<div dir="ltr"><div><span><b>2015. január 9. - Péntek</b><br></span><div style="text-align:start"><span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Szeretteim!
 Ki győzi le</b></span> <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>a világot</b></span>, <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia? Ő
 az, aki víz és vér által jött: Jézus Krisztus. </b></span>Nem csupán víz által, 
hanem víz és vér által. És a Lélek tesz tanúságot róla, mert a Lélek 
igazság. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Tehát hárman tanúskodnak: a Lélek, a víz és a vér, és ez a 
három egy.</b></span> Az emberek tanúságát is elfogadjuk, de <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>az Isten tanúsága 
</b></span>többet jelent.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Az Isten tanúsága az, hogy tanúságot tett a Fia mellett. 
Aki hisz az Isten Fiában, Isten tanúbizonyságát fogadja el.</b></span> Aki viszont 
nem hisz Istennek, hazugságot tulajdonít neki, mert nem hisz Isten 
tanúságában, amelyet Fiáról tett. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Ez a tanúságtétel pedig abban áll, 
hogy az Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van. 
Aki tehát magáénak mondhatja a Fiút, annak van élete</b></span>.<span style="color:rgb(102,0,0)"><b> Akiben nincs az<span style="color:rgb(255,0,0)"> 
Isten Fia</span>, annak nincsen élete</b></span>. Ezt azért írtam nektek, <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>akik hisztek az 
Isten Fiában, hogy tudjátok: örök életetek van. </b></span></span></div><b><div style="text-align:start"><b>1Jn 5,5-13</b></div></b><div style="text-align:start"><span><b>Zsoltár</b>:</span></div><div style="text-align:start"><span>Válasz: Dicsérd Uradat, Jeruzsálem, * magasztald, Sion, Istenedet. 12a. vers.</span></div><div style="text-align:start"><span>Vagy: Alleluja. 7. szám.</span></div><div style="text-align:start"><span>Előénekes: Dicsérd Uradat, Jeruzsálem, * magasztald, Sion Istenedet, </span></div><div style="text-align:start"><span>mert erőssé tette kapuid zárát, * és megáldotta benned fiaidat.</span></div><div style="text-align:start"><span>Hívek: Dicsérd Uradat, Jeruzsálem, * magasztald, Sion, Istenedet. </span></div><div style="text-align:start"><span>Vagy: Alleluja.</span></div><div style="text-align:start"><span>E: Határaidon ő ad békét, * és jóllakat kövér búzával.</span></div><div style="text-align:start"><span>Elküldi szavát a földre, * az ő igéje gyorsan terjed.</span></div><div style="text-align:start"><span>H: Dicsérd Uradat, Jeruzsálem, * magasztald, Sion, Istenedet. </span></div><div style="text-align:start"><span>Vagy: Alleluja.</span></div><div style="text-align:start"><span>E: Igéjét Jákobnak hirdeti, * törvényeit és végzéseit Izraelnek.</span></div><div style="text-align:start"><span>Egyetlen néppel sem bánt így, * végzéseit nem fedte fel senki másnak.</span></div><div style="text-align:start"><span>H:<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Dicsérd Uradat, Jeruzsálem, * magasztald, Sion, Istenedet. </b></span></span></div><div style="text-align:start"><span>Vagy: Alleluja. </span></div><b><div style="text-align:start"><b>Zsolt 147,12-13.14-15.19-20</b></div></b><div style="text-align:start"><b>Evangélium:</b></div><div style="text-align:start"><span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Miután
 Jézus jóllakatott ötezer embert, nyomban felszólította tanítványait, 
hogy szálljanak a bárkába,</b></span> és keljenek át a túlsó partra, Betszaidába,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> </b><span style="color:rgb(0,0,0)">
amíg ő hazaküldi a tömeget. Miután elbúcsúzott tőlük, fölment egy 
hegyre, hogy imádkozzék.</span></span><span style="color:rgb(0,0,0)"> </span>Közben beesteledett. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>A bárka mélyen benn járt a
 tavon, ő pedig egyedül maradt a parton. </b><b>Amikor látta, mennyire 
küszködnek az evezéssel – ellenszelük volt ugyanis </b></span>–, az éjszaka 
negyedik őrváltása idején, <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>a vízen járva feléjük indult.</b></span> El akarta 
kerülni őket. <span style="color:rgb(39,78,19)"><b>Amikor meglátták, hogy a vízen jár, azt hitték, hogy 
kísértet; elkezdtek kiabálni, mert mindnyájan látták őt, és megrémültek.</b></span>
 Ő azonban mindjárt odafordult hozzájuk, és<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> így szólt: „Bátorság! Én 
vagyok, ne féljetek.” Aztán beszállt hozzájuk a bárkába, mire a szél 
elállt.</b></span> <span style="color:rgb(39,78,19)"><b>Azok egészen magukon kívül voltak a csodálkozástól, mert nem 
okultak a kenyérszaporításból, és szívük még érzéketlen volt.  </b></span></span></div><b><div style="text-align:start"><b>Mk 6,45-52</b></div></b><p><span> <br></span></p></div><div><br></div><div><br></div></div>