<div dir="ltr">László Imre, k.Lttag kiküldte a listára, sajnos, nem érkezett meg. Most még egyszer:<br><br><p><a href="http://kitekinto.hu/europa/2014/11/03/az_evszazad_szerzdese_amirl_semmi_biztosat_nem_tudunk/" target="_blank">http://kitekinto.hu/europa/2014/11/03/az_evszazad_szerzdese_amirl_semmi_biztosat_nem_tudunk/</a></p><p> </p><h1 style="text-align:center;padding-bottom:0px;font-size:2.5em;margin-bottom:0px">Az évszázad szerződése, amiről semmi biztosat nem tudunk</h1><p style="text-align:center;font-size:80%"><a href="http://kitekinto.hu/archivum.php?kulcsszo=Moln%C3%A1r%20Tam%C3%A1s%20Levente&szerzo=1" target="_blank"><font color="#0066cc">Molnár Tamás Levente</font></a> | 2014. november 3., hétfő</p><div style="margin:0px auto;max-width:95%"><div>Amennyiben
végre révbe érnek az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti
szabadkereskedelmi tárgyalások, úgy a két blokk a világ legnagyobb
kereskedelmi zónáját hozná létre, amely komoly hatással lenne
Magyarországra is. A szakértők csábító számokat ígérnek, mármint ami a
két blokk gazdasági növekedését illeti, az egyezmény tető alá hozását
azonban számos tényező nehezíti: a szerződés részleteibe való belelátás
abszolút hiánya, a megállapodás a közös standardokról, vagy az ún.
befektető-védelmi klauzula. Az idő szorít, az előzetes tervek szerint az
év végére már kész kéne lennie az első tervezetnek, Washingtonban és
Brüsszelben viszont egyre több a kritikus hang. Összeszedtük, mit lehet
eddig tudni a TTIP-ről.</div></div><div style="padding-left:3%;font-size:80%"><div><div><p><strong>A fejünk felett fogják nyélbe ütni az évszázad üzletét</strong></p><p>Az
Európai Unió és az Egyesült Államok, ha hihetünk az előzetes
ígéreteknek, az év végére aláírhatja a két gazdasági blokk között
létrejövő szabadkereskedelmi megállapodást, a Transatlantic Trade and
Investment Partnership szerződést, azaz a TTIP-et. A szerződés
értelmében a két fél kötelezettséget vállalna arra, hogy lebontsa a
vámokat, a különböző szabványokat és standardokat kölcsönösen
elfogadják, a szolgáltatások exportját megkönnyítsék. Nem kis lökést
kaphat így a két blokk gazdasága, melyre a 2008-as pénzügyi világválság
(ill. az öreg kontinensen pluszban az euróválság) óta nagy szüksége van
mind Európának, mind az USA-nak. Az előzetes becslések imponáló
számokkal támasztják alá az egyezmény hasznosságát: az EU átlagosan évi
119, az USA évi 95 milliárd eurót remélhet a TTIP-től, a két fél
külkereskedelmi volumene 6-8 százalékkal növekedhet (ugyan csak hosszú
távon), illetve több százezer (egyes források szerint milliós
nagyságrendű) új munkahely jöhet létre.</p><div style="text-align:center;clear:both"><a href="http://kitekinto.hu/galeria/washingtonba_is_bekoszontott_az_sz" target="_blank"><img class="" src="http://kitekinto.hu/kep.php?id=18503" border="0" height="350"></a><center><div style="width:550px">Kattintson és tekintse meg az őszi Washingtont!</div></center></div><p>Európai
részről az Európai Bizottság vezeti a tárgyalásokat, amely 2013
júniusában kapta meg mandátumát a tagállamoktól. A Bizottság
mandátumának részleteit igyekeztek teljes titokban tartani, az időközben
kiszivárgott forrásokból annyit lehet tudni, hogy a Bizottság igen
tágan értelmezett mandátummal bír, a magas környezet-, munka- és
fogyasztóvédelmi előírásokat azonban nem hagyhatja figyelmen kívül. A
