<div dir="ltr"><div class="">Nem vándoroltak évszázadokig a magyar törzsek<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/94935-Nem_vandoroltak_evszazadokig_a_magyar_torzsek.html">http://gondola.hu/cikkek/94935-Nem_vandoroltak_evszazadokig_a_magyar_torzsek.html</a><br><br></div>
<div class="">Még feltáratlan régészeti leletanyag adhat új lendületet a magyar őstörténet kutatásának</div>
<div class=""><span class="">Az Uráltól a Kárpátokig néhány
évszázad helyett csupán néhány évtizedig tarthatott a vándorló magyarok
útja – vélik a magyar őstörténettel foglalkozó kutatók.</span></div>
<div class="">
</div>
<div class="">
<br>2015. február 13. 12:41<br><br></div><div class=""><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/92486.jpg" alt="" class=""></div>
<p>
Vásáry István akadémikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Magyar Őstörténeti Témacsoportjának vezetője ugyanakkor arra is
figyelmeztet, hogy az írott források szűkössége miatt a szakemberek
sokszor hipotézisekkel kénytelenek a tényeket pótolni.</p>
<p>
"Az államalapítást megelőző korai magyar történelem iránt már a
rendszerváltás előtt is nagy volt az érdeklődés. Az elmúlt huszonöt
évben a helyzet leginkább a tekintetben változott, hogy a könyvpiacon
hihetetlen mennyiségű új kiadvány jelent meg. Ezek háromnegyed része
azonban nem tudományos munkának, inkább fantazmagóriának nevezhető" –
értékelte a magyar őstörténeti kutatásokat övező, fokozott figyelmet <a href="http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=22351"><em>Vásáry István</em></a>.
Hozzátette: a tudományosan megalapozott munka jelentőségét növeli az
is, hogy a tapasztalatok szerint a laikusok egy része idegenkedve tekint
azokra az eredményekre és publikációkra, amelyek az akadémiai szférából
érkeznek.</p>
<p>
A magyar őstörténet iránti általános érdeklődés, valamint a
tudományosan megalapozott szemlélet erősítésének szándéka együttesen
járult hozzá, hogy 2012 elején az <a href="http://www.btk.mta.hu/"><em>MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont</em></a>ban
az intézmény munkatársaiból, valamint számos hazai egyetemi és múzeumi
kutatóhelyről felkért külső szakértőkből megalakult a <a href="http://www.btk.mta.hu/magyar-ostorteneti-temacsoport-hu.html"><em>Magyar Őstörténeti Témacsoport</em> </a><em>(MŐT)</em>.
A nyelvészeket, történészeket, régészeket, néprajzkutatókat,
népzenekutatókat, antropológusokat és genetikusokat tömörítő,
rendszeresen együttműködő kutatók munkáját azóta <em>Vásáry István</em>
vezeti. "Ez egy hálózatszerűen felépülő, lényegében virtuális csoport,
hat állandó munkatárson kívül túlnyomórészt a csoporthoz alkalmilag
egy-egy konkrét feladat elvégzésére kapcsolódó tagokból áll, akik
különböző diszciplínák művelőjeként az adott téma szakértői" – mondta el
az akadémikus.</p><div id="billboardbanner"><span class="">
<div id="beacon_46" style><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=46&clientid=56&zoneid=14&source=&block=0&capping=0&cb=7a4676841c4a66bd8d04b2de8f017317" alt="" style="width: 0px; height: 0px;" height="0" width="0"></div>
</span></div>
<p>
Véleménye szerint a magyar őstörténet kutatásában a nyelvtudomány és a
történettudomány lényegében elérte határait. Az írott források rendkívül
szűkösek: néhány tucat oldalon összefoglalhatók a bizánci és arab
feljegyzések. "A feltáratlan régészeti leletanyag azonban hatalmas
lehet. Még a Kárpát-medencében is csupán a tárgyak vagy csontok töredéke
