<html><body><div style="color:#000; background-color:#fff; font-family:times new roman, new york, times, serif;font-size:16px"><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92139"><span>KEK </span><a name="K675" style="color: rgb(0, 0, 0); font-size: medium; font-family: 'Times New Roman';" class="" href=""><b class="" style="">675 </b></a><b id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92252"><font color="#9d1811" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92251"><span style="font-size: medium; font-family: 'Times New Roman';" class="" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92141">Krisztus eljövetele elõtt az Egyháznak át kell mennie egy utolsó próbatételen, mely sokak hitét meg fogja ingatni. </span><a href="http://www.katolikus.hu/kek/kek00624.html#J639" name="JB639" style="font-size: medium; font-family: 'Times New Roman';" class="" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92289">[639] </a></font></b></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92139"><b><font color="#9d1811"><span style="font-size: medium; font-family: 'Times New Roman';" class=""><br></span></font></b></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92139"><b id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92421"><font color="#9d1811" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92420"><span style="font-size: medium; font-family: 'Times New Roman';" class="" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92253">Az üldözés, mely kíséri az Egyház földi zarándokútját, </span><a href="http://www.katolikus.hu/kek/kek00624.html#J640" name="JB640" style="font-size: medium; font-family: 'Times New Roman';" class="">[640] </a><span style="font-size: medium; font-family: 'Times New Roman';" class="" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92138">fölfedi a "gonoszság misztériumát" egy vallási megtévesztés formájában, mely az embereknek problémáik látszólagos megoldását kínálja föl cserében azért, hogy elpártolnak az igazságtól. </span></font></b></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92139"><b><font color="#9d1811"><span style="font-size: medium; font-family: 'Times New Roman';" class=""><br></span></font></b></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92139"><b id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92871"><font color="#9d1811" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92870"><span style="font-size: medium; font-family: 'Times New Roman';" class="" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92869">A legnagyobb vallási megtévesztés az Antikrisztusé, azaz egy ál-messianizmusé, <span style="background-color: rgb(173, 215, 115);" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92284">amelyben az ember önmagát dicsõíti Isten és az Õ testben eljött Messiása helyett.</span> </span><a href="http://www.katolikus.hu/kek/kek00624.html#J641" name="JB641" style="font-size: medium; font-family: 'Times New Roman';" class="" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92256">[641]</a></font></b></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92139"><b><br></b></div><div dir="ltr" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92139"><b id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92884"><a href="http://www.katolikus.hu/kek/kek00624.html#N113" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92883">A Katolikus Egyház Katekizmusa (624 - 682)</a><br></b></div><div style="width:450px; font-family: 'Georgia', 'Times', 'Times New Roman', 'serif';margin-top:5px; margin-bottom: 5px; background-color: #ffffff;" contenteditable="false" id="enhancrCard_3" class="link-enhancr-attachment link-enhancr-element"><table class="link-enhancr-element" cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style="width:450px; height:170px; position: relative; display: block;" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92915"><tbody id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92914"><tr class="link-enhancr-element"><td class="link-enhancr-element" colspan="8" style="height: 1px; background-color: #e5e5e5; font-size: 1px; border-collapse: collapse;"><div class="link-enhancr-element" style="height: 1px; background-color: #e5e5e5; font-size: 1px; line-height:0px;"> </div></td></tr><tr class="link-enhancr-element" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92913"><td rowspan="5" class="link-enhancr-element" style="width: 1px; background-color: #e5e5e5; font-size: 1pt; border-collapse: collapse;"><div class="link-enhancr-element" style="width: 1px; background-color: #e5e5e5; font-size: 1pt;"> </div></td><td class="link-enhancr-element" rowspan="5" style="vertical-align: middle; width: 168px; height: 168px; background-color: #000000;border-collapse: collapse;" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92912"><div class="link-enhancr-element" style="width: 168px;" align="center" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92911"><a href="http://www.katolikus.hu/kek/kek00624.html#N113" class="link-enhancr-card-urlWrapper link-enhancr-element" style="text-decoration: none !important; color: #000000 !important;" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92910"><img alt="image" src="http://www.katolikus.hu/kepek/menu_hu.gif" class="link-enhancr-thumbnail-image link-enhancr-element" width="168" height="27" style="display: block; margin: auto;" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92909"></a></div></td><td rowspan="5" class="link-enhancr-element" style="width: 1px; background-color: #e5e5e5; font-size: 0pt; border-collapse: collapse;"><div class="link-enhancr-element" style="width: 1px; background-color: #e5e5e5; font-size: 1pt;"> </div></td><td rowspan="5" class="link-enhancr-element" style="width: 14px; background-color: #ffffff; font-size: 0pt; border-collapse: collapse;"><div class="link-enhancr-element" style="width: 14px; background-color: #ffffff; font-size: 14pt;"> </div></td><td colspan="2" class="link-enhancr-element" style="height: 6px; background-color: #ffffff; font-size: 0pt; border-collapse: collapse;"><div class="link-enhancr-element" style="height: 6px; background-color: #ffffff; font-size: 6pt;"> </div></td><td rowspan="5" class="link-enhancr-element" style="width: 20px; background-color: #ffffff; font-size: 0pt; border-collapse: collapse;"><div class="link-enhancr-element" style="width: 20px; background-color: #ffffff; font-size: 20pt;"> </div></td><td class="link-enhancr-element" rowspan="5" width="1" style="width: 1px; background-color: #e5e5e5; font-size: 1pt; border-collapse: collapse;"><div class="link-enhancr-element" style="width: 1px; background-color: #e5e5e5; font-size: 1pt;"> </div></td></tr><tr><td class="link-enhancr-element" colspan="2" style="width: 100%; vertical-align: middle; font-family: 'Georgia', 'Times', 'Times New Roman', 'serif';"><div class="link-enhancr-text-part link-enhancr-element" style="line-height:16.5px; background-color: #ffffff; height: 135px; width: 245px;"><div class="link-enhancr-element" style="word-wrap: break-word; word-break: break-all;"><span class="link-enhancr-element icon icon-shrink link-enhancr-toggle"></span><span class="link-enhancr-element icon icon-close link-enhancr-delete"></span><a href="http://www.katolikus.hu/kek/kek00624.html#N113" class="link-enhancr-card-urlWrapper link-enhancr-element" style="text-decoration: none !important; color: #000000 !important; line-height: 100%; font-size: 18px; display: block;"><span class="link-enhancr-element link-enhancr-card-title" style="margin: 0; font-weight: normal;margin-bottom: 3px; font-size: 18px; line-height: 21px; max-height: 43px; color: #000000; overflow: hidden !important; display: inline-block;">A Katolikus Egyház Katekizmusa (624 - 682)</span></a><div style="font-size: 13px; line-height: 20px; color: #999999; max-height: 81px; font-family: 'Georgia', 'Times', 'Times New Roman', 'serif';overflow: hidden;" class="link-enhancr-card-description link-enhancr-element">3. § JÉZUS KRISZTUST ELTEMETTÉK 624
Ő "Isten kegyelméből mindnyájunkért" megízlelte "a halált" (Zsid 2,9). </div></div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="link-enhancr-element" style="height: 4px; background-color: #ffffff; font-size: 0pt; border-collapse: collapse;"><div class="link-enhancr-element" style="height: 4px; background-color: #ffffff; font-size: 4pt;"></div></td></tr><tr><td class="link-enhancr-element" style="vertical-align: middle; font-family: 'Arial', 'Helvetica Neue', 'Helvetica', 'sans-serif';"><div class="link-enhancr-element" style="font-size: 0pt;"><a href="http://www.katolikus.hu/kek/kek00624.html#N113" class="link-enhancr-card-url link-enhancr-element" style="color: black; text-decoration: none !important;cursor:pointer !important;" target="_blank"><span class="link-enhancr-element link-enhancr-view-on" style="display: inline-block; line-height: 11px; max-width: 145px; min-width: 