<div dir="ltr"><div><p><font>2014.11.04. kedd: <b>BORROMEO SZENT KÁROLY</b></font></p><p><i><b>Megalázta magát Krisztus, ezért Isten fölmagasztalta őt</b></i></p><hr><p><a name="149783300f2149dc_Fil 2,5-11"><font color="#000000">Fil 2,5-11</font></a></p><p><span>Ugyanazt
az érzést ápoljátok magatokban, amely<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Krisztus Jézus</b></span>ban is megvolt, aki<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>
isteni mivoltában nem tartotta Istennel való egyenlőségét olyan
dolognak, amelyhez mint zsákmányhoz ragaszkodnia kell, hanem
kiüresítette önmagát, szolgai alakot vett fel, és hasonló lett az
emberekhez</b></span>, külsejét tekintve úgy jelent meg, mint egy ember. Megalázta
magát, <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig.</b></span> Ezért Isten
felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely minden más név
fölött van, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd az égben, a
földön és az alvilágban, és minden nyelv vallja [Iz 45,23], hogy ,,Jézus
Krisztus az Úr!'' az Atyaisten dicsőségére. </span></p><p><a name="149783300f2149dc_Zs 21"><font color="#000000">Zs 21</font></a></p><p><span>A
karvezetőnek. A ,,Szarvastehén hajnalban'' dallama szerint. Dávid
zsoltára. Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Távol van
szabadulásomtól hangos jajveszékelésem. Én Istenem, kiáltok nappal, de
te nem hallgatsz meg, és éjjel is, de nyugtot nem találok. Pedig te
szent vagy és Izrael dicsérete között laksz. Benned bíztak atyáink,
bíztak, és te megszabadítottad őket. Hozzád kiáltottak és
megszabadultak, benned bíztak és meg nem szégyenültek. Én azonban féreg
vagyok, nem ember, embereknek gyalázata, népnek utálata. <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Aki csak lát,
mind gúnyt űz belőlem, félrehúzza ajkát, fejét csóválgatja: ,,Az Úrban
bízott, mentse meg őt, szabadítsa meg, ha kedvét leli benne.</b></span>'' <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Hiszen te
vagy, aki kihoztál engem anyám méhéből, te vagy reménységem anyám
emlője óta. Rád voltam utalva anyám ölétől, anyám méhétől fogva te vagy
az Istenem. Ne légy távol tőlem,</b></span> <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>mert közel a nyomorúság, és nincs, aki
segítséget nyújtana. </b></span>Körülvett engem sok tulok, Básán bikái körülfogtak
engem. Kitátották felém szájukat, mint ragadozó és ordító oroszlán.
Szétfolytam, miként a víz, minden csontom kificamodott, szívem, mint a
viasz, megolvadt bensőmben. <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Ajkam, mint a cserép, kiszáradt, nyelvem
ínyemhez tapadt, lesújtottál a halál porába. Körülvett engem nagy sereg
kutya, a gonoszok zsinatja körülfogott engem.</b></span> Átlyuggatták kezemet és
lábamat, megszámlálhattam minden csontomat. Néznek rám, bámulnak engem,
elosztották maguk között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>De te,
Uram, ne légy távol tőlem, én erősségem siess segítségemre! Szabadítsd
meg lelkemet a kardtól, egyetlenemet a kutyák karmából! Ments meg az
oroszlán torkáb</b></span>ól, engem, a megalázottat, a bölény szarvától! Hadd
hirdessem testvéreimnek nevedet, a gyülekezetben hadd dicsérjelek: <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Ti,
akik félitek az Urat, dicsérjétek őt, Jákob minden utóda, magasztaljátok
őt! Félje őt Izrael minden utóda, Mert ő nem veti meg és nem nézi le a
szegény nyomorúságát, nem fordítja el tőle tekintetét, és meghallgatja,
amikor hozzá kiált</b></span>. Rólad szól dicséretem a nagy gyülekezetben; amit
fogadtam, teljesítem azok előtt, akik félik őt. Jóllakásig esznek majd a
szegények, akik keresik az Urat, dicsérik majd őt: ,,Éledjen fel szívük
mindörökre!'' Észbe kap és megtér az Úrhoz a föld minden határa, és
leborul színe előtt a nemzetek valamennyi családja. Mert az Úré a
királyi hatalom, és ő uralkodik a nemzeteken. Csak őt imádják mind, akik
a földben alszanak; leborulnak előtte mindazok, akik a porba
leszállnak.Neki él majd a lelkem, Neki szolgálnak majd utódaim. Az Úrról
beszélnek az eljövendő nemzedéknek, az ő igazságát fogják hirdetni a
születendő népnek: ,,Így cselekedett az Úr!'' </span></p><p><a name="149783300f2149dc_Lk 14,15-24"><font color="#000000">Lk 14,15-24</font></a></p><p><span>Az
egyik vendég ennek hallatára így szólt hozzá: ,,Boldog, aki asztalhoz
ülhet az Isten országában!'' Ő pedig ezt válaszolta: ,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,Egy ember nagy
vendégséget rendezett és sokakat meghívott. A vacsora órájában elküldte
szolgáját, hogy szóljon a meghívottaknak: �,,Jöjjetek, mert már minden
el van készítve!�</b></span>'' De<span style="color:rgb(102,0,0)"><b> azok közül sorra mindegyik kezdte magát
kimenteni. Az első azt mondta neki: �,,Földet vettem, el kell mennem
megnézni; kérlek, ments ki engem!�'' A másik meg azt mondta: �,,Öt pár
ökröt vettem, megyek kipróbálni őket; kérlek, ments ki engem!�'' Egy
másik azt mondta: �,,Most nősültem, azért nem mehetek!�'' Amikor a
szolga visszatért, jelentette mindezt urának</b></span>.<span style="color:rgb(39,78,19)"><b> Erre a házigazda
megharagudott, és ezt mondta szolgájának: </b></span>�<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,,Menj ki gyorsan a város
tereire és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, bénákat, vakokat és
sántákat!�</b></span>'' A szolga jelentette: �,,Uram! Megtörtént, amit
parancsoltál, de még mindig van hely.�'' Akkor az Úr ezt mondta a
szolgájának: �,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,Menj ki az utakra és a sövényekhez! Kényszeríts
mindenkit bejönni, hogy megteljék a házam.</b></span>�'' Mondom azonban nektek,
hogy <span style="color:rgb(39,78,19)"><b>azok közül, akik hivatalosak voltak, senki sem ízleli meg a
lakomámat.''</b></span></span></p></div><div><br></div><div><br></div><div><br></div></div>