<div dir="ltr"><a name="14b7b0740f2f3694_Ter 2,18-25"><font color="#000000">Ter 2,18-25</font></a><p><span>Azt
 mondta továbbá az Úr Isten: ,,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Nem jó, hogy az ember egyedül van: 
alkossunk hozzá illő segítőt is!’’</b></span> Az Úr Isten ugyanis megalkotta a 
földből a föld minden állatát és az ég összes madarát, és odavezette 
őket az emberhez, hogy lássa, minek nevezi el őket -- mert minden 
élőlénynek az lett a neve, aminek az ember elnevezte. -- Meg is adta az 
ember a maga nevét minden állatnak és az ég összes madarának és a föld 
minden vadjának, de az embernek nem akadt magához illő segítője. Ezért 
a<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>z Úr Isten mély álmot bocsátott az emberre, s amikor elaludt, kivette 
egyik bordáját, és hússal töltötte ki a helyét. Azután az Úr Isten 
asszonnyá formálta a bordát, amelyet az emberből kivett, és odavezette 
az emberhez</b></span>. Az ember ekkor azt mondta: ,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,Ez végre csont az én 
csontomból, és hús az én húsomból! Legyen a neve feleség, mert a 
férfiből vétetett!’’ Ezért elhagyja a férfi apját és anyját, a 
feleségéhez ragaszkodik, és egy testté lesznek</b></span>. Az ember és a felesége 
mezítelenek voltak mindketten, de nem szégyellték magukat.</span></p><p><a name="14b7b0740f2f3694_Zs 127"><font color="#000000">Zs 127</font></a></p><p><span>Zarándok-ének.
 Mind boldog az, aki féli az Urat, s az ő útjain jár! Élvezed akkor 
kezed munkáját, boldog vagy, és jó dolgod lesz. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Feleséged olyan lesz, 
mint a bőven termő szőlőtő házad oldalán, fiaid, mint az olajfa-csemeték
 asztalod körül. </b></span>Íme, ilyen áldás éri azt az embert, aki féli az Urat. 
Áldjon meg téged Sionról az Úr, hogy lásd Jeruzsálem boldogságát életed 
minden napján, és lásd fiaidnak fiait. Békesség legyen Izraelen! </span></p><p><a name="14b7b0740f2f3694_Mk 7,24-30"><font color="#000000">Mk 7,24-30</font></a></p><p><span>Ezután
 továbbment onnan, és Tírusz és Szidon vidékére ment. Betért egy házba, 
de nem akarta, hogy valaki is megtudja; mégsem maradhatott titokban. 
Mindjárt hírét vette egy asszony is, akinek<span style="color:rgb(102,0,0)"><b> a lányában tisztátalan lélek
 volt;</b></span> o<span style="color:rgb(39,78,19)"><b>dajött és a lábaihoz borult. Az asszony pogány volt, 
szír-föníciai nemzetiségű, s kérte őt, hogy űzze ki lányából az</b></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b> ördögöt.
 </b></span>Ő azt mondta neki: ,,Hadd lakjanak jól először a gyermekek; mert nem 
való elvenni a gyerekek kenyerét, és a kutyák elé dobni.’’ De az csak 
kérlelte: ,,Ez igaz, <span style="color:rgb(39,78,19)"><b>Uram! Csakhogy a kiskutyák is esznek az asztal 
alatt a gyermekek morzsáiból!’’</b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Erre ő azt felelte neki: ,,Mivel ezt 
mondtad, menj, kiment <span style="color:rgb(102,0,0)">az ördög </span>lányodból.’’ Amikor hazaért, a kislányt 
az ágyon fekve találta, és <span style="color:rgb(102,0,0)">az ördög </span>már kiment belőle.</b></span></span></p><div><br></div></div>