85px; overflow: hidden; max-height: 13px; word-break: break-all;" id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92907"><span class="link-enhancr-element link-enhancr-mobile-no-resize" style="vertical-align:middle; font-size: 9px; line-height: 11px; color: #999999; -moz-text-size-adjust: none; -ms-text-size-adjust: none; -webkit-text-size-adjust:none; text-size-adjust:none;">View on <span style="font-weight: bold" class="link-enhancr-view-on-domain">www.katolikus.hu</span></span></span></a></div></td><td class="link-enhancr-element" style="vertical-align: middle; width: 100px; font-family: 'Arial', 'Helvetica Neue', 'Helvetica', 'sans-serif';"><div class="link-enhancr-element link-enhancr-preview-wrapper" style="max-width: 100px; min-width: 80px; overflow: hidden; text-align: right; line-height: 11px; max-height: 13px; font-size: 0pt;"><span class="link-enhancr-element link-enhancr-preview-by link-enhancr-mobile-no-resize" style="vertical-align:middle; font-size: 9px; line-height: 11px; color: #999999; -moz-text-size-adjust: none; -ms-text-size-adjust: none; -webkit-text-size-adjust:none; text-size-adjust:none;">Preview by Yahoo</span></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="link-enhancr-element" style="height: 9px; background-color: #ffffff; font-size: 0pt; border-collapse: collapse;"><div class="link-enhancr-element" style="height: 9px; background-color: #ffffff; font-size: 9pt;"></div></td></tr><tr class="link-enhancr-element"><td class="link-enhancr-element" colspan="8" style="height: 1px; background-color: #e5e5e5; font-size: 1px; border-collapse: collapse;"><div class="link-enhancr-element" style="height: 1px; background-color: #e5e5e5; font-size: 1px; line-height:0px"> </div></td></tr></tbody></table></div><div id="yui_3_16_0_1_1422908934558_92139"> </div> <div class="qtdSeparateBR"><br><br></div><div class="yahoo_quoted" style="display: block;"> <div style="font-family: times new roman, new york, times, serif; font-size: 16px;"> <div style="font-family: HelveticaNeue, Helvetica Neue, Helvetica, Arial, Lucida Grande, Sans-Serif; font-size: 16px;"> <div dir="ltr"> <font size="2" face="Arial"> On Sunday, 1 February 2015, 20:53, Emoke Greschik <greschem@gmail.com> wrote:<br> </font> </div> <br><br> <div class="y_msg_container"><div id="yiv2531576476"><div dir="ltr"><div id="yiv2531576476tabs-wrapper" class="yiv2531576476"> <h1 class="yiv2531576476">"Polgári vallás"?</h1> </div>
<span class="yiv2531576476"><span>2015.02.01. - <a rel="nofollow" target="_blank" href="http://reposzt.hu/user/k%C3%B6nt%C3%B6s-l%C3%A1szl%C3%B3" title="Felhasználói profil megtekintése." class="yiv2531576476">Köntös László</a><br><a rel="nofollow" target="_blank" href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150201_kontos_laszlo_polgari_vallas">http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150201_kontos_laszlo_polgari_vallas</a><br></span></span>
<div class="yiv2531576476">
<div class="yiv2531576476"><div class="yiv2531576476"><div class="yiv2531576476"><blockquote><div>Nussbaum
az elmúlt tíz év alatt több könyvében is foglalkozott az érzelmek és a
társadalmi igazságosság kérdésével. Egy éve megjelent <span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b>Politikai
érzelmek, avagy miért szükséges a szeretet az igazságossághoz című
művé</b></span>ben azt fejtegette, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b>a liberális szerződéselméletek figyelmen
kívül hagyják az érzelmek szerepét.</b></span></div><div><a rel="nofollow" target="_blank" href="http://www.metazin.hu/index.php/item/3034-nincs-demokracia-szeretet-nelkul">Nincs demokrácia szeretet nélkül - metazin.hu</a></div></blockquote><div>Martha
C. Nussbaum könyve számomra azért jelentős, mert <span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b>betekintést enged a
filozófiai szintű liberális gondolkodás mai világába,</b></span> s mintha a
központi üzenet arra utalna, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b>napjaink meghatározó eszmei áramlata
elérkezettnek látná az időt valamiféle<span style="background-color:rgb(255,255,0);"> önkorrekcióra</span>.</b></span> Sajnos a könyvet
magát nem tudtam még elolvasni, de – köszönet a Metazinnak – ez az
összefoglaló azért elég érzékletesen bemutatja, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b>a liberalizmus
egyik mai befolyásos gondolkodója miként szembesül saját nézeteinek
