<div dir="ltr"><div><p><font>2014.12.03. szerda: <b>XAVÉRI SZENT FERENC</b></font></p><p><i><b>(Szent Szofoniás)</b></i></p><p><i><b>Itt van az Úr, benne reménykedtünk: vigadjunk és örüljünk!</b></i></p><hr><p><a name="14a0d745f40c56d7_Iz 25,6-10a"><font color="#000000">Iz 25,6-10a</font></a></p><p><span>Készít
majd a Seregek Ura minden népnek ezen a hegyen zsíros lakomát, lakomát
színborokból, zsíros, velős falatokból, letisztult színborokból. Ezen a
hegyen leveszi a leplet, a leplet, amely minden népre ráborult, és a
takarót, amely minden nemzetre ráterült. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Az Úr Isten eltávolítja örökre a
halált, és letörli a könnyet minden arcról, népe gyalázatát elveszi az
egész földről. Bizony, az Úr szólott! Ezt mondják majd azon a napon:
,,Íme, a mi Istenünk ő, benne reméltünk, hogy megszabadít minket.</b></span> Ő az
Úr, benne reméltünk, ujjongjunk és örvendezzünk szabadításán! Mert az Úr
keze nyugszik ezen a hegyen.'' Eltapossák Moábot a lakóhelyén, mint
ahogy eltapossák a szalmát a trágyalében; </span></p><p><a name="14a0d745f40c56d7_Zs 22"><font color="#000000">Zs 22</font></a></p><p><span>Dávid
zsoltára. <span style="color:rgb(255,0,0)"><u><b>Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm, zöldellő legelőkön
adott nekem helyet, csöndes vizekhez vezetett engem. Felüdítette
lelkemet, és az igazság ösvényein vezetett az ő nevéért. Járjak bár a
halál árnyékában, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy. Vessződ és
pásztorbotod megvigasztaltak engem. Asztalt terítettél számomra azok
előtt, akik szorongatnak engem; olajjal kented meg fejemet, és kelyhem
csordultig töltötted. Mert jóságod és irgalmasságod kísér engem életem
minden napján, hogy az Úr házában lakjam időtlen időkig. </b></u></span></span></p><p><a name="14a0d745f40c56d7_Mt 15,29-37"><font color="#000000">Mt 15,29-37</font></a></p><p><span>Jézus
ezután eltávozott onnan, és elment<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> a Galileai tenger mellé.</b></span> Fölment a
hegyre és ott leült. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Nagy tömeg jött oda hozzá, velük együtt sánták,
vakok, nyomorékok, némák és sok másféle beteg. Letették őket a lábaihoz,
ő pedig meggyógyította őket. A tömeg csodálkozott, amikor látta a
némákat beszélni, a bénákat meggyógyulni, a sántákat járni, a vakokat
látni, és magasztalták Izrael Istenét.</b></span> Ezután Jézus magához hívta
tanítványait és azt mondta nekik: ,,Sajnálom a tömeget, mert íme, már
három napja velem vannak és nincs mit enniük. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Nem akarom őket étlen
elbocsátani, nehogy ellankadjanak az úton.'</b></span>' A tanítványok ezt felelték
neki: <span style="color:rgb(39,78,19)"><b>,,Honnan lenne a pusztaságban annyi kenyerünk, hogy jóltartsunk
ekkora tömeget?'</b></span>' Jézus megkérdezte tőlük:<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> ,,Hány kenyeretek van?</b></span>'' Azt
felelték: ,<span style="color:rgb(39,78,19)"><b>,Hét, és néhány apró halunk.</b></span>'' Erre megparancsolta a
tömegnek, hogy telepedjék le a földre. Azután<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> fogta a hét kenyeret és a
halakat, hálát adott, megszegte, és odaadta a tanítványoknak, a
tanítványok pedig a tömegnek. Ettek mindannyian, és jóllaktak. A
megmaradt darabokat felszedték, hét tele kosárral.</b></span></span></p></div><div><br></div><div><br></div><div><br></div></div>