<div dir="ltr"><br><div class="gmail_quote"><br><div dir="ltr"><div>Hmm. valahol helyrebillenésbe jött a világ rendje...  .))  </div><div>-m- </div><div> </div><div> </div><div><a href="http://valasz.hu/publi/itt-a-valasz-a-hvg-botranyos-karacsonyi-cimlapjara-107901" target="_blank">http://valasz.hu/publi/itt-a-valasz-a-hvg-botranyos-karacsonyi-cimlapjara-107901</a></div><div> </div><div><p><strong>Sokan történetének egyik legjobbjaként, mások istenkáromlónak látják a HVG karácsonyi címlapját. Megmutatom, hogyan lehetett volna kevésbé ízléstelenül viccelődni.</strong></p><p>Napok óta töprengek, hogyan is lehetne a legpontosabban, az elkövetők számára is átélhető módon megfogalmazni, mi a gond a HVG karácsonyi címlapjával. Olvastam persze keresztény értelmiségiek nyilatkozatát, melyben már a Nagy Harácsony cím miatt is tiltakoznak, és sérelmezik, hogy Krisztus születésének betlehemi alakjait kormányzati figurákra cserélték, Mária szerepébe Vida Ildikó NAV-elnök került, az isteni kisded pedig egy halom csillogó arany lett. Hallottam Szabó Endrét, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének vezetőjét is, aki bocsánatkérésre szólította fel a lapot, <a href="http://os.mti.hu/hirek/102935/a_karpat-medencei_csaladszervezetek_szovetsege_kozlemenye" target="_blank"><font color="#0066cc">mondván</font></a>, „gyűlöletkeltő és gúnyos címlapjával az egész kereszténységet és minden jó szándékú embert megsértett”, de még „a család intézményét is lejáratta”.</p><table style="margin:0px 0px 0px 10px;float:right"><tbody><tr><td><img title="A HVG karácsonyi lapszáma" alt="A HVG karácsonyi lapszáma" src="http://valasz.hu/data/cikk/10/7901/cikk_107901/hvg_karacsony.jpg"></td></tr><tr><td style="text-align:left"><p>A HVG karácsonyi lapszáma</p></td></tr></tbody></table><p>Bár kifogásának tartalmával nyilván egyetértek, utóbbi kitétellel vitatkozom. Merthogy szerintem a HVG nem a család intézményét járatta le – kis pont ők ehhez a világegyetemben –, hanem ha valakit vagy valamit, akkor, sajnálatos módon, leginkább jobb sorsra érdemes önmagát. Úgy hiszem, itt lehet megragadni a probléma gyökerét, és, megbotránkoztatott felebarátaik megértésére némi esélyt kérve, felhívni a kollégák figyelmét, miért nem teszünk olyasmit, amit most ők cselekedtek.</p><p>A helyzet persze roppant nehéz, hiszen vannak dolgok, amik egész egyszerűen nem szorulnak magyarázatra, illetve amiket észérvekkel nemigen lehet vagy érdemes alátámasztani: az ember vagy érez bizonyos illembeli határokat, vagy nem. Mivel azonban a jelek szerint ez a HVG döntéshozóinak nem adatott meg, így e közös alapra immár nem tudunk építeni, lássunk néhány teológiai, művészettörténeti, logikai és erkölcsi szempontot hitbeli tartalmak parafrazeálásának, kifordításának megítéléséhez.</p><p><strong>1.</strong> A címlapon látható festmény eredetije Gerard van Honthorst XVII. századi művész <a href="http://www.conservapedia.com/images/6/60/Gerard_van_Honthorst_Nativity.jpg" target="_blank"><font color="#0066cc">alkotása</font></a>. A kép – a megannyi hasonló ábrázolással egyetemben – egy minden tekintetben nemes jelenetet mutat: szeretetreméltó édesapát, a katolikus hit szerint az emberek közt egyedüliként bűn nélkül élő édesanyát, várva várt kisfiukat, körülöttük pedig a családi örömben igaz lélekkel osztozó pásztorokat.