<div dir="ltr"><div class="">
<h2 class="">
Egy férfi a nőkért Kongóban, az erőszak országában
</h2>
<div class="">
2014. december 08. hétfő, 06:46 | Írta: Szerkesztő<br><b><a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2106:egy-ferfi-a-nkert-kongoban-az-erszak-orszagaban&catid=34:ittesmost&Itemid=58">http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2106:egy-ferfi-a-nkert-kongoban-az-erszak-orszagaban&catid=34:ittesmost&Itemid=58</a></b><br></div>
</div>
<p><strong><img style="float: left;" src="http://talita.hu/images/mukwege_nyit%C3%B3.jpg" alt="mukwege nyitó" height="153" width="245"> <br>Denis
Mukwege 1998-ban Bukavu (Kongói Demokratikus Köztársaság) városában
Panzi néven <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>kórházat alapított, amelyben </u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>nemi erőszak, sokszor tömeges
nemi erőszak </u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>áldozatává vált nőket kezelnek. </u></span>Tevékenységéért eddig
számos elismerést kapott. A <a href="http://www.europarl.hu/hu/hirek/2014/november/news-2014-november-18.html">Szaharov-díjat</a> november végén vette át Strasbourgban.</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Denis Mukwege (1955) édesapja pünkösdi lelkész volt, szülei kilenc
gyermekéből Denis a harmadik. </b></u></span>Kisgyermekként többször elkísérte apját,
amikor betegeket látogatott. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Azért lett orvos, mert gyógyítani akarta
azokat az embereket, akikért édesapja imádkozott</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Először egy vidéki
kórházban</b></u></span> dolgozott, majd – miután tapasztalta, hogy a kongói nőknek
milyen szülési komplikációi vannak a speciális egészségügyi segítség
híján –<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Franciaországba ment, és nőgyógyászatot tanult az Angers-i
Egyetemen. </b></u></span></p>
<p class=""><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Kongó ásványkincsekben rendkívül gazdag ország.</b></u></span>
1885-ben, az Afrikát felosztó berlini konferencia után<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a belga király,
II. Lipót magánbirtoka lett</b></u></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> Az európai nagyhatalmak gyakorlatilag
vonalzóval,</b></u><u><b><span style="background-color:rgb(0,255,0)"> a nyelvi, törzsi, természeti szempontok </span>teljes figyelmen
kívül hagyásával húzták meg az országhatárokat.</b></u></span><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>II. Lipót </b></u></span>a világtól
teljesen elzártan, kegyetlen eszközökkel <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>rabszolgamunkára kényszerítette
a lakosságot,</b></u></span> hatalmas gumiültetvényeket létesített. Becslések szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>
uralma alatt 15 millió ember pusztult el a kegyetlen bánásmód miatt</b></u></span>.
Miután erre fény derült,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a nemzetközi tiltakozás hatására Kongó 1908-ban
belga gyarmat lett, egészen 1960-ig, amikor elnyerte függetlenségét.</b></u></span>
Ezután – szinte folyamatos háborúban – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>több diktatórikus rendszer</b></u></span>
váltotta egymást. Lumumba, Mobutu voltak a legismertebb vezetői az
országnak. Utóbbi megbuktatása, a kilencvenes évek vége óta nem sikerült
tartós békét teremteni az országban, különösen annak keleti részén.</p>
<p>1998-ban, már a polgárháború idején, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Bukavu városában <a href="http://www.panzihospital.org/">Panzi néven kórházat alapított</a>,
amelyben nemi erőszak, sokszor tömeges nemi erőszak áldozatává vált
nőket kezelnek a mai napig. Mukwege az intézmény orvos-igazgatója, a
helyreállító műtétek mellett hangsúlyozza a pszichikai segítségnyújtás,
rehabilitáció szükségességét is.</b></u></span></p>
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://talita.hu/images/mukwege_t%C3%BAl%C3%A9l%C5%91k.jpg" alt="mukwege túlélők" height="338" width="450"></p>
<p style="text-align:center"><em>Túlélők, akiket Mukwege kórházában ápoltak</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az orvos fáradhatatlanul harcol a kongói nők jogaiért.</b></u></span> 2012
