabb birodalmi kifosztás végrehajtásában.<br>Amit az úgynevezett első szabad választások után vitt véghez, az inkább<br>csak a kegyetlen végjátszma, Magyarország végső felszámolása, aminek a<br>formálisan kormányon lévő Antall-kabinet legfeljebb tehetetlen<br>szemlélője lehetett.<br>Ez a kollaboráns struktúra becslések szerint harminc év alatt legalább<br>ötszázmilliárd dollárnyi anyagi vagyonvesztést okozott az országnak. A<br>most már lényegében visszafordíthatatlannak látszó anyagi, fizikai,<br>lelki, erkölcsi és szellemi lepusztulást, e dimenzióiban csak a török<br>hódoltság időszakához mérhető kifosztást cinikusan perverz kéjjel<br>„szabadságnak, demokráciának, felemelkedésnek, jólétnek” nevezték el<br>azok, akik a magyar társadalom mérhetetlen szerencsétlenségére sajnos<br>valóban „tudták, merték” és kíméletlen kegyetlenséggel „tették” is<br>mindazt, amivel végzetes lejtőre lökték az országot.<br><br>A kicsit „későn érő típusú” magyar társadalom 2010-re végre összeszedte<br>addig tökéletesen hiányzó tudását és bátorságát, s megdöntötte ezt a<br>nagykoalíciót. Az elgondolkodtató inkább az, hogy az őket „futtató”<br>globalista rendszer minden látszólagos – főként üres verbális<br>intervenciókban megnyilvánuló – támogatása mellett valójában sorsukra<br>hagyta őket. Mindez például most abból is látszik, hogy nemcsak engedi,<br>hogy a DEKA bohózatba illő vergődése végbemenjen, de még arra is<br>ösztönzi a liberális médiát, hogy minderről beszámolva megsemmisítően<br>gúnyos „tudósításokban” részletesen tálalja is ezt a tragikomédiát. E<br>burleszk drámai lényege ugyanis éppen az, hogy így most utólag az is<br>kiderülni látszik, milyen hihetetlenül hamis, ócska, hazug és primitív<br>sztereotípiákra épült az a bizonyos „liberális demokráciának” nevezett<br>kifosztó gépezet, amelynek sok-sok levitézlett pojácája – köztük néhány<br>valaha talán jobb sorsra érdemes nemzetközi híresség – éppen ledarálja<br>saját személyén túl az uralomra kerülésük minden további esélyét is. Hát<br>csak hajrá!<br><br>-- <br><br>Üdvrivalgással:<br>KEA.<br>----<br>Keszthelyi András<br>e. doc.<br>ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI<br>_______________________________________________<br>Grem mailing list<br><a ymailto="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br><br><br></div> </div> </div> </div></body></html>