<div dir="ltr"><p class=""><font size="4"><b>D. Longenecker: Szerintem az irány, amibe Ferenc pápa kormányozza az
egyházat, fantasztikus. Mit csinál a pápa? Csatára sorakoztatja fel a
seregeit. <br></b></font></p><p class=""><a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150108_dwight_longenecker_mire_keszul_a_papa">http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150108_dwight_longenecker_mire_keszul_a_papa</a><br></p>
                        
                                  <div class="" id="articleBillboard">
        
</div>
                
<div class="">
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b><em>„Mit tesz a pápa? Szerintem megválasztja a katonáit a harchoz.</em></b></u></span></p><div><em><br></em></div><div><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b><em>A
pápa vasárnapi bejelentése a 15 új bíborosról számok okból
monumentális, és jelzi az utat, amelyen az egyháznak és a világnak, meg
az egyház munkájának haladnia kell az új században. Mindenekelőtt, a 15
új bíboros közül egy sem észak-amerikai, öt európai és tíz a fejlődő
világból érkezik.</em></b></u></span></div><div><em><br></em></div><div><em>Itt a lista:</em></div><div><em><br></em></div><div><em>Dominique Mamberti, Sagona címzetes érseke, az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának prefektusa (Franciaország), </em></div><div><em>Manuel José Macario do Nascimento Clemente, lisszaboni pátriárka (Portugália), </em></div><div><em>Berhaneyesus Demerew Souraphiel C.M.(Congregatio Missionis – lazarista), Addisz-Abeba érseke (Etiópia)</em></div><div><em>John Atcherley Dew, Wellington érseke (Új-Zéland)</em></div><div><em>Edoardo Menichelli, Ancona-Osimo érseke (Olaszország)</em></div><div><em>Pierre Nguyên Văn Nhon, Hanoi (Vietnam)</em></div><div><em>Alberto Suàrez Inda, Morelia érseke (Mexikó)</em></div><div><em>Charles Maung Bo S.D.B. (szalézi), Yangon érseke (Mianmar)</em></div><div><em>Francis Xavier Kriengsak Kovithavanij, Bangkok érseke (Thaiföld)</em></div><div><em>Francesco Montenegro, Agrigento érseke (Olaszország)</em></div><div><em>Daniel Fernando Sturla Berthuet, S.D.B. (szalézi), Montevideo érseke (Uruguay)</em></div><div><em>Ricardo Blázquez Pérez, Vallodolid érseke (Spanyolország)</em></div><div><em>José Luis Lacunza Maestrojuán, O.A.R., (augusztiniánus) David püspöke (Panama)</em></div><div><em>Arlindo Gomes Furtado, Zöld-foki Santiago püspöke (Zöld-foki-szigetek)</em></div><div><em>Soane Patita Pain Mafi, Tonga püspöke (Tonga-szigetek)</em></div><div><em><br></em></div><div><em>Ami meglepő, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>pár nagyobb város, hatalmas katolikus népességgel kimaradt.</b></u></span> Amint John Allen <a target="_blank" href="http://www.cruxnow.com/church/2015/01/05/the-popes-new-cardinals-may-risk-boosting-the-system-not-upending-it/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201501">megjegyezte</a>,
»a hagyományos hatalmi központokat, mint Madrid, Velence, Torino,
Chicago és Los Angeles, nem bíborosok vezetik, ami gyakorlatilag
ismeretlen jelenség a modern katolicizmusban«. </em></div><div><em><br></em></div><div><em>Eközben
Tonga, Cape Verde, Panama és Mianmar vörös kalapot kap. Ráadásul az új
bíborosok közül három nem érsek, ami megint csak friss megközelítés.</em></div><div><em><br></em></div><div><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b><em>Mit jelent mindez? Szerintem ez sokat jelent, és nem csak szimbolikus.</em></b></u></span></div><div><em><br></em></div><div><em>Mindenekelőtt
Ferenc száműzött a játszmából pár nagy katolikus játékost. Los Angeles
és Chicago nem kapott bíborost? Ez nagy ügy, és azt kell jelentenie,
hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ferenc, a buszozó argentínai érsek súlyt helyez erre. Ideje, hogy a
<span style="background-color:rgb(0,255,0)">mély zsebbel rendelkező, izmos egyházmegyék </span>háttérbe vonuljanak és a
kicsikre hallgassanak. Azért választott így és törte meg a formákat,
mert az idők változnak. A világ változik. Az egyház változik, és ő
tudja, hogy a ma kis emberei a holnap nagy emberei.</b></u></span></em></div><div><em><br></em></div><div><em>De
Ferenc nem pusztán a kicsikre szavazott, hanem <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>földrajzi értelemben az
egyház perifériáira. Új-Zéland, Mianmar, Tonga, Cape Verde és Addis
Ababa nem esnek útba és nincs oda kitaposott út. </b></u></span>Ferenc talán azt
mondja, »<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a világ végéről jöttem. Szeretnék még néhány kívülállót a
csapatomban.</b></u></span>« Az új kardinálisok kiválasztása reflektál a világegyház
változó demográfiájára. A katolikusok kétharmada a fejlődő világban él.
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az a fair, ha a hangjukat is jobban hallathatják a Vatikánban.</b></u></span></em></div><div><em><br></em></div><div><em>Ez
az eltolódás a Sixtus-kápolna népességében nem csak azt jelenti, hogy a
pápa bizonyosan a fejlődő világból választ, hanem azt is, hogy
megváltozik az egyház vezetése. Amit a közelmúltban láttunk, az az
európai és észak-amerikai liberálisok vagy mérsékeltek dominanciája. Ők
