<div dir="ltr"><div><a href="http://mandiner.hu/cikk/20141121_a_joleti_allam_gyengiti_a_csaladot" target="_blank">A jóléti állam gyengíti a családot</a></div>

        <div><a href="http://mandiner.hu/cikk/20141121_a_joleti_allam_gyengiti_a_csaladot" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/20141121_a_joleti_allam_gyengiti_a_csaladot</a>.</div>
        <div>
            2014. november 23. 14:47 | <b>Írta: Szilvay Gergely</b>                    </div>

                
        <p>
            <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Nem egyformán értékesek a család különféle formái,</b></u></span> a legjobb
 és <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>gazdaságilag is legértékesebb a hagyományos család</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>amelyet azonban 
rombol a jóléti állam, a modern nyugdíjrendszer és az újraelosztás</b></u></span> – 
mondta el Christof Zellenberg német közgazdász a Barankovics István 
Alapítvány családpolitikai konferenciáján. Veresné Novák Katalin 
családügyi államtitkár a demográfiai folyamatok veszélyeire hívta fel a 
figyelmet, Rétvári Bence KDNP-s politikus pedig rámutatott: a nemzeti 
keresztény-konzervatív gondolatkör is európai.
        </p>
                
                
                                 <div>
                   

        </div>
                        
                
        