szeptemberében beszédet mondott az ENSZ-ben is, ahol komoly <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kritikát
fogalmazott meg a kongói kormánnyal és más országokkal szemben is</b></u></span>,
amiért nem tesznek eleget az ellen, hogy a nők elleni erőszak és
általában a nemi erőszak továbbra is a háborús stratégiák egyike. <a href="http://www.origo.hu/nagyvilag/20110513-uj-minden-eddiginel-sokolobb-adatok-a-kongoi-nemi-eroszakrol.html">Egy tanulmány szerint </a><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Kongóban a nők 12%-át, 1,8 millió nőt erőszakoltak meg életében legalább egyszer.</b></u></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>A következő hónapban, 2012 októberében, négy fegyveres jelent meg az
otthonában, lányait túszul ejtették, biztonsági őrét megölték. A
hazatérő Mukwege csak azért menekült meg a haláltól, mert a lövések elől
a földre vetette magát. Ezután néhány hónapra Európába ment, mialatt a
Panzi Kórház nem üzemelt.</b></u></span></p>
<p>Amikor 2013. január 14-én<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> visszatért, az emberek szeretettel
fogadták, több ezren a 20 km-re lévő reptérről a városig kísérték. Régi
betegei egy alapot létesítettek, hogy kifizessék neki a repülőjegyet
vissza, hazájába. Ananászt és hagymát árultak, így jött össze a pénz.</b></u></span></p>
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://talita.hu/images/mukwege_fogadtat%C3%A1sa.jpg" alt="mukwege fogadtatása" height="291" width="451"></p>
<p style="text-align:center"><em>Így fogadták Mukwegét a reptéren</em></p>
<p class="">A Kongói Demokratikus Köztársaságban „gazdag
arany -, réz-, gyémántbányák találhatók, de a modern híradástechnikai
eszközök (okostelefonok, játékkonzolok) előállításához nélkülözhetetlen
tantalum ásványának, a koltánnak is itt vannak a leggazdagabb lelőhelyei
a világon. /.../<br>A Mobutu Sese Seko diktatúráját 1996-ban megdöntő, a
szomszédos Ruanda által tüzelt forradalom alatt és az azt követő
második kongói háborúban <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>több környékbeli ország is katonai erővel
próbált részesedést szerezni az ország keleti felében található, busás
hasznot hajtó bányákból.</b></u></span> Ebben az időszakban tízszerezte meg Uganda
gyémántkivitelét, jóllehet egyetlen gyémántbánya sem található a
területén, és hasonló volt a helyzet Ruanda koltánkivitelével is. A
második világháború óta nem dúlt a világon ilyen<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> sok áldozattal járó
háború,</b></u></span> mint Kongóban: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>közel öt és félmillió ember vesztette életét
(2011-ig</b></u></span>, a szerk.). <a href="http://www.origo.hu/nagyvilag/20110513-uj-minden-eddiginel-sokolobb-adatok-a-kongoi-nemi-eroszakrol.html">Forrás.</a></p>
<p>Mukwege tevékenységéért eddig számos elismerést, díjat kapott. Ezek
egyike a Szaharov-díj, amit november végén vett át Strasbourgban. Úgy
gondolja, hogy ezek segítségével jobban fel tudja hívni a figyelmet a
nemi erőszak elterjedésére a háborús övezetekben, sőt, stratégiaként
való alkalmazására.</p>
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://talita.hu/images/mukwege_%C3%A9letk%C3%A9p.jpg" alt="mukwege életkép" height="318" width="450"></p>
<p style="text-align:center"><em>Piaci életkép katonákkal</em></p>
<p>A megerőszakolt nőktől megtudottak alapján teljes képet ad arról,
hogy mi is történik valójában: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Az erőszak megfosztja a nőket
emberségüktől, a nyilvános erőszak a megszégyenítés eszköze. Az
áldozatok elmenekülnek lakóhelyükről. Megváltozik a közösség demográfiai
összetétele. Az áldozat már nem biztos, hogy szül majd. Ha az erőszak
során nemi betegséggel is megfertőződnek, azt másoknak is átadhatják
majd, sőt, ha szülnek, gyermeküknek is. Ha az erőszak következtében
esnek teherbe, a megszülető gyermeknek – ha az anya nem hagyja el – csak
egy szülője lesz, vagyis a társadalmi háló is sérül.</b></u></span></p>
<p class="">„Az egyik legnehezebb esetünk az volt, amikor <span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>az
önkéntesek a faluban találtak egy 15 éves kislányt, akit
megerőszakoltak, miközben hét hónapos terhes volt, és ettől megszült.
