<div dir="ltr"><div><p><font>2015.02.07. szombat</font></p><p><i><b>A békesség Istene tegyen készségessé minden jóra</b></i></p><hr><p><a name="14b6124168a078c1_Zsid 13,15-17.20-21"><font color="#000000">Zsid 13,15-17.20-21</font></a></p><p><span>Általa
mutassuk be tehát Istennek mindenkor a dicséret áldozatát [Zsolt
50,14], azaz ajkunk gyümölcsét [Óz 14,3], amely az ő nevét magasztalja. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>A
jótékonyságról pedig és az adakozásról ne feledkezzetek meg,</b></span> mert ilyen
áldozatok tetszenek Istennek.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak,</b></span> és
vessétek magatokat alá nekik, <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>hiszen úgy őrködnek ők fölöttetek, mint
akik számot fognak adni lelketekért, hadd tegyék ezt örömmel és ne</b></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b>
sóhajtva</b></span>, mert ez nem szolgálna javatokra. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>A békesség Istene pedig, aki a
mi Urunkat, Jézust [Iz 63,11; Zak 9,11; Iz 55,3], a juhok nagy
pásztorát a halálból kivezette az örök szövetség vérében, tegyen
tökéletesekké titeket minden jóban, hogy megtegyétek az ő akaratát.</b></span> Azt
munkálja bennünk, ami előtte kedves, Jézus Krisztus által, akié a
dicsőség örökkön-örökké! Ámen. </span></p><p><a name="14b6124168a078c1_Zs 22"><font color="#000000">Zs 22</font></a></p><p><span>Dávid
zsoltára.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm, zöldellő legelőkön
adott nekem helyet, csöndes vizekhez vezetett engem</b></span>. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Felüdítette
lelkemet, és az igazság ösvényein vezetett az ő nevéért. Járjak bár a
</b></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b>halál árnyékában</b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>, nem félek </b></span>semmi bajtól, <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>mert te velem vagy. </b></span>Vessződ és
pásztorbotod megvigasztaltak engem. Asztalt terítettél számomra azok
előtt, akik szorongatnak engem; olajjal kented meg fejemet, és kelyhem
csordultig töltötted. Mert<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> jóságod és irgalmasságod kísér engem életem
minden napján, hogy az Úr házában lakjam időtlen időkig</b></span>. </span></p><p><a name="14b6124168a078c1_Mk 6,30-34"><font color="#000000">Mk 6,30-34</font></a></p><p><span>Az
apostolok ismét összegyűltek Jézus körül, és mindnyájan beszámoltak,
hogy mi mindent tettek és mit tanítottak. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Ő ekkor azt mondta nekik:
,,Gyertek félre egy magányos helyre, és pihenjetek meg egy kicsit.’</b></span>’
Olyan sokan jöttek-mentek ugyanis, hogy még enni sem volt idejük.
Bárkába szálltak tehát, és félrevonultak egy elhagyatott helyre,
egyedül. <span style="color:rgb(39,78,19)"><b>Sokan látták azonban őket, s észrevették, amikor elmentek.
Minden városból futottak oda gyalog, és megelőzték őket</b></span>. Amikor
kiszállt,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Jézus meglátta a hatalmas tömeget, és megszánta őket, mert
olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok [Ez 34,5], és sok mindenre
kezdte őket tanítani.</b></span></span></p></div></div>