<div dir="ltr"><div class=""><a href="http://mandiner.hu/cikk/20141108_orban_viktor_aggodalom_europaert">Aggodalom Európáért – Helmut Kohl könyvéről</a></div>

        <div class=""><a href="http://mandiner.hu/tag/orban_viktor/">Orbán Viktor</a>, </div>
        <div class="">
            2014. november 8. 13:11<br><a href="http://mandiner.hu/cikk/20141108_orban_viktor_aggodalom_europaert">http://mandiner.hu/cikk/20141108_orban_viktor_aggodalom_europaert</a><br></div>

                
        <p class="">
            Kohl kancellár úrral együtt vallom, hogy Európa legfőbb 
értékei a nemzetek, méghozzá a sokszínű nemzetek. Európában a nemzetek a
 valóság, az Európai Egyesült Államok az utópia. Itt Európában utópia. 
Mert több ezer éves nemzeti gyökerek vannak, amelyeket elvágni egyenlő 
lenne az öngyilkossággal.
        </p>
                
                
                                 <div class="" id="articleBillboard">
                   

        </div>
                        
                
        
        <div class="">
        <p><em>„Az évfordulók úgy működnek, mint a szőnyegbombázás: 
elárasztanak minket tanulságokkal. A határnyitás és a berlini fal 
leomlásának, <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>a német újraegyesítésnek a 25. évfordulója különös 
aktualitást kölcsönöz annak a most megjelent könyvnek, amely a XX. 
századi történelem nagy alakítója, Helmut Kohl személyes tapasztalatait,
 sőt politikai programját foglalja magában</b></u></span>. A könyv alcíme világosan 
fogalmaz: </em>»<em>Felhívás</em>«<em>, vagyis<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> a könyv nem más, mint a 
volt német kancellár ajánlata a közös cselekvéshez. </b></u></span>A nagy német 
politikus írását mindvégig az a gondolat hatja át, hogy Európa közös 
sorsunk, közös felelősségünk, amelyet értelem- és érzelemvezérelten kell
 alakítanunk.</em></p><p><em>A szerző szerint<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> a béke és a szabadság 
Európa lételeme, egyúttal az előfeltétele minden másnak: demokráciának, 
emberi jogok védelmének, jogállamnak, társadalmi stabilitásnak és 
jólétnek, az Európáért és a világért viselt felelősségünknek.</b></u></span> Osztozom a
 kancellár úr meglátásában. Az én meggyőződésem is az, hogy az uniót nem
 valamilyen utópikus rögeszme, hanem egy nagyon is valós, mondhatni 
kézzelfogható,<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> gyakorlati cél hívta életre: a béke megteremtésének 
igénye.</b></u></span> Ebben az igényben nincs semmi utópikus. Éppen a XX. század 
veszélyes és bukott utópiáival szemben született meg az európai egység 
nagyon is gyakorlatias gondolata.</em></p><p><em>Kohl rávilágít azokra 
az aktuális folyamatokra is, melyek szerinte aggodalomra adnak okot.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b></b></u></span></em><em><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> 
Kíméletlenül rámutat </b></u></span></em><em>a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> problémák gyökerére, a hibás döntésekre. 
Összegzése nem éppen pozitív: </b></u></span></em><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>»<em>Európa nincsen jó helyzetben.</em></b></u></span>«<em> Ennek
 okait a kancellár a nagy összefüggések iránti érzéketlenségben, a 
kishitűségben, a hiányzó előrelátásban, a folyamatos válságszónoklatban 
és a történelem ignorálásában látja. S hogy mennyire igaza van a XX. 
század nagy tanújának, jól mutatja a XXI. század Európája. Nekünk, a 
jelen alakítóinak meg kell értenünk, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>az Európai Unió számára az a 
kérdés, hogy bekerül-e </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a világtörténelem elhibázott utópiáinak sorába. 
Ha nem vigyázunk, az unió újabb tanulságos példájává válhat az 
elhibázott utópisztikus kísérleteknek.</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> A mi felelősségünk, hogy ez ne 
következzen be.</b></u></span></em></p><p><em>Helmut Kohl Európa nagy építőmestereinek 
egyike, aki kancellári megbízatása során európai partnereivel közösen, 
fáradhatatlanul dolgozott a kontinens újraegyesítésén. Írása választ ad 
számos olyan kérdésre, amelyet mi, magyarok is felteszünk az európai 
folyamatok tanulmányozása során. A könyv olyan pontokon is segítségünkre
 siet, ahol talán nem is várnánk. Ne feledjük, ma ugyanazon politikai 
erők képviselői aggódnak Magyarországnak </em>»<em>az európai értékektől történt elfordulása</em>«<em> miatt,
 akik – mint ahogyan az Kohl kancellár könyvéből is kiderül - 
kormányzásuk idején rövid távú pártpolitikai előnyök oltárán feláldozták
 Európa gazdasági-pénzügyi stabilitását és külpolitikai megbízhatóságát 
is.</em></p><p><em>Nekünk, magyar olvasóknak az is fontos útmutatás, 
hogy a kis tagállamok ugyanannyit érnek, mint a nagyok, az ő véleményük,
 látásmódjuk is az európai közösség építését szolgálja. Kohl kancellár 
úrral együtt vallom, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Európa legfőbb értékei a nemzetek, méghozzá a 
sokszínű nemzetek. Európában a nemzetek a valóság,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az Európai Egyesült 
Államok az utópia. </b></u></span>Itt Európában utópia. Mert<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> több ezer éves nemzeti 
gyökerek vannak, </b></u></span>amelyeket<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> elvágni egyenlő lenne az öngyilkossággal.</b></u></span></em></p><p><em>Meggyőződésem,
 hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a nemzeteket jobban be kell vonni az unió munkájába.</b></u></span> Évtizedes 
intézmények nem érvényteleníthetik az emberi együttélés évszázados 
kereteit. Eleve kudarcra van ítélve, ha Európát nemzeti sajátosságok 
nélkül akarjuk létrehozni. Senkinek nincs joga azt kívánni a népektől, 
hogy mondjanak le a saját identitásukról. Mi, magyarok egyetértünk a 
kancellár úrral: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nem akarunk</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>önálló, bürokratikus, központi irányítású </b></u></span></em><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>»<em>mamut intézményt.</em></b></u></span>«<em> Az
 intézményesült Európa nem távolodhat el a tagállamoktól és a 
polgároktól. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Mi itt, Európában mindannyian egy keresztény gyökerű érték-
 és kultúrközösség részei vagyunk.</b></u></span> A kancellár úr bátran kimondja: 
Európa nem néhány álmodozó ideája, nem poézis, nem folklór. Nem az 
álmodozók építik Európát, ezért mi sem lehetünk hurrá-európaiak.</em></p><p><em>A
 kihívásokkal és a problémákkal kíméletlenül szembe kell nézni, 
kérlelhetetlen egyenességgel keresve a jó válaszokat. Ehhez viszont 
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>tudnunk kell, hogy mit akarunk.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Szükség van a cél iránti alázatra, egy 
világos és egyértelmű vízióra, és az irányt megszabó és azt tartani is 
képes erős politikai vezetésre.</b></u></span> Így jutunk el az Európáért érzett 
aggodalomtól a közös cselekvés kiindulópontjáig. Köszönet érte Helmut 
Kohlnak!</em></p><p style="text-align:right"><em><strong>Orbán Viktor</strong>”</em></p>        </div></div>