        <div>
        <p><b>Visszaszorul a hagyományos család</b></p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A 
jóléti állam és a jelenlegi nyugdíjrendszer </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a hagyományos család</b></u></span> 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>visszaszorulásához és demográfiai eséshez vezet </b></u></span>– mondta el a 
Barankovics István Alapítvány családpolitikai konferenciáján, a Pázmány 
jogi karán, péntek délután Christof Zellenberg. </p><div> </div><div>Az 
alapítvány elnöke, Mészáros József köszöntőjében kijelentette: gyakran 
rövidtávon gondolkodunk, holott <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az értékek hosszú távon tudnak 
érvényesülni.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Aki gótikus katedrálist épített a középkorban, az tudta, 
hogy ő már nem fogja megélni az elkészültét; a családi adózást pedig 
húsz éve szorgalmazta a KDNP, s mostanra valósult meg.</b></u></span> Hölvényi György 
egyházügyi államtitkár arra mutatott rá: a család a legtermészetesebb 
közösség, számos külföldi is „<i>mellettünk áll”</i> a családpolitika támogatásában. </div><div> </div><div><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Christof
 Zellenberg német bankár, közgazdász kifejtette: a család az ember 
természetének leginkább megfelelő, legtermészetesebb közösség. 
</b></u></span>Robespierre-t, a jakobinus terror vezetőjét, a francia forradalom egyik 
szellemi vezérét idézve rámutatott:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u> a szabadság titka az oktatás</u></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a 
zsarnokságé az, hogy tudatlanságban hagyjuk az embereket.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">II. János Pál 
azt mondta,</span> hogy az a társadalom, ahol habár mindenki a jót teszi, de 
kényszerítik rá, közelebb van a pokolhoz</b></u></span>, mint a mennyhez<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>; XVI. Benedek 
pedig</b></u></span><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> a szabadság felelősségteljes felhasználását hangsúlyozta</b></u></span> a Caritas
 in Veritate enciklikában. Ma Zellenberg szerint feltehetjük a kérdést: 
nem jutottunk-e el egy ilyen pokolhoz közeli világba, hiszen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>ma sokan 
felteszik a kérdést, hogy van-e igazság egyáltalán, és csak a szubjektív
 véleménynek van jogosultsága; a szabadság igazság nélkül létezik.</b></u></span></div><div> </div><div>Zellenberg
 szerint ma vannak, akik tudatlanná akarnak tenni minket a hagyományos 
család értékére vonatkozóan.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> Az LMBT-csoportok például sokféle 
együttélési modellt reklámoznak</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Pedig a család az az iskola, ami 
megtanít az értékekre. A közgazdász szerint kevés intézmény mozgat meg 
annyi kompetenciát, egyesít annyi vágyat és kevés intézmény annyira 
összetett, mint a család.</b></u></span> Mára viszont egyre több olyan dolgot 
választanak szét, amit régen a család összekötött. </div><div> </div><div><b>Segít a demográfiai növekedés </b></div><div> </div><div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Nagy-Britanniában
 a gyermekek 47 százaléka házasságon kívül születik; </b></u></span>holott – mutatott 
rá Zellenberg – az együttélés nem pótolja a házasságot. A házasulási 
hajlam visszaesése ugyanis újfajta szegénységet teremtett: az szegény, 
egyszülős családot, amelyben ráadásul a családfenntartó az esetek 92 
százalékában a nő. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Sok gyerek sosem volt kapcsolatban az apjával.</b></u></span> Így 
pedig újfajta megosztottság jelent meg a társadalomban:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> az apa és anya 
által nevelt gyermekek többnyire határozottan jobban teljesítenek az 
iskolában és később a munkahelyen is, szemben</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az egyszülős gyermekekkel</b></u></span>,
 <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a kétszülős gyermekek emellett érzelmileg is stabilabbak.</b></u></span> Zellenberg Friedrich Hayeket idézve
 rámutatott: végzetes lehet, ha megfeledkezünk a történelem és a 
biológia tanulságairól. A legemberibb intézmény a férfi, nő és a 
gyermekek alkotta család.</div><div> </div><div>A szakember <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>az ENSZ adataira támaszkodva kifejtette: gazdasági robbanást lehet előidézni ott, ahol nagy a <i>„demográfiai osztalék”</i>,
 azaz a 15-64 évesek aránya nagyobb, mint a nem dolgozóké. Ha ilyenkor 
az állam megfelelő politikával segíti a gazdaságot, az csodákra képes.</b></u></span> 
Még Keynes szerint is előnyére van a gazdaságnak a demográfiai 
növekedés, hiszen keresletet generál.</div><div> </div><div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Ezzel 
szemben ma a nyugati világban demográfiai visszaesés van és elöregednek a
 társadalmak. Ennek az okai Hans-Werner Sinn német közgazdász szerint a 
következők: a dolgozók olyan idősek nyugdíját is fizetik, akik sohasem 
vállaltak gyermeke; legalizálták az abortuszt; megjelentek a nők a 
munkaerőpiacon</b></u></span> – sorolta Zellenberg, aki úgy gondolja, mindebből 
világos: <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>a jóléti állam a demográfiai növekedés ellen hat</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A jóléti 
államban ugyanis csökken a szolidaritás, mivel elveszik a pénzünket és 
odaadják másnak, ez az újraelosztás pedig hatalmas méreteket ölt, az 
adóterhek pedig elviselhetetlenek; kevesebbet dolgozunk; megváltozik 
benne a mentalitás, öngondoskodás helyett mindenki a maga részét 
szeretné megszerezni a támogatásokból. </b></u></span></div><div> </div><div><b>Európa jelentéktelenné válhat</b></div><div> </div><div>Veresné
 Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kifejtette: 
Ha a demográfiai tendenciák így folytatódnak, 2050-re Európa 
jelentéktelen kontinens lesz. Magyarországon 1981 óta tart a demográfiai
 esés, a termékenységi mutató 1,34, holott ha csak szinten akarjuk 
tartani a népességet, akkor is családonként 2,1 gyermekre lenne szükség.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>
 A legoptimistább becslések szerint 2050-re 6,9-8,6 millióra csökken a 
magyar népesség, és akkor a pesszimista becslésekről nem beszéltünk. </b></u></span></div><div> </div><div>Az államtitkár asszony szerint a nemzetközi politika szótárában a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b><i>„trójai faló” </i>az <i>„SRHR”</i>, azaz a „<i>social and reproductive health and rights”</i>,
 a szociális és családtervezési jogok, valamint az egészség, ami 
eredetileg a gyermekhalandóság csökkentésének és az anyák egészségének 
javítását kitűző, nyilvánvalóan támogatásra érdemes célt jelentette, ám 
mára meghatározhatatlan fogalmakkal bővült ki, például benne foglaltatik
 az abortusz támogatása a nő teste feletti önrendelkezési jogának 
jegyében, és a család <i>„különféle formáinak”</i> támogatása</b></u></span>. Az 
államtitkár-asszony az utóbbi idők egyik eredményének nevezte, hogy 
Németországban az alkotmánybíróság döntésének köszönhetően ezentúl csak 
házaspárok számára támogatja a mesterséges megtermékenyítést a 
társadalombiztosítás.</div><div> </div><div>Rétvári Bence államtitkár 
előadásában rámutatott: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>régen a család nem csak érzelmi közösség, hanem 
gazdasági egység is volt,</b></u></span> ám ez a funkciója <span style="background-color:rgb(217,210,233)"><u><b>a társadalombiztosítás 
bevezetésével és a jóléti állam megjelenésével másodlagossá vált.</b></u></span> A 
jelenlegi kormány szavai szerint szakított a családtámogatás segélyszerű
 elképzelésével, és arra alapozta azt, hogy a gyermekek nevelésére 
fordított összeg adórendszeren kívüli jövedelem, így a család szuverén 
gazdasági egységét legalább részben ki kell vonni az állam totális 
adókivetési joga alól; hisz a család sokkal természetesebb formája az 
emberi közösségnek, és sokkal hamarabb is létezett, mint az állam. Ezt 
tisztelve <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az államnak</b></u></span> nem lehet feladat a család fogalmának átírása, 
inkább <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>ki kell vonulnia a család jövedelmének egy részéből</b></u></span>. Nem pusztán 
az egyént, hanem a családot is adóalanynak tekintik, ezért<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> törölték el 
az örökösödési adót (egyenes ági öröklés esetén), hiszen az örökölt 
javakért egyszer már adózott a család.</b></u></span></div><div> </div><div><b>A keresztény családkép európai érték </b></div><div> </div><div>A
 KDNP-s politikus kifejtette: nemzeti-konzervatív személyiségek 
vállaltak üldöztetést a kommunizmus alatt azokért a szerintük európai 
értékekért, amelyekről most megdöbbenve tapasztalják, hogy Brüsszelben 
többé nem számítanak európai értékeknek. Ezért <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hangsúlyozni kell, hogy a
 házasság és a család keresztény-konzervatív szemlélete ugyanúgy európai
 érték, mint más értékek</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>A kisebb női fizetések problémáját</b></u></span> pedig <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nem</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a
 nemek közti különbségeket tagadó elméletekkel,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hanem munkajogi 
intézkedésekkel kell megoldani. </b></u></span></div><div><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> </b></u></span></div><div>Rétvári szerint 
véget kell vetni a jogpozitivizmusnak, amely csak a törvény betűjére 
építve jogszabály-hegyeket termel, ezért is hoztak olyan törvényt, amely
 szerint <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a bíráknak a józan észt is figyelembe kell venni döntéseik 
meghozatalakor; </b></u></span>az államtitkár szerint <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Mózes sem a Ptk-val vagy a 
Btk-val, hanem a tízparancsolattal jött le a hegyről, amivel elég sokáig
 elvoltak a társadalmak. </b></u></span>Európa kereszténység nélkül nem létezik – 
szögezte le Rétvári Bence.</div>        </div></div>