</p><p><strong>2.</strong> A megörökített pillanat keresztény hívők százmillióinak tudatában a krisztusi megváltás ígéretét, a szeretetet, a békességet, a szegénység ellenére megvalósuló boldogságot hívja elő, ilyen értelemben „védett termék”.</p><p><strong>3.</strong> A HVG címlapja ezzel szemben ellenkező előjelű emberi tulajdonságokat idéz meg: a harácsolást, a mohóságot, a pénz, a gazdagság, a tisztességtelenül szerzett vagyon, a tolvajlás istenítését.</p><p><strong>4.</strong> A párhuzam tehát nemhogy sántít, de mindkét lábára súlyosan járásképtelen.</p><p><strong>5.</strong> És hogy egy hívőnek – de, reményeim szerint, minden más jószándékú embernek – miért lehet bántó, ha az adventi készületben a jó helyébe a rosszat, az igaz helyébe a hamisat, a szép helyébe a rútot, a nemes helyébe a nemtelent ültetjük? Ezek után talán már nem kell magyarázni.</p><p><strong>6.</strong> De ha már mindenképpen bibliai jelenet kívánkozott a címlapra, helyesebb lett volna egy minden tekintetben ideillőbb szimbólumot alkalmazni: az aranyborjút, vagyis a Mózes és az Úr között megkötött szövetség megszegésének jelképét, melyet a zsidók vezetőjének távolléte miatt türelmét vesztett nép az Istennek kijáró tisztelettel imádott. Tudom, persze, ez nem karácsonyi motívum, meg Ószövetség is, úgyhogy kétszeresen sem játszhat, csak a párhuzam pontosságának kedvéért mondom.</p><p><strong>7.</strong> A mellékelt ábra azt mutatja, hogy a HVG döntéshozóinak a karácsony vagy nem ugyanazt hordozza, mint másoknak, vagy az ég egy adta világon semmit nem jelent. Nem mondom, van ilyen; mivel nem tudhatom, kinél mi áll ennek hátterében, ezt a tényt még csak fel sem szeretném róni nekik.</p><p><strong>8.</strong> Hanem egyvalami mélyen elgondolkodtat: a kollégák ezek szerint úgy tartják, hogy olvasóiknak ez minimum belefér, sőt valószínűleg még tetszik is nekik.</p><p><strong>9.</strong> Ha pedig így van, akkor sajnálatos módon ez azt jelenti, hogy a lap magasan kvalifikált, döntéshozó, véleményformáló táborának több százezres tagsága vevő a lelki szegénység eme otromba megnyilvánulására.</p><p><strong>10.</strong> És hogy ezt nem a politikai elfogultság mondatja velem: ha a Heti Válasz valamely éceszgébere a Gyurcsány-kormány idején hasonló elmésséget talált volna álmodni a címlapunkra, a jó ízlés nevében – és nem mellesleg olvasóink várható, jogosan felháborodott reakcióit megjósolva – elsőként én feküdtem volna keresztbe az ötletnek.</p><p><strong>11.</strong> Ezek után csak laptársunk szerkesztőségének azon tagjait sajnálom, akik alkalmasint rosszul érzik magukat a bőrükben azért, hogy munkahelyüknek ennyi mondanivalója van az emberiség nagy részének legszentebb ünnepéről.</p><p style="text-align:center">*</p><p>Kedves HVG-döntéshozók, ezeket a gondolatokat szerettem volna megfontolásra a figyelmükbe ajánlani. És, jelezve, hogy szerintem hol húzódik a jó ízlés határa, az alábbi – számomra a legkevésbé sem bántó – karácsonyi karikatúrával kívánok a bölcsesség, a megértés, a tolerancia ajándékaiban gazdag fenyőünnepet.</p><table style="margin:0px auto"><tbody><tr><td><img title="" alt="" src="http://valasz.hu/data/cikk/10/7901/cikk_107901/betlehem_karikatura_n.jpg"></td></tr></tbody></table><p> </p><p> </p></div></div>
</div><br></div>