<div dir="ltr"><div><p><font>2014.11.22. szombat: <b>SZENT CECÍLIA</b></font></p><p><i><b>A két próféta holtteste a nagyváros utcáján fog heverni</b></i></p><hr><p><a name="149d4caac747b3dd_Jel 11,4-12"><font color="#000000">Jel 11,4-12</font></a></p><p><span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="color:rgb(255,0,0)">Ők
 a két olajfa és a két gyertyatartó, amelyek</span> </span>a föld Ura előtt állnak</b></span> 
[Zak 4,3.11-14].<span style="color:rgb(102,0,0)"><b> Ha valaki ártani akar nekik,<span style="color:rgb(255,0,0)"> tűz tör elő a szájukból</span>, 
és <span style="color:rgb(255,0,0)"><span style="color:rgb(102,0,0)">megemészti</span> </span>ellenségeiket. Ha valaki bántani akarja őket, akkor azt 
meg kell ölni.</b></span> Ezeknek<span style="color:rgb(102,0,0)"> <b>hatalmuk van</b></span> arra, hogy bezárják az eget, hogy ne
 essen az eső [1 Kir 17,1] jövendölésük napjaiban, és hatalmuk van a 
vizek fölött, hogy vérré változtassák azokat [Kiv 7,17], és mindenféle 
csapással sújtsák a földet, ahányszor csak akarják [1 Sám 4,8]. Amikor 
befejezik tanúságtételüket, <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>a mélységből fölszálló fenevad háborút indít
 ellenük, legyőzi [Dán 7,3.7.21] és megöli őket. </b><b>A holttestük annak a 
nagy városnak az utcáján fog heverni, amelyet szellemi értelemben 
Szodomának és Egyiptomnak hívnak, és</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>ahol Urukat is megfeszítették.</b></span> <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>A 
törzsekből, népekből, nyelvekből és nemzetekből sokan fogják látni 
holttestüket három és fél napon keresztül, és holttestüket nem engedik 
sírba tenni.</b></span> <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>A föld lakói pedig örvendezni fognak felettük, és vigadni 
fognak. Ajándékokat küldenek egymásnak, mert ez a két próféta 
gyötrelmére volt a föld lakóinak. </b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>De három és fél nap múlva Istentől az 
élet lelke száll beléjük [Ez 37,10]. Lábukra állnak, és nagy félelem 
fogja el azokat, akik látják őket [Ter 15,12]. Ekkor egy hatalmas hangot
 hallanak az égből, amely azt mondja nekik: ,,Szálljatok fel ide!&#39;</b></span>&#39; [Kiv
 19,24] <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Erre fölszállnak az égbe a felhőben</b></span>, ellenségeik pedig látják 
őket [2 Kir 2,11]. </span></p><p><a name="149d4caac747b3dd_Zs 143"><font color="#000000">Zs 143</font></a></p><p><span>Dávidtól.
 <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Áldott az Úr, az én segítségem</b></span>, aki kezemet harcra tanítja, ujjaimat 
viadalra. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Ő az én irgalmam és erősségem, oltalmam és szabadítóm; 
pajzsom, akiben remélek, védelmezőm és reménységem, ő veti alám népemet.
 Uram, mi az ember, hogy figyelembe veszed, s az emberfia, hogy 
tekintettel vagy rá?</b></span> Olyan az ember, mint a lehelet, napjai elenyésznek 
mint az árnyék. Uram, hajlítsd le egeidet és szállj le, érintsd meg a 
hegyeket, hogy füstölögjenek! Ragyogtass villámokat és szórd szerteszét,
 küldd el nyilaidat és zavard össze őket. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Nyújtsd le a magasból kezed, 
ragadj ki, ments ki</b></span> a nagy vizekből, az idegenek kezéből, akiknek szája 
hiúságot beszél, jobbjuk pedig a hazugság jobbja! Isten, <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>új éneket 
énekelek neked, tízhúrú hárfán zsoltárt zengek neked. Aki győzelmet adsz
 a királyoknak, és megmented szolgádat</b></span>, Dávidot a gonosz kardjától. 
Ragadj ki és ments ki az idegenek kezéből, akiknek hiúságot beszél 
szája, jobbjuk pedig a hazugság jobbja. Fiaink olyanok ifjúságukban, 
mint a növekvő hajtás, ifjúságtól duzzadók; Leányaink mint a templom 
sarokkövei, díszesek, mint a műves oszlopok. Raktáraink tele vannak, 
bővelkednek minden jóban; Juhaink termékenyek, megszámlálhatatlanok 
mezőinken, Marháink kövérek. Kőfalainkon nincs rés, sem átjárás, 
utcáikon jajgatás nem hangzik. Boldog az a nép, amelynek így megy dolga,
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> boldog az a nép, amelynek az Úr az Istene! </b></span></span></p><p><a name="149d4caac747b3dd_Lk 20,27-40"><font color="#000000">Lk 20,27-40</font></a></p><p><span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Odamentek
 hozzá néhányan a szaddúceusok közül, akik tagadják a feltámadást, és 
megkérdezték őt: ,,Mester, Mózes előírta nekünk: Ha valakinek meghal a 
testvére, akinek felesége volt, de gyermeke nem, akkor a testvér vegye 
el az asszonyt, és támasszon utódot testvérének </b></span>[MTörv 25,5-6; Ter 
38,8]. Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt gyermek 
nélkül. Előbb a második, majd a harmadik vette feleségül őt, és 
hasonlóképpen mind a heten, gyermeket nem hagyva, mind meghaltak. Végül 
meghalt az asszony is. A feltámadáskor ezek közül kinek lesz a felesége 
az asszony? Hiszen mind a hétnek felesége volt.&#39;&#39; Jézus ezt felelte 
nekik: ,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,E világ fiai házasodnak és férjhez mennek. Azok pedig, akik 
méltók lesznek elnyerni a másik világot és a halálból való föltámadást, 
nem házasodnak, és férjhez sem mennek, hiszen többé már meg sem 
halhatnak</b></span>. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Hasonlók lesznek ugyanis az angyalokhoz, és Isten fiai, a 
feltámadás fiai lesznek. Hogy pedig a halottak feltámadnak, azt Mózes is
 jelezte a csipkebokornál, amikor az Urat �,,Ábrahám Istenének, Izsák 
Istenének és Jákob Istenének�&#39;&#39; [Kiv 3,6] mondta</b></span>. Isten pedig nem a 
holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.&#39;&#39; Ekkor néhány 
írástudó azt mondta neki: ,,Mester! Helyesen feleltél.&#39;&#39; És többé nem 
mertek kérdezni tőle semmit.</span></p></div><div><br></div><div><br></div></div>