ellentmondásosságával.</b></span> Azzal a számomra egyébként mindig is <a rel="nofollow" target="_blank" href="http://reposzt.hu/blog/k%C3%B6nt%C3%B6s-l%C3%A1szl%C3%B3/2013-09-21/liber%C3%A1lis-antropol%C3%B3gia-f%C3%A9loldalass%C3%A1ga">féloldalas liberális emberképpel</a>, amelyen a mai domináns nyugati gondolkodás nyugszik.</div><div>A
könyv, ha jól érzékelem, gyakorlatilag<span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b> bevallása annak, hogy a tiszta
racionalitásra felépített emberkép nem működik, mert nem veszi
figyelembe az egész embert.</b></span> Egyszerűen: a filozófiai liberalizmus nem
tulajdonít jelentőséget az emberi természetnek, sőt, maga a kifejezés,
mint olyan, nem is fér bele gondolatvilágába.</div><div>Ám imponáló módon,
Nussbaum veszi a bátorságot, s fel meri tenni azt a kérdést, hogy vajon,
<span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b> ha az ember tényleg annyira racionális, hogy csak a puszta belátás
irányítja cselekedeteit, akkor mégis miért olyan nehéz az igazságos
társadalom felépítése?</b></span> Ha jól látom, a jeles gondolkodó direkt módon nem
foglalkozik a rossz jelenségével, s távol áll tőle, hogy a rossz
jelenlétének valamiféle egyetemes jelentőséget tulajdonítson, ám
<span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b>indirekt módon mégis kimondja, hogy a szimpla, racionális belátás még
nem feltétlenül szünteti meg az önzést, összefoglalóan azokat az erőket,
amelyek megakadályozzák az embert abban, hogy a jó társadalmát
felépítse.</b></span><em> ”Lehetséges ugyan, hogy általánosságban egyetértünk a
jóléti állam absztrakt gondolatával (attól tartva, hogy esetleg mi is
társadalmi segítségre szorulhatunk), ám az absztrakt elvek racionális
elfogadásából nem következik feltétlenül, hogy saját vagyonunk kárára
segítsük embertársainkat.”</em></div><div><span style="background-color:rgb(255,255,0);"><b>Ez komoly fordulat,</b></span> amelyet
személ<span style="background-color:rgb(255,255,0);"><span style=""></span></span>y szerint igen nagyra tartok. Egyben komoly jelzés arról is, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0);"><b>
napjaink egyik meghatározó liberális gondolkodója szükségesnek tartja a
ma kurrens emberkép valamiféle korrekcióját, amely azért figyelembe
veszi az ember érzelmi meghatározottságait és belső világát.</b></span> Így <u><span style="background-color:rgb(255,255,0);"><b>jut el </b></span></u><span style="background-color:rgb(255,255,0);">
Nussbaum</span><u><span style="background-color:rgb(255,255,0);"><b> a szeretet eszméjéhez</b></span></u>, amely arra hivatott, hogy meghaladja az
ismert, pusztán absztrakt racionalitásra épített szerződéselméleti
hagyományokat. Ez mindenképpen alapvető fordulat, amelyet őszintén
üdvözlök. Ez bátor tett, hiszen mint a könyv angol nyelvű <a rel="nofollow" target="_blank" href="http://www.hup.harvard.edu/catalog.php?isbn=9780674724655">rezüméjében</a>
olvasható: "... people attached to liberalism sometimes assume that a
theory of public sentiments would run afoul of commitments to freedom
and autonomy. "<span style="font-size:0.9em;line-height:1.75em;"> </span><span style="font-size:12px;"><span style="line-height:1.75em;"> </span><span style="line-height:1.75em;">(
A liberalizmus hívei néha azt feltételezik, hogy a nyilvános érzelmek
teóriája megtámadja a szabadsághoz és az autonómiához való
elkötelezettséget.)</span></span></div><div>Ugyanakkor <span style="background-color:rgb(234,209,220);"><b>Nussbaum
természetesen marad liberális, ami egyszerűen azt jelenti, hogy szerinte
a szeretet ilyen programszerű meghirdetése megvalósítható. Vagyis az
ember javítható, a rossz leküzdhető, pusztán csak felül kell bírálni,
pontosabban ki kell egészíteni az eddigi szerződéselméleteket,</b></span> vagyis
azt a feltételezést, hogy <em>„a legitim társadalmat racionális
önérdekkövető egyének szerződése hozza létre. A liberális állam
stabilitását az egyén szavatolja, amikor belátja, hogy a liberális
társadalom intézményei saját jólétét és biztonságát szolgálják.”</em></div><div>Ha
jól látom, Nussbaum <span style="background-color:rgb(234,209,220);"><b>nem hivatkozik a keresztyénségre</b></span>, pedig, ha már a
szeretet társadalmi szintű kiterjesztéséről beszél, s történelmi
példákban keresi a forrásokat, ez, mármint a keresztyénség beemelése,
avagy<span style="background-color:rgb(255,255,0);"><b> visszaemelése egy ilyen szeretet-koncepcióba talán nem lenne
indokolatlan. Szívesen megkérdezném tőle,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220);"><b>vajon miért nem.</b></span></div><div>Valószínűleg
