<div dir="ltr"><div>
<div><a href="http://csaladhalo.hu" target="_blank">csaladhalo.hu</a></div>
<div>Gyarmati Orsolya</div>
<div>2014. 12. 24. 08:30<br><a href="http://csaladhalo.hu/interju/isten-helyere-penz-kerult" target="_blank">http://csaladhalo.hu/interju/isten-helyere-penz-kerult</a><br></div>
</div>
<div>Interjú Dr. Baritz Laura Sarolta domonkos rendi szerzetes nővérrel </div>
<div>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr>
<td>
<div>
</div>
<br></td>
<td>
<div>
</div>
<br></td>
</tr></tbody></table>
</div>
<div>
<div>
<a href="http://csaladhalo.hu/system/files/imagecache/nagy-kep/hir/2014/12/uid-132/lauraevangelikuselet2014dsc05106.jpg" rel="lightbox[2]" title="" target="_blank"><img src="http://csaladhalo.hu/system/files/imagecache/ij-kep/hir/2014/12/uid-132/lauraevangelikuselet2014dsc05106.jpg" alt="" title=""></a>
</div>
</div>
<p><span style="line-height:20.4px">A karácsonyi időszak
nagyon sok ember számára elsősorban – ha nem teljes egészében – a pénz
körül forog. Hogyan látja ezt a jelenséget <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>egy nővér, akinek komoly
múltja van a gazdasági szférában, most pedig azon munkálkodik, hogy a
pénz az értékek hierarchiájában visszakerüljön a helyére (legalulra), és
onnan szolgálja az embert. Dr. Baritz Laura </b></u></span>Saroltával domonkos rendi
szerzetes nővérrel beszélgettünk.</span></p>
<hr>
<p style="margin-left:7.35pt"><b>Családháló: Ma a karácsony nagyon
sok ember számára a pénzköltésről, az idegeskedésről szól. Hogyan
tudott begyűrűzni ez az egész ajándékvásárlási dömping az életünkbe, és
mit lehetne tenni ellene?</b></p>
<p style="margin-left:7.35pt"><b>Dr. Baritz Laura: </b>Korunkra
- az utóbbi 200 év gazdasági gondolkodásának hatására - kialakult egy
olyan irány, amelynek az anyagi javakat, a haszonszerzést, az egyén
saját érdekeit helyezi előtérbe, amely a másik embert háttérbe szorítja,
második szintre helyezi. Amióta a közgondolkodásból az Isten, a vele
való mindennapos, természetes együttélés kiszorult és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a haszonelvű etika
vált az uralkodóvá a világban,</b></u></span> az egyénnek is <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az anyagi javak váltak a
legfontosabbá.</b></u></span> Ez a fajta közgondolkodás <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>azonban nem az emberi
boldogsághoz és kiteljesedéshez vezetett, hanem az ember
elnyomorításához és boldogtalanságához.</b></u></span> Kisarkítva ugyan, de nagyon sok
olyan ember van, aki az ajándékok utáni rohangálás közben boldogtalan és
szenved. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Az ember elidegenedett önmagától, saját természetétől</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
miközben az alapvető emberi természet a társas életre, a kiteljesedésre,
a jóra vágyik.</b></u></span> Éppen ezért tudott a haszonelvű gondolkodásmód
megjelenni a karácsonyban: mert a karácsony is elvesztette eredeti
jelentését, ahogy az ember önmagát.</p>
<p style="margin-left:7.35pt"><b>CSH: Mi tud segíteni abban, hogy újra megtaláljuk önmagunkat?</b></p>
<p style="margin-left:7.35pt"><b>B.L.:</b>Az Isten helyére a
pénz került, ami igen rossz csere volt, hiszen a pénz egy eszköz. Ha az
anyagi javak szolgálják az emberi boldogságot, akkor a pénz a szolgák
szolgája, a legalsó szint, csakhogy ez most bálványként legfelülre
került, ám nem tudja kielégíteni az Isten utáni vágyunkat. Az ember célt
tévesztett, s <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>csak úgy tudna visszatalálni a saját útjára, ha sikerülne
önmagába nézni és tisztáznia igaz, belső vágyait. Ehhez azonban csönd