tárgyalások a nyilvánosság teljes kizárásával kezdődtek meg, az európai
és az amerikai tárgyalófeleken kívül kezdetben csak a lobbisták vehettek
részt az üléseken. A Bizottság csak később hívott össze egy 14 főből
álló megfigyelői csoportot, aki elméletileg a tagállamok kormányait és
az Európai Parlament kereskedelmi bizottságát hivatott értesíteni a
tárgyalások menetéről.</p><p>Ma már egyes részletekben ugyan
körvonalazódik az egyezmény végleges, vagy annak vélt képe, számos
részletet azonban még mindig homály fed. Annyi bizonyos, hogy az EU
egyes tagállamaiban egészen máshogy állnak hozzá a TTIP-tárgyalásokhoz,
mely egyrészt a tájékoztatás mennyisége és milyensége, másrészt a
polgárok általános érdeklődésén múlik. Németországban például az elmúlt
másfél évben <a href="http://www.spiegel.de/wirtschaft/soziales/ttip-haelfte-der-deutschen-findet-freihandelsabkommen-mit-usa-gut-a-1000224.html" target="_blank"><font color="#0066cc">tömegével</font></a> <a href="http://www.faz.net/aktuell/wirtschaft/wirtschaftspolitik/ttip-die-wichtigsten-fragen-und-antworten-zum-freihandelsabkommen-12945736.html" target="_blank"><font color="#0066cc">jelentek</font></a> <a href="http://www.welt.de/wirtschaft/article130466733/Handelsabkommen-wird-zu-einem-Fall-ohne-Hoffnung.html" target="_blank"><font color="#0066cc">meg</font></a> <a href="http://www.sueddeutsche.de/wirtschaft/freihandelsabkommen-mit-den-usa-eu-kommission-stoppt-buergerinitiative-gegen-ttip-1.2126442" target="_blank"><font color="#0066cc">cikkek</font></a> a tárgyalásokról, a téma többször is megjárta a legnépszerűbb német <a href="http://www.youtube.com/watch?v=ub3iT0CSnb8" target="_blank"><font color="#0066cc">politikai kabaréműsort</font></a>,
az emberek nagy részének pedig ösztönösen görcsbe rándul a gyomra, ha a
TTIP-ről beszélnek, ugyanis egyből a klórozott csirkére, vagy a génnel
kezelt kukoricára asszociál. Itthon ezzel szemben sajnos az emberek
többségének fogalma sincs arról, hogy a fejük felett épp az évszázad
üzletét készülnek nyélbe ütni, pedig ez rájuk is komoly hatással lesz. A
magyar sajtóban a TTIP-tárgyalások egyáltalán nem kapnak felületet, a
kormányzati kommunikáció gyakorlatilag hallgat az egészről, a kormányzat
<a href="http://www.fidesz.hu/hirek/2014-07-11/fontos-hogy-jo-szabadkereskedelmi-megallapodas-szulessen" target="_blank"><font color="#0066cc">álláspontjáról</font></a>
pedig annyit tudunk, hogy az alapvetően támogatja a TTIP-et, mivel az
jót tesz a magyar exportnak. A részletekbe azonban ez sem megy bele.
Pedig könnyen lehet, hogy oda lesz az egész rezsicsökkentés, ha beüt a
TTIP.</p><p><strong>Az amerikai klórozott csirke és az európai érlelt sajt története</strong></p><p>A
szabadkereskedelmi tárgyalássorozat talán legnagyobb gondja az, hogy az
egyáltalán nem transzparens. A felek már másfél éve egyezkednek a
szerződés különböző részleteiről, a nyilvánosság pedig lényegében nem
tud semmi biztosat. Ez pedig remek táptalajt biztosít a kétes eredetű
információkra és féligazságokra alapozott félelemkeltésnek. A gazdasági
szakértők érvelése szerint a vámok eltörlése, a duplikált szabályozások
megszüntetése (a két fél kölcsönösen elfogadja egymás rendelkezései), a
standardok egységesítése csökkenti a költségeket, megnöveli a
kibocsátást, fokozza a versenyt, ezáltal csökkenti a termékek árát. A