azért, de ez csak feltételezés, mert<span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b> a liberalizmus egész egyszerűen
nem tud mit kezdeni a keresztyénség emberképével, vagyis az általános és
egyetemes emberi elesettség gondolatával. A liberalizmus nem tud mit
kezdeni a rossz jelenségével,</b></span> még akkor sem, ha az amúgy mindennapi,
egyetemes és időtlen tapasztalat. Másrészt azért Nussbaum mégis csak
érzékeli, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b>a liberalizmus emberképe egész egyszerűen ellentmond a
mindennapos tapasztalatnak, s ezért ezt a féloldalas antropológiát meg
kell haladni.</b></span></div><div>Logikusnak tűnik, hogy gondolatvezetéséből egyszerre
csak<span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b> előbukkan a „polgári vallás” (civil religion) egyébként régóta
ismert eszméje. </b></span>Vagyis, ahogyan én értem a polgári vallás mögötti
igényt, ismételten felvetődik a végső autoritás egyidejű hiányának és
szükségességének a kérdése. S ez már <span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b>tipikusan a felvilágosodás
problematikája, amely az elé a dilemma elé került, hogy ha nincs Isten,
akkor vajon miféle végső instancia, végső hivatkozási alap ad majd
legitimitást</b></span>. S <span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b>ha jól értem, Nussbaum arra következtetésre jut,</b></span> hogy a
felvilágosodás észbe vetett hite csődöt mondott, s ezért <span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b>szükség van, ha
nem is teljes felülbírálatára, de kiegészítésére mindenképp</b></span>. Ez lenne
szerinte a szeretettel beoltott „polgári vallás” régi-új ideája. Isten
„megszűnt” ugyan, s az istengondolatra nem lehet már társadalmat
alapozni, ám racionálisan belátható, hogy azért valamit kellene a
helyébe tenni, amely valamiféle belső közösségi koherenciát teremt.
Nussbaum tehát<span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b> egyetért a „polgári vallás” régóta ismert ideájával, ám
világossá teszi, hogy szerinte ez a puszta racionalitáson alapuló
„vallás” mégsem bír megvalósulni, mert nem számol az ember érzelmi
világával.</b></span> Ezért a tisztán racionalitáson alapuló belátást<span style="background-color:rgb(0,255,0);"><b> ki kell
egészíteni a szeretet motivációjával, s a ráció és érzelem ezen új
kombinációja lehetne az alapja a "polgári vallásnak". </b></span></div><div>Csakhogy<span style="background-color:rgb(234,209,220);"><b> a
polgári vallás hívei pont azt nem értették meg sohasem, így Nussbaum
sem, hogy</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0);"><b>mi az, hogy vallás</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220);"><b>Ők úgy gondolják, vallást lehet kreálni,
ez csak elhatározás, hogy ne mondjam, politikai döntés kérdése</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,0);"><u><b>Holott a
vallási tapasztalat lényege pont az, hogy azt az ember nem saját
kezdeményezéseként éli át.</b></u></span> Ha megszűnik Isten, mint alany, akkor a
vallást valóban csak kreálni lehet, ami nyilvánvalóan önellentmondás. De
erről nem is érdemes többet beszélni, hiszen itt nyilvánvaló
áthidalhatatlanságok vannak.</div><div>Mindenesetre üdvözlöm Nussbaum
könyvét, amely számomra jelzésértékű elmozdulás a liberális
gondolkodáson belül, s egyúttal<span style="background-color:rgb(0,255,0);"><u><b> üzenet arról is, hogy a ma sokszor
véglegesnek és megdönthetetlennek hitt liberális teóriák emberről és
világról messze nem állnak olyan stabilan a lábukon. </b></u></span></div><div>S ez itt
most nem egy liberalizmusellenes beszéd. Csekély boldogságot adna
számomra, ha netán kiderülne, hogy a liberalizmusnak nincs igaza.
Pusztán annak a megállapítása, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0);"><u><b>talán itt lenne az ideje ismét
kimondani, hogy az emberről való tudásunk korántsem olyan letisztult,
mint amilyennek ma sokak szemében tűnik.</b></u></span></div><div>Talán <span style="background-color:rgb(255,255,0);"><u><b>érdemes lenne ismét
központi témává tenni az embert magát. S talán ehhez a párbeszédhez a
keresztyénségnek van mit hozzátennie.</b></u></span></div><div><br> </div></div></div></div> </div></div></div><br>_______________________________________________<br>Grem mailing list<br><a ymailto="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br><br></div> </div> </div> </div> </div></body></html>