és nyugalom kell, meg bátorság.</b></u></span> Erre csak kevesen képesek, ezért<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> van
szükség példákra és példaképekre.</b></u></span></p>
<p style="margin-left:7.35pt"><b>CSH: Milyen példákra gondol?</b></p>
<p style="margin-left:7.35pt"><b>B.L.: </b>A keresztényekre:
egy keresztény értékrendet, életet élő ember sugározni tud, meghökkentő
példa tud lenni egy olyan ember számára, aki keres, mert látja, hogy ami
van, az nem jó. Ha viszont lát egy másik utat, akkor azt érezheti, hogy
igen, ez tud új irány lenni. Ez az apostoli tevékenység, ilyen a mi
szerezetesrendünk is. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>John Cavanaugh jezsuita atya <i>Krisztus követése egy fogyasztói társadalomban</i>című könyvé</b></u></span>ben írja, hogyan lehet ebben a célt tévesztett világban megtalálni az utat, ami Isten maga.</p>
<p style="margin-left:7.35pt"><b>CSH: Ahhoz, hogy elinduljak ezen
az úton, először <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>kell egy önkritika,</u></span> hogy azt tudjam mondani: az, ahogy
most élek, nem jó. Félre kell tenni az egót, ami már önmagában nagyon
nehéz, és utána jön a kérdés, hogy miért vagyok itt, ahol vagyok? Szembe
kell néznem azzal, miért alakult így az életem, hogyan alakítottak jó
és rossz dolgok, s miért hagytam el a saját, igazi utamat azért, mert
túl nehéz lett volna vállalni az önmagam gyengeségé<u>vel</u></b><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u></u></span></b><b> való szembesülést
és az azzal járó fájdalmat. És ha mindezt megtettem, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u></u></span> </b><b><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>csak ezután jöhet
az, hogy változtatni merjek. </u></span></b>Azt mondjuk, erre nincs idő, eltereljük a
figyelmünket a fontos dolgokról, és nagyon kevesen ismerik fel és még
kevesebben vállalják ezt az utat. </b></p>
<p style="margin-left:7.35pt"><b>B.L.: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Én nagyon hiszek
az emberi természetben. Aquinói Szent Tamás azt mondja, hogy az ember
elsődleges hajlama a jóra való, s ugyanilyen alapvető hajlamai vannak a
társas létre, az igazság keresésére.</u></span></b> Vagyis az embernek van egy
alaptermészete, amilyennek az Isten teremtette, s noha ettől el lehet
kanyarodni, ahogy meg is teszik nagyon sokan, de mégis: ha van egy ilyen
természete minden embernek, akkor ez azt is jelenti, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>ehhez vissza
lehet térni</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>ha a bűn miatti „elgyengülés” okán ez akár küzdelmes is.</b></u></span> Ez
a lehetőség és alap minden emberben ott van, s én ebben a potenciában
nagyon hiszek.</p>
<p style="margin-left:7pt"><b>CSH: Keresztény társadalmi elvek a
gazdaságban - ez az a szakirány, amit a Sapientia Szerzetei
Hittudományi Főiskolán indítottak. Kik járnak ide, kiket sikerült
megszólítani?</b></p>
<p style="margin-left:7pt"><b>B.L.: </b>A képzés 2010-ben
indult rendfőnökünk, Deák Viktória Hedvig nővér kezdeményezésére, amikor
ő rektorhelyettes volt a főiskolán. A cél az volt, hogy próbáljunk meg
egy olyan képzést létrehozni, amely a római Angelicumban, a pápai Szent
Tamás Egyetemen már honos, hogy nézzük meg, hogyan működne ez
Magyarországon. Egy barátommal, Szilas Rolanddal írtunk egy tantervet,
amit akkreditáltak is. Teológiai-filozófiai, etika-társadalomtudományi
és közgazdaságtani blokkokban indult el az oktatás. A képzés lényege,
hogy megfordítjuk a mai gazdasági gondolkodást és azt mondjuk: <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>nem a
