<div dir="ltr"><div><p><font>2015.01.17. szombat: <b>SZENT ANTAL APÁT</b></font></p><p><i><b>Járuljunk bizalommal a kegyelem királyi székéhez</b></i></p><hr><p><a name="14af54184e5a6455_Zsid 4,12-16"><font color="#000000">Zsid 4,12-16</font></a></p><p><span>Mert
 <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Isten szava eleven és hatékony, áthatóbb minden kétélű kardnál</b></span>, behatol
 az értelemnek és a léleknek, az ízeknek és velőknek elágazásaihoz, és 
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>megítéli a szív gondolatait és szándékait</b></span>. Semmiféle teremtmény nem 
láthatatlan a színe előtt, sőt, minden mezítelen és nyitott annak a 
szeme előtt, akinek elszámolással tartozunk. Mivel tehát olyan kiváló 
főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, tartsunk ki a
 hitvallás mellett. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Mert nem olyan főpapunk van, aki nem tud részvéttel 
lenni gyöngeségeink iránt, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben 
kísértést szenvedett, a bűnt kivéve. </b>Járuljunk ezért bizalommal a 
kegyelem trónja elé, hogy irgalmasságot nyerjünk,</span> és kegyelmet találjunk
 az alkalmas időben való segítségre. </span></p><p><a name="14af54184e5a6455_Zs 18B"><font color="#000000">Zs 18B</font></a></p><p><span>A
 karvezetőnek. Dávid zsoltára. Isten dicsőségét beszélik az egek, és 
keze művét hirdeti az égbolt. Ezt harsogja az egyik nap a másiknak, erre
 tanítja az egyik éj a másikat. Nem sustorgással, nem dadogással, hogy 
ne lehetne érteni őket: az egész földre elhat szózatuk, s a földkerekség
 határaira szavuk. Bennük ütötte fel a napnak sátrát, s az, mint a 
vőlegény, kilép nászházából, mint a hős, ujjongva indul neki útjának. Az
 ég egyik szélén kel föl, és útja annak másik széléig jut el, és nincs, 
aki melege elől elrejthetné magát. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Szeplőtelen az Úr törvénye, felüdíti a
 lelket, az Úr rendelete megbízható, bölcsességet ad a kisdedeknek. 
Egyenesek az Úr végzései, vidámmá teszik a szívet, világos az Úr 
parancsa, felvilágosítja a szemet.</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Az Úr félelme tiszta, örökkön-örökké 
megmarad, igazak az Úr ítéletei, egytől-egyig igazságosak.</b></span> 
Kívánatosabbak az aranynál, és megannyi drágakőnél, édesebbek a méznél, 
meg a csepegő lépes méznél. Szolgád meg is tartja őket, megtartásuk 
jutalma bőséges. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Ki veszi észre a<span style="color:rgb(102,0,0)"> vétkeket</span>? Tisztíts meg<span style="color:rgb(102,0,0)"> titkos 
bűneimtől,</span> és a <span style="color:rgb(102,0,0)">kevélységtől</span> mentsd meg szolgádat, ne<span style="color:rgb(102,0,0)"> uralkodjék</span> rajtam.
 </b><b>Akkor szeplőtelen leszek,</b></span> s <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>a nagy vétektől</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>tiszta maradok. </b></span>Hadd legyen
 kedves előtted szám beszéde, és szívem elmélkedése mindenkor. Uram, én 
segítőm, én üdvözítőm! </span></p><p><a name="14af54184e5a6455_Mk 2,13-17"><font color="#000000">Mk 2,13-17</font></a></p><p><span>Ezután
 megint kiment a tenger mellé. Az egész tömeg hozzá sereglett, és 
tanította őket. Amint továbbment, meglátta Lévit, Alfeus fiát a vámnál 
ülni, és megszólította: ,,Kövess engem!’’ Az fölkelt, és követte őt. 
Mikor később asztalhoz ült ennek a házában, <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>sok vámos és bűnös 
telepedett le Jézussal és tanítványaival együtt; sokan voltak ugyanis, 
akik követték őt.</b></span> <span style="color:rgb(39,78,19)"><b>Az írástudók és a farizeusok, azt látva, hogy a 
vámosokkal és bűnösökkel eszik, megkérdezték tanítványait</b></span>: ,,<span style="color:rgb(39,78,19)"><b>Miért eszik
 a ti Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?’’</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Jézus meghallotta és azt 
mondta nekik: ,,Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a 
betegeknek, nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket.’’</b></span></span></p></div><div><br></div><div><br></div><div><br></div></div>