közös standardokra példa lehet, hogy míg az Egyesült Államokban az autók
piros, addig Európában narancsszínű villogóval indexelnek, plusz
költséget jelentve ezzel a másik piacára termelő autógyártónak. A
jövőben ezeket a különbségeket szüntetheti meg a TTIP.</p><div style="text-align:center;clear:both"><img tabindex="0" class="" alt="" src="http://kitekinto.hu/kep.php?id=56468" height="383" width="591"><center><div style="width:591px">L. Daniel Mullaney (bal) és Ignacio García Bercero (jobb) az USA és az EU főtárgyalója.</div><div>(forrás: <a href="http://ec.europa.eu" target="_blank">ec.europa.eu</a>)</div></center></div><p>Ez
így mind szép és jó, viszont mint tudjuk, az ördög mindig a
részletekben rejlik: nem tudni ugyanis, hogy melyik fél standardjait
fogják alapul venni. A szabadkereskedelem kéz a kézben jár a
liberalizált piacokkal, így érthető a kritikusabbak érvelése, mely
szerint a tárgyalóasztal mellett végső soron nem az emberek, hanem a
tőke érdekeit fogják figyelembe venni. „<em>When the money's coming your way, you don't ask any questions</em>”-hangzik
Frank Underwood egyik leckéje a pragmatizmusról. Egy több száz milliárd
eurós üzletnél, mint amilyen a jelenlegi, sincs ez másképp.</p><p>Európában
a legnagyobb aggodalommal a TTIP környezet-, egészség- és munkavédelmi
szakaszaira tekintenek. Lévén az európai, alapvetően kisbirtokosi
mezőgazdasági szektor szabad versenyes körülmények között, vagyis
szubvenciók híján, képtelen lenne felvenni a versenyt az amerikai,
alapvetően nagybirtokra épülő gépesített mezőgazdasággal. (Csak <a href="http://www.ers.usda.gov/topics/international-markets-trade/countries-regions/european-union/basic-information.aspx" target="_blank"><font color="#0066cc">összehasonlításképp</font></a>:
az európai átlagos birtokméret 45-46 hektár, ezzel szemben az amerikai
418-420 hektáros.) Ha tényleg szabad lesz a vásár, és meg kell
változtatni a szigorú európai GMO-szabályozást, úgy tényleg jöhet az
európaiak rémálma: az alabamai klórozott csirke, a texasi hormonkezelt
marha, vagy épp az ohiói génkezelt kukorica. Ám ez visszafele is igaz,
az amerikaiak ugyanis gutát kapnak attól, ha csak meghallják, hogy a
francia érlelt sajtok elárasztják az áruházaikat. Kevés biztos
információ áll rendelkezésünkre, így csak spekulálni lehet, hogy a
tárgyalások végeztével milyen szintű besorolást fognak végül kapni a
vegyi- és mérgezőanyagok.</p><p>Az Európai Bizottság azonban tagad,
szerintük ugyanis az emberek, állatok egészségére, életére, környezeti
hatásokra vonatkozó uniós rendelkezések nem képezik a TTIP-tárgyalások
részét. Ezt azonban majd csak akkor fogjuk tudni biztosan, ha már
kezünkben lesz a végleges szöveg.</p><p><em>Lehet, hogy a TTIP miatt kell megválni a rezsicsökkentéstől? Kattintson és folytassa a cikket a következő oldalon</em></p><p><em></em> </p><div>Amennyiben
végre révbe érnek az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti
szabadkereskedelmi tárgyalások, úgy a két blokk a világ legnagyobb
kereskedelmi zónáját hozná létre, amely komoly hatással lenne
Magyarországra is. A szakértők csábító számokat ígérnek, mármint ami a
két blokk gazdasági növekedését illeti, az egyezmény tető alá hozását
azonban számos tényező nehezíti: a szerződés részleteibe való belelátás
abszolút hiánya, a megállapodás a közös standardokról, vagy az ún.