olyan egyházi ügyekkel voltak elfoglalva, olyan teológiai kérdésekkel és
morális vitákkal, amelyek az európaiak és az észak-amerikaiak
problémáit tükrözték. A forró témák a nők szentelése, a nős papok, az
azonos neműek házassága, az abortusz, a gazdaság és a politika voltak.
Intellektuális hiánytól terhelve, a liberális bibliaértelmezés által
aláásva, a modernizmustól megfertőzve és az establishmenthez kötődő
kapcsolatok által meggyengítve az európai és észak-amerikai vezetés
túlságosan gyakran olyan egyházat képviselt, amely világias, mérsékelten
hívő, nem annyira érdeklik a fő evangéliumi értékek és evangelizációra
van szüksége. (…)</em></div><div><em><br></em></div><div><em><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A bíborosok
a fejlődő világból inkább az oktatás alapvető kérdéseivel, az alapvető
egészségüggyel, a gazdasági egyenlőséggel és az esélyegyenlőséggel
vannak elfoglalva. Vallási fronton sokkal inkább nyitottak a
karizmatikus formákra, hisznek a lelki harc realitásaiban, és bátran
szembe mernek szállni </b></u></span><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>az iszlám veszéllyel</b></u></span>,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> evangelizálják a népeket,
bátorítják a papi hivatásokat és a hitéletet, és egyszerűen, dinamikus
és bátor módon élik meg az evangéliumot.</b></u></span> A morális és családi kérdéseket
tekintve <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nem nagyon izgatja őket </b></u></span><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u>a nők felszentelésének ügye</u></span>, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szívből
ellenzik </b></u></span><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>a homoszexuális agendát</b></u></span> valamint<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> elutasítják</b></u></span> <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>az abortuszt és a
modern születésszabályozás természettörvénnyel ellenkező módszereit</b></u></span>.</em></div><div><em><br></em></div><div><em>Más
szavakkal: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>olyanok, mint Ferenc pápa. Valószínűleg a »szegényeket
fogják előnyben részesíteni«, </b></u></span>de az amerikai neokonzervatívok számára
talán túlságosan marxistának tűnnek majd. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Hinni fognak a <span style="background-color:rgb(0,255,0)">bűnös </span>emberi
természet régi, régi történetében, amelyet megváltott Isten szeretete
fiának kereszthalála által.</b></u></span> Ezért <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>aztán az amerikai liberálisoknak
riasztóan fundamentalistának tűnnek majd. </b></u><u><b>T<span style="background-color:rgb(255,255,0)">ele lesznek a Lélek örömével,
boldogan inkulturálják a liturgiát és integrálják istenimádatukat a
misébe</span></b></u></span><b>.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u> Az amerikai tradicionalisták számára túlságosan elragadtatottak
lesznek.</u></span></b> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Spirituális háborút fognak vívni, hisznek a gonosz realitásában
és a csodákban.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"> </span></b></u></span><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Az amerikai progresszívek számára ijesztően középkoriak
lesznek. </b></u></span></em></div><div><em><br></em></div><div><em><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Szerintem az
irány, amibe Ferenc pápa kormányozza az egyházat, fantasztikus.</b></u></span> Talán
azért, mert teljes mértékben otthon érzem a hitemet a fent leírt
tulajdonságok közt. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Mit csinál a pápa? Csatára sorakoztatja fel a
seregeit.</b></u></span> A jövő fényes az egyház számára és örömmel fogom figyelni,
miként bontakozik ki mindez a jövőben.”</em></div><div> </div><div>Ps.:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
Ferenc pápa összesen húsz új bíborost kreál majd, a szerző által
felsorolt 15 személyen kívül ugyanis kreál öt nyugdíjas, nem választó
kardinálist is:</b></u></span></div><div> </div><div><div>José de Jesús Pimiento Rodriguez, Manizales nyugalmazott érseke (Kolumbia)</div><div>Luigi De Magistris, Nova címzetes érseke, nyugalmazott fő pro-penitenciárius, (Olaszország)</div><div>Karl-Joseph
Rauber, Giubalziana címzetes érseke, apostoli nuncius, (Németország)
(Karl-Josef Rauber érsek 1997 és 2003 között Magyarország és Moldávia
apostoli nunciusi tisztét töltötte be budapesti székhellyel)</div><div>Luis Héctor Villalba, Tucumán nyugalmazott érseke (Argentína)</div><div>Júlio Duarte Langa, Xai-Xai nyugalmazott püspöke (Mozambik).</div></div><div> </div> </div>
<div class="">
<ul class=""><li class=""><a href="http://www.patheos.com/blogs/standingonmyhead/2015/01/whats-pope-francis-up-to.html?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201501" target="_blank" id="count15415" class=""><span class="">Standing on My Head</span> <span class=""><span class="">Dwight Longenecker: </span>What’s Pope Francis Up To?</span></a></li></ul>
</div></div>