<div dir="ltr"><div class=""><a href="http://mandiner.hu/cikk/20150105_trocsanyi_a_keresztenyseg_ertekeit_el_kell_ismerni_a_jogban_is">Trócsányi: A kereszténység értékeit el kell ismerni a jogban is</a></div>

        <div class=""><br></div>

        <div class="">

            2015. január 5. 19:17<br><b><a href="http://mandiner.hu/cikk/20150105_trocsanyi_a_keresztenyseg_ertekeit_el_kell_ismerni_a_jogban_is">http://mandiner.hu/cikk/20150105_trocsanyi_a_keresztenyseg_ertekeit_el_kell_ismerni_a_jogban_is</a></b><br></div>

        <p class="">

            Trócsányi László szerint<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> súlyos hiba <span style="background-color:rgb(255,255,0)">a kereszténység 

értékeit </span>nem elismerni,</b></u></span> és <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az új magyar alkotmány</b></u></span><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> körül azért is 

alakulhatott ki nemzetközi vita, <span style="background-color:rgb(255,255,0)">mert elismerte ezeknek a fontosságát.

        </b></u></span></p>

                                 <div class="" id="articleBillboard">

        </div>

        <div class="">

        <p>A keresztény gyökereket elvágni, a kereszténység értékeit el 

nem ismerni súlyos hiba – hangoztatta az igazságügyi miniszter hétfőn 

Esztergomban, a Becket Szent Tamás-emléknapon a jog és a kereszténység 

kapcsolódási pontjairól tartott előadásában. Trócsányi László azt 

mondta: <em>„<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az új magyar alaptörvény megtette azt, amire az Európai 

Uniót alapító szerződő felek <span style="background-color:rgb(213,166,189)">nem mertek vagy nem akartak vállalkozni:</span> 

kodifikálta a kereszténység szerepét”</b></u></span></em><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>.</b></u></span></p><p>Az igazságügyi 

miniszter hozzátette, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a kereszténység szerepének és más értékeknek,

 mint a nemzetnek és a családnak az említésével az alaptörvény már 

lezártnak hitt kérdésekhez mert hozzányúlni.</b></u></span> <em>„Ezért gondolom azt, 

hogy az új magyar alkotmány körül némileg szokatlan és váratlan módon 

kibontakozott nemzetközi vita ennek is szól”</em> – mondta Trócsányi 

László. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A miniszter kiegyensúlyozottnak nevezte a magyar alkotmányos 

megoldást, amelyben az állam és az egyház elválasztása mellett 

együttműködésük bizonyos közfeladatok ellátásában lehetséges és 

részletesen szabályozott.</b></u></span> <em>„<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A magyar modell tehát az együttműködésen 

alapszik</b></span>. Az együttműködés számomra nemcsak formai kérdés, hanem sokkal 

inkább tartalmi is, azaz <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a jogszabályok megalkotása kapcsán is érvényre 

kell jutnia”</b></u></span></em> – jelentette ki Trócsányi László.</p><p>Trócsányi 

szerint a magyar alkotmányozók igennel válaszoltak arra kérdésre, hogy 

meg kell-e jeleníteni az eszményeket a jogszabályi hierarchia csúcsán. 

<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az alaptörvényben a közösségeknek – család, nemzet – kiemelkedő, 

értékteremtő szerepük van. </b></u></span><em><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„A keresztény Európát nem a gyökereiről, 

mint a gyümölcseiről kell megismernünk.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Ne kövessük el azt a hibát, hogy

 Európa keresztény identitását valamilyen idealizált múltban keressük</b></u></span>. 

<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Keressük inkább a jövőben.</b></u></span> Mert nem az a kérdés, volt-e, hanem hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>

lesz-e keresztény Európa, lesz-e keresztény Magyarország</b></u></span>”</em> – zárta előadását Trócsányi László.</p><p>A

 rendezvény előtt ökumenikus szertartás volt Esztergomban, a Szent 

Tamás-hegyi kápolnában. Az idén 21. alkalommal megrendezett Becket Szent

 Tamás-emléknapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, 

valamint a Rudnay Sándor Alapítvány szervezte. </p><p>Esztergom és 

Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti 

kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Főpapjaik, Becket Tamás 

és Bánfi Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaikból származó 

személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát. Az 1170-ben 

mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája

 mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób

 érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.</p><p>Lékai

 László bíboros – aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus

 Püspöki Konferencia elnöke – az 1538-ban Esztergomba került ereklyék 

egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. 

Henrik rendeletére a szent összes emléktárgyát megsemmisítették.</p>        </div>

    <div class="">

     <ul class=""><li class=""><a href="http://mti.hu/Pages/news.aspx?newsid=472426&amp;lang=hun#472426&amp;utm_source=mandiner&amp;utm_medium=link&amp;utm_campaign=mandiner_201501" target="_blank" id="count82599" class=""><span class="">MTI</span> <span class="">Trócsányi: a kereszténység értékeit el nem ismerni súlyos hiba</span></a></li></ul>

    </div></div>