került elő" – mondta <em>Vásáry István</em>, aki ezért arra számít, hogy a következő időszakban a magyar őstörténeti kutatásokban felerősödhet a régészek szerepe. A <em>MŐT </em>vezetője utalt azokra az ásatásokra, amelyeket <em>Türk Attila</em> régész folytatott helyi szakemberekkel ukrán és délorosz területeken.</p>
<p>
Mint kiemelte: a magyar törzsek vándorlásának feltételezett útvonalán
talált régészeti leletek feldolgozása nyomán a kutatók egy új teóriát is
megfogalmaztak. Eszerint a korábban széles körben elfogadottnak tartott
évszázadok helyett csupán öt-hat évtized alatt érhettek el a magyarok
az Urál vidékétől a Kárpátokig. "Az új hipotézis elveti azt a múlt
század harmincas éveiben kidolgozott elméletet, amely az 5. századi nagy
sztyeppei népmozgásban részt vevő, a Kaukázust érintve a délorosz
puszták felé vándorló onogurokat a magyarokkal azonosította" – emelte ki
<em>Vásáry István</em>. Mint fogalmazott: az, hogy az onogur elnevezés (a latin <em>Hungarus</em>
stb.) mikortól alkalmazható a magyar törzsekre, egyelőre nem világos,
de az biztosnak tűnik, hogy évszázadokkal későbbre datálható a korábban
feltételezettnél.</p>
<p>
<em>Vásáry István</em> szerint az utóbbi évtizedekben igazi
multidiszciplináris tudományággá vált régészetet a múlt fehér foltjainak
feltárásában a természettudományok is segíthetik. Gyors és látványos
eredmények azonban ettől sem várhatók. "Nehéz kérdés például annak
eldöntése, hogy egy genetikai vizsgálatban mit mivel hasonlítunk össze.
Egy honfoglalás kori sírban talált leletet például hiába vetünk össze
egy ma a Kárpát-medencében élő ember genetikai mintájával, mert amit
magyar népnek nevezünk, az az elmúlt ezer év etnikai keveredésének
eredményeként alakult ki."</p>
<p>
A <em>Magyar Őstörténeti Témacsoport</em> eddigi tevékenységét összegezve <em>Vásáry István </em>fontosnak
nevezte azokat a havi rendszerességgel tartott tanácskozásokat,
amelyeken a kutatók folyamatosan kicserélhetik ismereteiket,
tapasztalataikat. Évtizedekre szóló tudományos számvetésnek tartja az
akadémikus a 2013-ban "Magyar Őstörténet. Tudomány és Hagyományőrzés"
címmel megtartott <a href="http://mta.hu/mta_hirei/a-nyitas-konferenciaja-tudomanyos-kovetkezetesseg-es-felelosseg-131710/">tudományos konferencia</a>
előadásait bemutató kötetet. Az eredményeket sorolva, egyben további
terveiket ismertetve, beszélt arról a könyvsorozatról, amelynek első
része a honfoglalók viseletét mutatja be. A <em>MŐT</em> tudományos
eredményeit népszerűsítő sorozat következő öt kötetében a honfoglalás
korának írásos forrásairól, fegyvereiről, a magyarok megtelepedéséről,
szellemi, valamint anyagi kultúrájáról olvashatnak az érdeklődők.</p>
<p>
<em>Vásáry István </em>úgy véli, annak is elérkezett az ideje, hogy sok
ember bevonásával új, korszerű magyar őstörténeti lexikon készüljön.
Olyan tudományos mű, amely a 10. századig összegezné szócikkekben a
legfontosabb ismereteket.</p>
<p>
A magyar őstörténet-kutatásról szólva a <em>MŐT</em> vezetője a
szemléletváltás szükségességét hangsúlyozta. "Etnocentrikus szemlélet
helyett egy-egy térségre kell összpontosítani" – vázolta a fő irányt az
akadémikus. Mint kiemelte, ezáltal - például a kelet-európai térséggel
kapcsolatos kutatásokkal – erősíthető a magyar régészet és
történettudomány nemzetközi beágyazottsága, és így lehet felkelteni az
érdeklődést a magyar szempontból fontos, de mások számára kevéssé
jelentősnek tűnő témák iránt is.</p>
<div class=""><a href="http://mta.hu">mta.hu</a></div></div>