befektető-védelmi klauzula. Az idő szorít, az előzetes tervek szerint az
év végére már kész kéne lennie az első tervezetnek, Washingtonban és
Brüsszelben viszont egyre több a kritikus hang. Összeszedtük, mit lehet
eddig tudni a TTIP-ről.</div><div style="padding-left:3%;font-size:80%"><div><div><p><strong>Egészségügy, oktatás, rezsi – mindent privatizálunk?</strong></p><p>Mint
már korábban említettük, az Európai Bizottság igen komoly mandátummal
lett felruházva a tárgyalások megkezdéséhez. Egyes területek, így
például a közszolgáltatások, az egészségügy, vagy épp a helyi és
távolsági közlekedés nem lehet tárgya semmilyen tárgyalásnak- szögezi le
Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter. A német ARD közszolgálati
televízió által készített <a href="https://www.youtube.com/watch?v=aSnAK4Ez37M" target="_blank"><font color="#0066cc">dokumentumfilmben</font></a>
egészen másról számolnak be: a stáb birtokába jutott kiszivárgott
anyagok alapján világosan látszik, hogy az olyan elemek, mint a villany,
a gáz, a víz, a vasúti közlekedés, vagy épp az egészségügyi
szolgáltatások mind nyitva állnak tárgyalásra. Ha hinni lehet a
kiszivárgott dokumentumnak, akkor az Európai Bizottságnak mandátuma van
arra, hogy a fent említett tételeket áruba bocsájtsa, ez azonban óriási
kavarodást okozna tagállami szinten. Viszlát rezsicsökkentés, helló
megfizethetetlen magánklinikák?</p><div style="text-align:center;clear:both"><a href="http://kitekinto.hu/galeria/putyin-barroso_talakozo_brusszelben" target="_blank"><img class="" src="http://kitekinto.hu/kep.php?id=32265" border="0" height="350"></a><center><div style="width:516px"><div>Brüsszel, csak itt épp egy másik alkalomkor. Kattionson és</div>tekintse meg Putyin látogatásának képeit!</div></center></div><p>Szintén
kardinális kérdés, hogy végül bekerül-e a szerződésbe egy, a
munkavállalók jogait biztosító záradék, és ha igen, milyen formában. A
már említett ARD-dokumentumfilmben egy olyan <a href="http://www.zeit.de/wirtschaft/2014-02/freihandelsabkommen-eu-sonderrechte-konzerne" target="_blank"><font color="#0066cc">papírt</font></a>
idéznek, amelyben az Európai Bizottság az amerikaiaknak tett ajánlatban
lényegében lemond erről a biztosító klauzuláról, egy lábjegyzetben
ugyanis látványosan át van húzva ez a rendelkezés. Ez pedig arra engedne
következtetni, hogy az amerikai, vagy éppen európai cégek idegen
országban nem az ottani ország munkajogi szabályozásai alá tartoznának.
Ez teljes képtelenség lenne, a munkajogi szabályozások ugyanis
(tag)állami hatáskörben vannak, nem kínálhatóak fel semmilyen nemzetközi
szerződés rendelkezéséül.</p><p>Amennyiben ezt a rendelkezést a végső
szignózásig nem korrigálják, úgy könnyen előfordulhat, hogy nemzetközi
választottbíróságokat kell majd életre hívni, akik majd eldöntik, hogy a
szerződés szövege, vagy az adott állami jog a mérvadó. A
tárgyalóasztalok mellett ülők azonban mindenre gondoltak, ugyanis egy
ún. befektető-védelmi klauzulával is el lesz látva a TTIP. A klauzula
lényege, hogy a külföldiek bírósághoz fordulhatnak állami kártérítésért,
amennyiben nem részesülnek azonos bánásmódban. Az egész helyzet
egyáltalán nem világos, jelen állás szerint a külföldi befektetők a
TTIP-re hivatkozva bármikor beperelhetik az államot, amennyiben a
magasabb állami szabályozások ellentmondanak a szerződésbe foglalt
deregulált állapotoknak. Ha ez bekövetkezik, úgy rengeteg közpénzt kell
majd arra áldozni, hogy kifizessék a külföldi konszernek követeléseit.</p><p><strong>Miért is jó a szabadkereskedelem?</strong></p><p>Nem
kell messzire mennie annak, aki ideológiai alapot szeretne találni,
miért is jó egyáltalán a szabadkereskedelem. Pár kattintással elérhetőek
Adam Smith és David Ricardo, a klasszikus liberalizmus atyjainak
válogatott művei, melyben az állami intervenciótól mentes szabad piac
