<div dir="ltr"><div class=""><font size="4"><a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20141212_hit_igazsag_tolerancia_magyarul_is_megjelent_xvi_benedek_bestsellere">Hit, igazság, tolerancia: magyarul is megjelent XVI. Benedek bestsellere</a></font></div>
<div class=""> <br><a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20141212_hit_igazsag_tolerancia_magyarul_is_megjelent_xvi_benedek_bestsellere">http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20141212_hit_igazsag_tolerancia_magyarul_is_megjelent_xvi_benedek_bestsellere</a><br><br></div>
<div class="">
2014. december 12. 17:40
| <b>Írta: Szilvay Gergely </b> </div>
<p class="">
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A kereszténység elutasítja azt a felfogást, hogy minden
vallás egyenlő, és a teljes igazságra formál igényt, </b></u></span><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>ezzel kivívva az
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">intolerancia </span>vádját</b></u></span> – mondta el Székely János püspök XVI. Benedek
sikerkönyve, a Hit, igazság, tolerancia magyar fordításának bemutatóján.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
A kötet arról szól, hogy lehet egyszerre igazságról beszélni és
ugyanakkor nagyrebecsülni a másikat, párbeszédet folytatni vele.
</b></u></span></p>
<div class="" id="articleBillboard">
</div>
<div class="">
<div><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Le kell mondania a kereszténységnek az igazságra formált
igényéről ahhoz, hogy modern és toleráns legyen? </b></u></span>– ezt a kérdést
boncolgatja Joseph Ratzinger, XVI. Benedek pápa magyar nyelven most
megjelent kötete, a <em>Hit, igazság, tolerancia</em>, amely 2003-as
német megjelenése után bestseller lett. A könyvet a Pécsen és Budapesten
jelen lévő John Henry Newman Társaság adta ki, és a Wekerle Sándor
Üzleti Főiskolán mutatták be pénteken. <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>A fordító, Sallai Gábor szerint
már régen meg kellett volna jelennie a műnek magyar nyelven.</b></u></span></div><div> </div><div>Székely
János esztergom-budapesti segédpüspök, a kötet lektora és bemutatója
kifejtette:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> ritkán tűnik fel olyan nagy szellem az egyház történetében,
mint Joseph Ratzinger, </b></u></span>és szerinte<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Isten azért is akarta, hogy egy rövid
ideig pápa legyen belőle, hogy megismertesse őt a világgal. </b></span></div><div> </div><div>Mint
a püspök elmondta: <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>mostanában két divatos hasonlattal szokták
szemléltetni a vallások egymáshoz való viszonyát.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>Az egyik szerint a
vallások ugyanarra a hegyre mennek fel, csak másik ösvényen. A másik
szerint a vallások olyan vak emberek, akik ugyanannak az elefántnak
másik részét tapogatják.</b></span> Csakhogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a kereszténység elutasítja ezt a
felfogást, és a teljes igazságra formál igényt,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>s ezzel kivívja az
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">intolerancia </span>vádját.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A kereszténység szerint a történelem lényege az
Isten–ember-kapcsolat, s nem pusztán az ember keresi Istent, tapogatja a
elefántot, hanem Isten maga is lejött a mi létszintünkre és jelet adott
magáról Jézus Krisztusban és a kinyilatkoztatásban. </b></u></span></div><div> </div><div><span style="background-color:rgb(252,229,205)"><b>Karl
Rahner, a huszadik század nagyhatású teológusa szerint a vallások mind
előkészítő lépcsők a kereszténység felé, s ezt az egyházatyák is így
látták.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ratzinger azonban nem teljesen így látja – mutatott rá Székely
János –, ugyanis szerinte Istennek megvannak a maga csodálatos, titkos
útjai minden ember szívéhez. Ratzinger szerint az üdvösség gyökere nem a
vallási tradíció, hanem az emberségünk. A világot azért érezzük
végesnek és tökéletlennek, mert tudunk valamit a végtelenről – ha pedig
nem lenne végtelen, akkor nem éreznénk tökéletlennek a világot. </b></u></span></div><div> </div><div>Székely
János elmondta:<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> Joseph Ratzinger szerint a világhoz való alapvető
viszonyulást a mitikus világkép határozta meg, amely menekült az időből
és a történelemből.</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Ebből a mitikus világképből három kitörési pont
volt: a távol-keleti misztika, a monoteista forradalom (zsidóság) és a
görög felvilágosodás.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Mindhárom abszolutizált valamit, a legutolsó a
tudást, a tudományt, mindeközben pedig elutasította a vallást,
amennyiben az igazságigénnyel lép fel</b></u></span> – ez volna <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a „tolerancia
diktatúrája”</b></u></span>. A kereszténység nem csinált mást, mint egyesítette a
monoteista forradalmat a görög felvilágosodással, a hitet az ésszel.
Székely János rámutatott:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a mai világ is mindent tolerál és elfogad,
csak azt nem,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> ha valaki kimondja, hogy van igazság, és az megismerhető. </span></b></u></span></div><div> </div><div><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Székely
János szerint teljes mértékben igaza volt XVI. Benedeknek, amikor a
sokat kritizált regensburgi beszédében kifejtette az iszlámról: akkor
lehet majd vele igazán párbeszédet folytatni, ha utat enged a logosznak,
és ésszel vizsgálni lehet majd a Koránt,</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> amit viszont az iszlám Allah
által közvetlen diktált könyvnek tart, nem pedig pusztán sugalmazottnak,
mint a keresztények a Bibliát. </b></u></span></div><div> </div><div>A könyvbemutatón elhangzott: a John Henry Newman Társaság további alapművek kiadását tervezi, többek közt a névadó bíborostól.</div><div> </div> </div></div>