gazdasági törvényszerűségek, a piac</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hanem az ember az alapja a
gazdasági folyamatoknak és amilyen az emberi értékrend, úgy változhat a
gazdaság is.</b></u></span> Ki az, aki gazdálkodik és milyen módon teszi ezt?<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>
Haszonelvű módon</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>vagy erényesen, a közjó elősegítésével</b></u></span>? Amit mi
tanítunk, az egy szolgáló gazdasági logika, ami az ember kiteljesedését
igyekszik segíteni. <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>A szakirány indítása óta Emberközpontú gazdaság
néven</b></u></span> a Corvinus Egyetemen is meghonosodott ez a képzés. A
teológia-filozófiára jelentkeztek a legtöbben, mert a hallgatók azt
mondták, ez hiányzik a legjobban a jelenlegi gazdasági
gondolkodásmódból. A közgazdaságtant olyan tanárok tanítják, akik ezzel a
fajta gondolkodásmóddal már rendelkeznek a gazdasági élet területén,
esetleg olyan vállalkozók, aki már ez alapján dolgoznak. Természetesen
az emberek nem fognak ilyen képzésekre járni csak azért, mert látnak egy
plakátot, így nagyon komoly “márkaépítésbe” kezdtünk minden lehetséges
csatornán keresztül. Számos konferenciát és előadást szerveztünk, s egy
vállalkozói csapat is segített bennünket.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> Mostanra nagyjából 40-50 ember
végzett, és 15 most tanul az első évfolyamban</b></u></span>. Ezek az emberek a munka
világából érkeztek: vállalkozói, banki szférából, de járt már hozzánk
polgármester is<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>. A visszajelzések nagyon pozitívak: a végzett hallgatók
egytől egyig azt írják, tudják alkalmazni a nálunk szerzett ismereteket,
megváltozott a látásmódjuk, a viszonyuk saját magukhoz és
környezetükhöz. A vezetők a vezetési elveikben érzik a változást.
Empátiát, mélységet, emberismeretet kapnak.</b></u></span></p>
<p style="margin-left:7pt"><b>CSH: Elsősorban keresztény emberek jelentkeznek?</b></p>
<p style="margin-left:7pt"><b>B.L.: </b>Nem feltétlenül, de
volt olyan hallgató, aki a kurzus hatására keresztelkedett meg. Persze
katolikus teológiát tanítunk, de vannak más felekezetekből érkezők is és
olyanok is, akik nem keresztények. Mi a jóakaratú embereknek kínáltuk
fel ennek a tudásnak a megszerzését, hiszen az általunk tanított elvek
szükségesek az egészséges élethez. Ha én értékes emberként akarok élni
és a világot alakítani, ahhoz nagyon jó alapot adnak az általunk
tanítottak, mivel az egyház társadalmi tanítása az emberi méltóságon
alapszik, hiszen mind a 7,3 milliárd ember az Isten képmására
teremtetett és ezért minden egyes embernek kijár a méltóság és a
tisztelet. A szolidaritás elvét is hangsúlyozzuk, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>létezik a szociális
szeretet fogalma, a szubszidiaritás fogalma,</b></u></span> ami azt jelenti, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a
felsőbb társadalmi szinteknek segítő, szolgáló</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nem</b></u></span> pedig<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> elnyomó
funkciója</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>van</b></u></span> az alsóbbakkal szemben. Fontos a közjó elve is: a
gazdaság, a politika, az állam feladata az egyén kiteljesedésének
segítése. Ha valaki ezekről az elvekről eddig nem hallott, felragyoghat a
szeme, hogy ezek mentén kellene élni és ezért, ennek megvalósításáért
érdemes tenni. Szerencsére nem vagyunk egyedül: mind itthon, mind<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
külföldön számos hasonló példa, törekvés van a keresztény gazdasági