primátusa mellett teszik le a garast. Adam Smith legismertebb művében, A
nemzetek gazdagságában (The Wealth of Nations) egy minimalista
államkoncepciót javasol, amely nem akarja szabályok közé szorítani a
versenyt, hanem hagyja a gazdaság szereplőit szabadon érvényesülni. A mi
esetünkben a laissez faire-politika lényege, hogy a szabad
külkereskedelemmel mindenki jól jár, hiszen az egyrészt a
belkereskedelmi állami szabályozások megszüntetésével nagyobb versenyt
generál, másrészt specializálódásra kényszeríti a munkaerőt, így
végeredményben több terméket lehet előállítani, olcsóbban. Politikai
értelemben pedig a szabadkereskedelem a legjobb „békeprojekt”, ugyanis
azok a nemzetek, melyek gazdasági-kereskedelmi szempontból egymásra
vannak utalva, ritkán, ha egyáltalán háborúznak egymással.</p><div style="text-align:center;clear:both"><img tabindex="0" class="" alt="" src="http://kitekinto.hu/kep.php?id=56470" height="366" width="548"><center><div style="width:548px">Az EU és az USA külkereskedelme 2002 és 2013 között. (forrás: Eurostat/MTI)</div></center></div><p>Az
amerikai politikai döntéshozatalra a klasszikus liberális iskola
nézetei mindig is különleges hatással voltak. A Smith-Ricardo-féle
vonalat követve gazdasági vonatkozásban a szabadkereskedelem, a
Lock-Mill-féle vonalat követve pedig politikai értelemben az emberi jogi
ideológia támogatásával a State Department hatásosan tudta
érvényesíteni érdekeit. Európában azonban a liberalizált angolszász
modellhez képest eltérő modell(eke)t alkalmaznak, így például a német
szociális piacgazdasági, vagy a skandináv típusi szociális (jóléti)
modellt. Az európai mintájú államfelfogás nem az éjjeliőr-állam modellt
követi, sokkal inkább gazdasági tevékenységek kereteit biztosító
feladatra fókuszál. Az eltérő elképzelések és modellek, illetve az abból
adódó nézeteltérések pedig erősen visszaköszönnek a TTIP-tárgyalásokon.</p><p><em>Kattintson és ismerje meg a TTIP-et ellenzők táborát!</em></p><p><em></em> </p><p>Végezetül
pedig nem elhanyagolható tényező a TTIP mint politikai tőke
jelentősége. Az Obama-adminisztráció már egy hosszú ideje teljesen <a href="http://kitekinto.hu/iszlam/2014/10/15/obama_dilemmaja_sziriaban_aszaddal_vagy_nelkule/#.VFbTNGeeJlZ" target="_blank"><font color="#0066cc">bénult állapotban van</font></a>,
külpolitikájában fiaskót halmoz fiaskó után, a belpolitikai
megosztottság miatt pedig nagy reformok gyakorlatilag
végrehajthatatlanok. Barack Obamának két éve van még hátra, ideje hát a
politikai hagyatékra gondolnia, a lista pedig idáig nem bővelkedik sok
elemmel. Ahogy a Foreign Policy <a href="http://www.foreignpolicy.com/articles/2014/04/24/tpp_us_europe_asia_free_trade_agreements_ttip" target="_blank"><font color="#0066cc">elemzésében </font></a>kiemeli,
Obamának jelentős politikai tőkét jelentene, ha elnöksége alatt
sikerülne tető alá hozni a TTIP-et, illetve az ezzel párhuzamosan futó
TPP-t (Trans-Pacific-Partnership, Csendes-óceáni Partnerség), de a kettő
közül legalább az egyiket. Obama elnök egyelőre élvezi az amerikaiak
többségének támogatását, viszont sietnie kell, a szerződés aláírása
ugyanis még nem minden, a komplett csomagot még a Szenátusnak is jóvá
kell hagynia, ami szintén kemény menet lesz. Az idő tehát ellene
dolgozik.</p><div style="text-align:center;clear:both"><a href="http://kitekinto.hu/galeria/nemetorszag_dusseldorf_a_rajna-ruhr-videk_sokszin_kozpontja" target="_blank"><img class="" src="http://kitekinto.hu/kep.php?id=55826" border="0" height="350"></a><center><div style="width:605px">A németek nélkül biztosan nem dönt Európa. Kattintson és nézze meg Düsseldorfot!</div></center></div><p>Nem
jelenthetjük ki, hogy az idő az európaiak oldalán lenne. Egyre
gyakoribbak a híradások arról, hogy az euróválság egy új formában ismét
