<div dir="ltr"><div>
<h2>
Katalin, az okos nő
</h2>
<div>
2014. november 24. hétfő, 06:00 | Írta: Esti Lia<br><a href="https://mail.google.com/mail/u/0/#inbox?compose=149e3ae447cdf3fa" target="_blank">https://mail.google.com/mail/u/0/#inbox?compose=149e3ae447cdf3fa</a><br></div>
</div>
<p><b><img style="float:left" src="http://talita.hu/images/katalin1.jpg" alt="katalin1" height="256" width="245"><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Alexandriai
Szent Katalin életéről szól egy magyar nyelvű verses elbeszélés, 4074
sorban. </u></span>Irodalmi jelentőségén kívül azért is érdekes ez <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>közel félezer
éves a mű,</u></span> mert Katalin személyében a népmesék Okos Katájának és a
Katalinka, szállj el mondóka főhősének előképéről van szó. </b></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p>Élete és egykori kultusza arra is jó példa, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,255)">a világot a
fekete-fehér ellentétpárjában szemlélők mekkorát tévednek akkor, amikor a
vallásos gondolkodást és az értelmes gondolkodást egymással
összeférhetetlennek tartják, a középkort pedig olyasfajta sötétségnek,
ahol a hit nem lehetett tudatos döntés eredménye,</span> hiszen általános
tudatlanság uralkodott mindenki fejében.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az egyiptomi Alexandriában élt királylány a középkor egyik
legnépszerűbb női szentje volt. Vértanú, aki 305 körül halt meg</b></u></span>.
Legismertebb tulajdonsága hatalmas műveltsége és bölcsessége, így a róla
szóló legenda középpontjában is ez áll.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A történet szerint Maxentius császár (305-312) halálos ítélettel
fenyegette meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak</b></u></span>.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Katalin a
császár előtt vallotta meg, hogy ő Jézus Krisztust követi.</b></u></span> Mivel ezen
meggyőződésére a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során
jutott el, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>arra kérte a császárt, hogy tudományos vitában védhesse meg
hitét. Maxentius beleegyezett. Katalin ötven híres és nagyra tartott
tudóst győzött le érvelésével. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A császár ennek láttán rögtön taktikát
váltott: feleségül kérte Katalint.</span> Ő azonban nemet mondott</b></u></span>.
Megostorozták, börtönbe vetették, majd egy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>késekkel kirakott kerékkel
próbálták megkínozn</b></u></span>i – ám <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>ez darabokra tört és nem őt, hanem a katonákat
sebesítette meg</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A sok csoda láttán rengetegen tértek meg</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>ám Maxentius
kivétel volt ez alól. Elrendelte Katalin lefejezését.</b></u></span> A legenda szerint
amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt ki. Ezután
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>angyalok jelentek meg, akik testét elvitték az Egyiptomban található
Sínai-hegyre</b></u></span>.<u><b> (Itt kapta Mózes a <span style="background-color:rgb(255,255,0)">Tízparancsolat</span>ot Istentől és <span style="background-color:rgb(255,255,0)">itt
található a 6. században épült Szent Katalin kolostor.</span>)</b></u></p>
<p><img style="float:left" src="http://talita.hu/images/kata4.jpg" alt="kata4" height="518" width="245"></p>
<p> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Katalin nem</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>tudatlan, babonás</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hívő volt, hanem egy olyan nő, aki
bölcselkedés és olvasás révén jutott el hitéhe</b></u></span>z. Minden elemében
ellentmond tehát annak a képnek, amit általában a középkorról szeretnek
hangoztatni, mégis e korszaknak volt kedvelt szentje.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett,</b></u></span> iskolák,
könyvtárak, szónokok, nyomdászok, diákok és tanárok hívták segítségül.