elvek meghonosítására</b></u></span>, bár az tény, hogy itt, Közép-Kelet Európában
kevéssé ismert ez az alternatív gondolkodásmód, de szerencsére már <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nem
csak vallásos körökbe, hanem világi helyekre is hívnak előadást tartani
minket, például multinacionális vállalatok vezetőihez</b></u></span>.</p>
<p style="margin-left:7pt"><b>CSH: El tud képzelni egy, a keresztény gazdasági elveken működő Magyarországot?</b></p>
<p style="margin-left:7pt"><b>B.L.: </b>Elképzelni mindent lehet...de erről a kérdésről eszembe jut II. János Pál pápa <i>Emlékezés és azonosság</i>című
könyve, amely a XX. század történéseit elemzi. Ennek fő iránya a
búzáról és a konkolyról szóló Szentírási rész, amely arról szól, hogy e
két növény együtt nő és együtt aratják le őket. Úgy gondolom, mindig
jelen lesz mindkét irány, de <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a búzának az a feladata, hogy küzdjön és
mutassa meg önmagát, a többit pedig rábízza a gondviselésre. Hogy milyen
lenne egy keresztény társadalmi tanítások alapján működő Magyarország?
Nem volnának hajléktalanok, sem nagyon szegény emberek, kicsi lenne az
egyes társadalmi rétegek között a különbség. A nehezebb körülmények
között élők számára elérhető lenne sok-sok szociális segítség és nem
létezne az a gond, hogy megvan-e a napi betevőm vagy sem. Persze a
mértékletesség, a szeretet, a jóakarat is jellemezné ezt a társadalmat,
amelyből hiányozna</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a harácsolás, a pénz utáni hajsza,</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a gyerekeket már
egészen kicsi kortól erre a gondolkodásmódra, értékrendre nevelnék.</b></u></span></p>
<p style="margin-left:7pt"><b>CSH: Én mint egy átlagos ember
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>hogyan tudok azért tenni a hétköznapokban, hogy segítsem a keresztény
társadalmi elvek alapján működő társadalom megvalósulását?</u></span></b></p>
<p style="margin-left:7pt"><b>B.L.: </b>Úgy, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>átadom a
helyem a buszon a várandós édesanyának vagy az idős embernek, figyelem,
milyen jót tudok tenni a nap folyamán, hogy nem </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>megítélem és elítélem </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a
másikat, hanem jóindulattal közelítek felé, hogy türelmes vagyok a
körülöttem élőkkel.</b></u></span></p>
<p style="margin-left:7pt"><b>CSH: Hogyan lehetne máshogy készülnünk a karácsonyra?</b></p>
<p style="margin-left:7pt"><b style="line-height:20.4px">B.L.: </b><span style="line-height:20.4px">Érdemes
elolvasni a Szentírásból Jézus születését és elgondolkodni azon, mit
jelent a Gyermek megszületése, a szeretet a világon. Próbáljunk meg adni
valakinek, de nem drága ajándékot, hanem egy gesztust, egy jó szót, s
érezzük meg a szeretetnek a szépségét.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> A sok felhalmozott tárgy semmit
nem ad és nem jelent. Az anyagi javak felhalmozása értelmetlen.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Az
értékek hierarchikus rendben léteznek: a legalsó szint az anyagi, a
legfölső pedig az erkölcsi. Ha én egy jó szót adok a másiknak, az sokkal
értékesebb, mint egy tárgy, amit sok pénzért megvásároltam.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Én már
töltöttem el úgy karácsonyt, hogy nem ajándékoztunk semmit, hanem
megéltük a karácsony liturgiáját, együtt volt a közösség és senkinek nem
hiányzott a tárgy, amit kapott volna, mert helyette szeretetet,
figyelmet, mosolyt és időt adtunk egymásnak. </b></u></span><br></span></p></div>