vissza fog térni, az EU tagállamainak tehát komoly érdeke, hogy minél
intenzívebb gazdaságélénkítő programokat indítsanak. A TTIP pedig
kétségkívül jelentős impulzust jelenthetne. Brüsszel számára elemi
kérdés, hogy a szabadkereskedelmi szerződést még a mostani amerikai
adminisztráció idején írják alá, az ugyanis feltétlenül támogatja a
TTIP-et. Amennyiben Brüsszelben kifutnának az időből, és belecsúsznának
az amerikai elnökválasztási kampányba, úgy teljességgel
kiszámíthatatlan, mi lesz Washington jövőbeli reakciója (pláne, ha új
színezetű vezetés kerül hatalomra).</p><p>És természetesen van a
TTIP-nek egy globális politikai jellegű üzenete: amennyiben az EU és az
USA meg tud állapodni, úgy a 800 millió főt számláló új blokk a világ
legnagyobb szabadkereskedelmi zónája lenne. Európa és Amerikai szorosabb
összefonódását akár a Nyugat válaszlépésként is felfoghatnánk a
világban zajló globális hatalmi átrendeződésre, nevezetesen a fejlődő
országok (BRICS) fokozatos térnyerésének.</p><p><strong>Az ellenzők tábora növekszik</strong></p><p>A
klórozott csirke és a génkezelt kukorica a fogyasztók szintjén, a
befektető-védelmi klauzula pedig az egyes uniós tagállami kormányok
szintjén verte ki a biztosítékot. Hiába a sokat ígérő gazdasági
növekedés, az újonnan létrehozott munkahelyek, az Európán végigvonuló
TTIP-ellenes tüntetések azt jelzik, van az a határ, amit Európában nem
kívánnak átlépni.</p><div style="text-align:center;clear:both"><img tabindex="0" class="" alt="" src="http://kitekinto.hu/kep.php?id=56469" height="384" width="544"><center><div style="width:544px">Az egyenlőtlen feltételek: közérdek vs. magánszektori lobbizás (forrás: <a href="http://ttip2014.eu" target="_blank">ttip2014.eu</a>)</div></center></div><p>A <a href="http://kitekinto.hu/amerika/2014/07/11/friss_snowden-aktak_lattak_napvilagot/#.VFbTiWeeJlZ" target="_blank"><font color="#0066cc">Snowden-anyagok</font></a> kiszivárogtatása utáni botrány szintén nehezíti az EU és az USA közötti gördülékeny tárgyalási menetet. Az <a href="http://kitekinto.hu/europa/2013/11/05/melyponton_a_transzatlanti_kapcsolatok/#.VFbTtmeeJlZ" target="_blank"><font color="#0066cc">NSA-lehallgatások</font></a> kiderülése óta Berlin és Washington lényegében nincs beszélő viszonyban egymással, az európai integráció legfontosabb tagjának <a href="http://kitekinto.hu/europa/2014/09/21/nemetorszagban_eldlhet_a_ttip_sorsa1/#.VFbTymeeJlZ" target="_blank"><font color="#0066cc">aktív támogatása</font></a>
nélkül pedig nehéz lesz bármit is tető alá hozni. Szintén buktató
faktor lehet a tagállami parlamenti rosta: amennyiben végre
megszövegezik és aláírják a TTIP-szerződést, úgy a nemzeti
parlamenteknek ratifikálni kell a teljes szöveget. Ez pedig minden
bizonnyal <a href="http://kitekinto.hu/europa/2013/10/08/a_leallas_miatt_akadozik_a_transzatlanti_szabadkereskedelmi_targyalas/#.VFbT4GeeJlZ" target="_blank"><font color="#0066cc">hosszú menet</font></a>
lesz. És akkor még nem is beszéltünk az amerikai Szenátus feltételes
blokkjáról, vagy a 2016-os elnökválasztást követően egy esetleges
politikai irányváltásról. Az idő vészesen fogy, kétséges, hogy a TTIP
idén decemberre készen lesz.</p><p>Összességében kijelenthetjük, hogy a
hiányzó transzparencia által keltett bizalomhiány az, ami a
TTIP-tárgyalások legnagyobb betegsége. Nem lehet kategorikusan
kijelenteni, hogy az amerikaiak, vagy az európaiak ösztönösen gonoszak
lennének, és arra törekednének, hogy gazdasági erejükkel visszaélve ki
akarják zsákmányolni a másikat. Az Amerika és Európa között létrehozandó
szabadkereskedelmi blokk alapjában véve egy pozitív gondolat, a két fél
közötti világháború utáni politikai-gazdasági történések végső soron
arra predesztinálják a két felet, hogy szorosabbra fonják az egymást
összekötő szálakat.</p><p> </p></div></div></div></div></div></div><br></div>