Sok vért vesztett, és a kisbaba is csak egykilós volt. Kórházba kellett
vinni, az adminisztrációt elintézni, hogy felvegyék a projektbe, hogy
egyáltalán kórházba kerülhessen. Az én projektem orvosi részéhez viszont
kórházi ellátás nem tartozott, csak gyógyszerosztásra volt lehetőség
nemi betegségek kezelésére és megelőzésére. Az ellátás pénzbe kerül, és
ebben nincs benne az élelem. A kislányt végül ugyan felvették a
kórházba, kezelték, de három nap múlva jelentette az őt látogató
önkéntes, hogy senki nem visz neki enni. Fel kellett venni az
élelmezését is a projektbe, ami nem ment egyszerűen. /.../ Közben meg
kellett keresni a kislány családját is az ország másik részében, ehhez
megint fel kellett venni a kapcsolatot más szervezetekkel, hogy
küldjenek ki csapatokat. Aztán az ENSZ-től repülőt igényeltünk, hogy
vigyék is haza a kislányt, és közben megszerveztem, hogy abban a
faluban, ahol leszáll a repülő, várja egy másik szervezet autója, aki az
apját odaszállítja. Végül sikerült a kislányt felépülten, a kisbabát
pedig két kilósan kihoznunk a kórházból. Az egy sikerélmény volt.</b></span>" <a href="http://divany.hu/eletmod/2014/04/05/interju_sasvari_adellal/">Forrás</a>.</p>
<p>Mukwege szerint ugyanúgy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>határt kell szabni</b></u></span> a nemi erőszak háborús
stratégiaként való alkalmazásának, ahogy azt a nemzetközi közösség a
vegyi- nukleáris és biológiai fegyverek esetében már megtette. Különösen
is fontos ez, mert, amint mondta,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a nemi erőszak olcsó, könnyen
elérhető, ám mérhetetlen pusztítást okozó fegyver.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Szerinte a kongói
békefolyamatban az igazságszolgáltatásnak is fontos szerepet kell
játszania, nem szabad, hogy a bűnök büntetlenül maradjanak.</b></u></span> A következő,
megrázó sorait tekinthetjük hitvallásának:</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>„Minden megerőszakolt nőt a feleségemmel, minden megerőszakolt anyát
az édesanyámmal, minden megerőszakolt gyermeket a gyermekeimmel
azonosítok."</b></u></span></p>
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://talita.hu/images/dennis1.jpg" alt="dennis1" height="300" width="450"></p>
<p><em><a href="http://www.sylviegoulard.eu/wp-content/uploads/2014/10/3223568_910_568.jpg">Nyitókép</a>. <a href="http://www.samaritanmag.com/sites/default/files/images/three-ladies.jpg">Második kép</a>. <a href="http://news.bbcimg.co.uk/media/images/65945000/jpg/_65945172_mukwege_welcoming_parade_2.jpg">Harmadik kép</a>. <a href="http://www.erdekesvilag.hu/eletkepek-az-afrikai-kongo-viharos-eletebol/">Negyedik kép</a>. <a href="http://www.equalityforher.com/wp-content/uploads/2014/10/dennis1.jpg">Ötödik kép</a>.</em></p></div>