<div dir="ltr"><div><p><font>2015.01.31. szombat: <b>BOSCO SZENT JÁNOS</b></font></p><p><i><b>A hit a remélt dolgokban való bizalom</b></i></p><hr><p><a name="14b3f02b0f862c4a_Zsid 11,1-2.8-19"><font color="#000000">Zsid 11,1-2.8-19</font></a></p><p><span>A
hit pedig alapja annak, amit remélünk, bizonyítéka annak, amit nem
látunk. A régiek erről tettek tanúságot. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Mivel hitt, azért
engedelmeskedett az, akit Ábrahámnak hívnak,</b></span> hogy elköltözzék arra a
helyre, amelyet örökségül kellett kapnia. Elköltözött [Ter 12,1.4],<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> bár
nem tudta, hová megy. Mivel hitt,</b></span> azért tartózkodott az ígéret földjén,
mint idegen földön, sátrakban lakva [Ter 26,3] Izsákkal és Jákobbal, az
ígéretek társörököseivel; <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>várta ugyanis a szilárd alapokon álló várost,
amelynek Isten az építője és alkotója.</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Mivel hitt, azért nyert még a
meddő Sára is erőt magzat foganására, még idején túl is, mert hűségesnek
hitte azt, aki az ígéretet tette.</b></span> Ezért származtak egy embertől -- és
pedig egy ereje vesztettől -- olyan sokan, mint az ég csillagai, és mint
a megszámlálhatatlan homok, amely a tenger partján van [Ter 22,17]. Ők
mindannyian hitben haltak meg, anélkül, hogy elnyerték volna az
ígéreteket. Csak messziről szemlélték és üdvözölték azokat, és
megvallották, hogy zarándokok és jövevények a földön. Mert akik így
beszélnek, azt jelzik, hogy hazát keresnek. Ha ugyanarra gondoltak
volna, amelyből kiköltöztek, lett volna még idejük visszatérni,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> ők
azonban a jobb felé törekszenek, a mennyei felé. Ezért Isten nem
szégyelli őket, amikor őt Istenüknek hívják, hisz várost készített
nekik.</b></span> Mivel hitt, azért áldozta fel Ábrahám Izsákot, amikor próbára
tétetett; feláldozta egyszülöttjét [Ter 22,1-2], aki az ígéreteket
kapta, mikor azt mondták neki: ,,Izsák utódait hívják majd utódaidnak’’
[Ter 21,12 G]. Hitt ugyanis abban, hogy Istennek van hatalma a halálból
is életre kelteni; ezért fiát -- előképül -- vissza is nyerte. </span></p><p><a name="14b3f02b0f862c4a_Lk 1,69-75"><font color="#000000">Lk 1,69-75</font></a></p><p><span>Az
üdvösség szarvát támasztotta nekünk, Dávidnak, az ő szolgájának házában
[Zsolt 18,3; 132,17], amint megmondta szentjeinek ajkával, ősidőktől
fogva prófétái által.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Megmentett minket</b></span> <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>ellenségeinktől,</b></span> és<span style="color:rgb(102,0,0)"><b> mindazok
kezéből, akik gyűlölnek minket</b></span> [Zsolt 106,10]; hogy irgalmasságot
cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről, az
esküről, melyet Ábrahám atyánknak esküdött, hogy majd megadja nekünk
[Zsolt 105,8; 106,45; Lev 26,42], hogy ellenségeink kezéből
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki, szentségben és
igazságban őelőtte életünknek minden napján.</b></span> </span></p><p><a name="14b3f02b0f862c4a_Mk 4,35-41"><font color="#000000">Mk 4,35-41</font></a></p><p><a name="14b3f02b0f862c4a_Mk 4,35-41"><br> Egy napon <span style="color:rgb(255,0,0)">Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: „Keljünk át a<br> túlsó partra.” Erre azok elbocsátották a tömeget, és Jézust magukkal<br> vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában</span>. Más csónakok is voltak velük. Nagy<br> szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már<br> megtelt. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Ő a bárka végében egy vánkoson aludt.</b></span> <b><span style="color:rgb(39,78,19)">Felkeltették és<br> megkérdezték: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?</span></b>”<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>
Erre fölkelt, ráparancsolt a szélre, és ezt mondta a tengernek:
„Hallgass el, nyugodj meg!” A szél elállt, és nagy csendesség lett.
Ekkor hozzájuk fordult: „Miért féltek? Még mindig nincs bennetek
hit?”</b></span> Nagy félelem fogta el ugyanis őket. Egymást kérdezgették: <span style="color:rgb(39,78,19)"><b>„Ki lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?”</b></span><br> Mk 4,35-41</a></p><p><span><br></span></p></div></div>