<div dir="ltr"><h1>Becket Szent Tamás püspök és vértanú </h1>
<div>2014. december 29. hétfő 15:29<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/becket-szent-tamas-puspok-es-vertanu" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/becket-szent-tamas-puspok-es-vertanu</a><br></div>
<h3>Becket Szent Tamásra emlékezünk, akinek magyarországi<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>
tiszteletét a középkori verses zsolozsma és az esztergomi Tamás-hegyen
épült kápolna őrzi.</u></span></h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=57935&img=o_thomas_becket.jpg" target="_blank"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=57935&p=1&img=c_thomas_becket.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><i>Becket Tamás meggyilkolásának legkorábbi ismert ábrázolása (13. sz.)</i></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Tamás 1118. december 21-én született.</b></u></span> A mertoni <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>ágostonos kanonokok
iskolájában</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>majd a párizsi egyetemen tanult</b></u></span>. Később <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>egyházjogi
tanulmányok</b></u></span>at folytatott <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Bolognában és Auxerre-ben.</b></span></p>
<p>1154-ben<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> II. Henrik király kancellárja</b></u></span> lett. Theobald püspök halála
után<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> a király Tamást szerette volna kinevezni canterburyi érsekké. Tamás
először szembeszegült a határozattal, mert világosan látta, hogy a
kancellári és az érseki hivatal összekapcsolása végzetes
következményekkel járhat</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Majd mégis elfogadta a döntést,</b></u></span> 1162. június
1-jén pappá, a következő napon pedig püspökké szentelték. </p>
<p>Tamás előre megmondta a királynak, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>ha valóban érsek lesz, <span style="background-color:rgb(213,166,189)">Henrik
hamarosan el fog fordulni tőle</span></b></u></span><span style="background-color:rgb(213,166,189)">.</span> „A mi mostani nagy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">barátságunk </span>a
legizzóbb gyűlöletté fog válni</b></u></span>. Tudom, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b> ön tőlem mint érsektől olyan
dolgokat fog követelni, melyeket én képtelen leszek jó lelkiismerettel
végrehajtani, hiszen ön már eddig is sok kívánságát végrehajtotta az
egyház ellenére. Irigyeink meg fogják ragadni ezt a kedvező alkalmat,
közénk fognak ékelődni, és amikor ön megvonja tőlem a jóakaratát, vég
nélküli viták kezdődnek köztünk.”</b></u></span></p>
<p>Püspökké szentelése után Tamás lemondott kancellári hivataláról.
Henrik ezt a lépést személyes sértésnek vette, és úgy tekintette, hogy
Tamás fölmondta az iránta való engedelmességet.<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> Összeütközések sora
következett </b></u></span>ezután a király és az érsek között, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Tamás mindvégig az
egyház jogait védelmezte.</b></u></span></p>
<p>A király zsinatot hívott össze Clarendonba 1163-ban. Itt <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Tamás
véglegesen megtagadta a király kérésének teljesítését</b></u></span>, és nem írta alá
az okmányt, amely a Clarendoni Konstitúciók néven vált ismertté a
történelemben, <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>mert úgy látta, hogy lényeges területeken nyirbálná meg
az egyház szabadságjogait.</b></u></span></p>
<p>A következő év őszén Henrik ismét zsinat elé idézte Tamás érseket
Northamptonba, s azzal <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a váddal, hogy semmibe vette a király
intézkedéseit, elítélték. Tamás betegen, teljesen magára hagyva,
püspökeitől megfosztva hallgatta a király fenyegetését, hogy
megkínoztatja és börtönbe záratja</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A gyóntatójához fordult tanácsért. A
mertoni prior, Róbert azt tanácsolta neki, hogy hagyatkozzék Istenre, és
engedje, hogy tovább vezessék a megkezdett úton. Ami történni fog, az
nem az ő személyes dolga, hanem Isten ügye, aki övéit soha nem hagyja
el.</b></u></span> Nyilvánvalóan könnyű lenne megnyernie a király tetszését, de ő, aki
kezdettől fogva semmibe vette ezeket az emberi szempontokat, tartson ki
állhatatosan. <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Tamás úgy határozott tehát, hogy nem várja meg a másnapi
ítélethirdetést, és azt is megtiltotta, hogy püspökei részt vegyenek a
másnapi tárgyaláson. Késő éjszaka, álruhában elhagyta Northamptont, és
két héttel később kikötött Franciaországban.</b></u></span></p><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>
</b></u></span><p><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>A következő hat esztendőt Tamás számkivetésben töltötte. Vezekelt,
tanult, imádkozott a szerzetesekkel együtt, és intézte azokat az
ügyeket, amelyeket a pápa rábízott.</b></u></span></p>
<p>Több hiábavaló kísérlet után <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>1170 júliusában megtörtént a látszólagos
kiengesztelődés az érsek és a király között. Henrik azonban megtagadta
Tamástól a békecsókot. Ezzel Tamás számára nyilvánvaló lett, hogy
Angliába való visszatérése valójában keresztútjának végső állomása lesz.</b></u></span>
A király uszítására zsoldosai<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> 1170. december 29-én az esti zsolozsmáját
végző érseket az oltár előtt,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>papjai szeme láttára ölték meg. </b></u></span>A legenda
szerint ezek voltak utolsó szavai: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>„Készen állok halált szenvedi Jézus
nevéért s az egyház védelméért.</b></u>”</span></p>
<p>1173-ban, három évvel a halála után avatta szentté III. Sándor pápa,
és ünnepe december 29-i dátummal hamarosan általánossá vált a nyugati
egyházban.</p>
<p>Becket Szent Tamást <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>halála után még egyszer elítélték</b></u></span>: VIII. Henrik
király 1538-ban számvetésre idézte őt. Mivel a halott nem jelenhetett
meg, <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>a hatalmi őrületben tobzódó király lázadás, makacsság és
felségárulás címén halálra elítélte: sírját feldúlták, ereklyéit
elégették, a sírjában levő értékeket elkobozták, szobrait, képmásait és
más emlékeket megsemmisítettek.</b></u></span></p>
<div>
<p>Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és
vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ,
főpapjaik, Becket Tamás és Bánfy Lukács esztergomi érsek párizsi
tanulmányaik alatt kötöttek barátságot.</p>
</div>
<p><i>Istenünk, te nagy lelkierőt öntöttél Becket Szent Tamás
vértanúdba, hogy az igazságért feláldozza életét. Közbenjárására engedd,
hogy Krisztusért lemondva életünkről itt a földön, örökre megtaláljuk
azt nálad a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki
veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön-örökké. Ámen.</i></p>
<p>Magyar Kurír</p>
<a href="http://www.facebook.com/magyarkurir" target="_blank">Köv</a></div>