Halála előtti utolsó imádságában Katalin<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a betegeknek és haldoklóknak is
segítséget ígért, ezért a kórházak patrónájaként is</b></u></span> megjelenik. A
börtönben kínzásokat élt át, ezért később <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a foglyok is őt hívták
segítségül</b></u></span> a bajban. De még a kerékgyártók és a jó vőlegényre vágyó
fiatal lányok is Katalinhoz fohászkodtak.</p>
<p>Az 1240-ben alapított veszprémvölgyi domonkos női kolostor, ahol
Szent Margit is élt, Katalin nevét viselte. 14-15. századi falképek,
kőfaragványok, szobrok, miniatúrák sora ábrázolta a szentet. Prózában a
külföldön is sztárszerzőnek számító, mai szemmel furcsa keresztnevű
Temesvári Pelbárt latinul, a Debreceni- (1519) és az Érdy-kódex (1527)
pedig magyar nyelven is megírta történetét.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az életét megörökítő verses legenda az elbeszélő költészet műfajába
tartozik, egyszerre tartozik a líra és az epika körébe. </b></u></span>Nem ez volt az
uralkodó forma a középkorban, de ismerték és ahogy láthatjuk, magyar
nyelven is készült ilyen. Már a 13. századból van magyarországi példa
erre a műfajra: Szent István, Szent Imre, Szent Gellért, Szent László és
Szent Margit életét verselték meg így. Ezek liturgikus szövegek voltak,
a szerzetesek a napi kötelező imádságuk (zsolozsma) részeként
énekelték. Ennélfogva terjedelemre rövidek voltak. Nem úgy Szent
Kataliné, hiszen a róla szóló verses legenda 4074 soros.</p>
<p><span style="font-size:12px"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ez a mű hosszabb tehát az általában
megszokott, énekelt legendáknál, így aztán belefértek párbeszédek is, a
történet pedig egy folyamatos menetű cselekmény. Nem semmi munka
lehetett ezt kézzel lejegyezni! </b></u></span>A szöveg másolatban (vagy annak
másolatában) maradt fenn, az 1529-1531 között készült
Érsekújvári-kódexben, Sövényházi Márta domonkos apáca munkájaként.
Írástudó nő a középkorban: ilyen is volt. </span></p>
<p>A népmesékben, népköltészetben gyakran feltűnő <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Okos Kata, a
furfangosan válaszoló, a király eszén is túljáró talpraesett fiatal lány
figurája Alexandriai Szent Katalinra vezethető vissza: hiszen ő
testesítette meg a női bölcsességet, bátor kiállást.</b></u></span> Egyes
feltételezések szerint a gyerekmondóka (Katalinka szállj el, szállj el!
Jönnek a törökök, sós kútba vetnek, onnan is kivesznek, malom alá
tesznek, onnan is kivesznek, tüzes piszkafával kemencébe tesznek, onnan
is kivesznek, a katlanba tesznek.) is róla szól – ezt a kapcsolatot a
kínzás, a kerék alakú malomkő teremti meg.</p>
<p>Végezetül nézzünk meg három részletet a közel félezer éves magyar
nyelvű verses legendából. Szent Katalinról a következőket olvashatjuk:</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)">Mert ő beszéde bölcsességes,<br>És tudománya erősséges,<br>És ékességgel oly igen szép,<br>Hogy ő rajta csodál sok nép.<br>Férfiakat, mindeneket<br>Ő lábokról hamar le ket,<br>És hatalmas isteneket,<br>Megrútol mint ördögöket.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,0)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,0)">A vita után, amelyben a bölcs tudósok mind alulmaradtak, a következőt
mondja a királynak Tirsates nevű tanácsadója Katalinról - ez már közel
sem olyan pozitív:</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,0)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,0)">Ó, császári te nagy felség,<br>Ez világban nagy erősség,<br>Nagy kár néköd és nagy szégyen,<br>Mit ez gennyedt rajtad tészen.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,0)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,0)">A legendát egy ima zárja:</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,0)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,0)">Bódog szűz, Katerina,<br>Kinek testét tartja Sína,<br>Imádd értünk Teremtőnket,<br>És nyerjed idvességünket.<br>Nyerjed minden kévánatonkat,<br>Igaz jószágban ájétatonkat,<br>Hogy tevéled dicsőülvén,<br>Vigadhassunk mindörekké,<br>Kit engedjen minékünk,<br>Atya, Fiú, Szentlélök,<br>Egy örök élő Isten,<br>Mindörökül örökké.<br>Ámen.</span></p></div>