<div dir="ltr"><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><b style="margin:0px;padding:0px;border:0px none">Huszonöt év magány</b></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><b style="margin:0px;padding:0px;border:0px none">Torkos Matild (Publice) írása.</b></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><b style="margin:0px;padding:0px;border:0px none"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20141026_torkos_matild_huszonot_ev_magany" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/20141026_torkos_matild_huszonot_ev_magany</a><br></b></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">A
 napilapos újságíróként eltöltött húsz esztendő alatt rögzült, friss 
hírre való reagálás kényszere nem engedi meg, hogy az elmúlt 
negyedévszázad értékelésekor képes legyek eltekinteni attól, ami az 
elmúlt napokban történt a belpolitikában. Arra a csupán homályos 
célozgatásokra, <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>ellenőrizetlen információkra alapozott, majd világra 
szóló botránnyá dagasztott ügyre gondolok, ami arról szól, hogy 
állítólag a kormányzat szintjéig hatolt a szerteágazó befolyással való 
üzérkedéssel, avagy zsarolással fűszerezett korrupció.</b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>M.
 André Goodfriend az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének 
közlése szerint hat magyar állampolgár számára megtiltották a beutazást 
az USA-ba.  (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a nagyköveti kinevezésre 
váró Coleen Bell szappanopera-producer személyében egy olyan embert 
jelölt Obama vélhetően hálából Budapestre, aki több mint 2 millió 
dollárt gyűjtött össze az elnöknek és pártjának az amerikai választási 
kampányban. A mi fogalmaink szerint ez is a korrupció egyik formája.)</b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><a name="1494c626854bf03a_1494c31d5b50334c_more6829539" style="margin:0px;padding:0px;border:0px none;color:rgb(0,102,153)"></a></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px;text-align:center">*</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">Történt
 tehát, hogy Goodfriend úr a korrupció gyanújába kevert, mind a mai 
napig konkrét bizonyítékok nélkül, magas állami beosztásban dolgozó 
köztisztviselőket. Ezzel kapcsolatban október 18-án az amerikai 
nagykövetség egy nyilatkozatot adott ki, amiből most idézek:</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><i style="margin:0px;padding:0px;border:0px none">„Az
 USA komolyan veszi a korrupciót. Az Egyesült Államok Igazságügyi 
Minisztériuma létrehozott egy kleptokrácia-ellenes egységet, hogy 
kiterjessze azt a képességét, hogy nyomon kövesse azokat az eseteket, 
melyeknél a nem egyenes úton szerzett, tengerentúli vagyon kapcsolatban 
van az Egyesült Államokkal. Bizonyos magyar magánszemélyekről úgy 
találták, hogy nem jogosultak az Egyesült Államokba való belépésre, 
ugyanis hiteles információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek
 a személyek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból 
hasznot húznak. (…) A büntetőjogi eljárás lefolytatása kérdésében az 
illető ország dönt. A magánélet védelmét célzó amerikai törvények 
megtiltják számunkra, hogy kiadjuk az illető személyek nevét.”</i></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">Az
 USA és hazánk között meglévő bűnüldözést célzó együttműködési 
megállapodások ellenére tehát <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>a nagykövetség <span style="background-color:rgb(213,166,189)">nem </span>a korrupció üldözését 
tekinti elsőrendű feladatának „a magánélet védelmére” hivatkozva,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>hanem a
 magyar kormány ellen intéz támadást, nemzetközi lejárató akciót.</b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">Teljesen
 nyilvánvaló a Goodfriend-akció álságos célja. A teljesen 
hasznavehetetlen ellenzék helyett<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> a CIA szokásos módszereire hajazó 
botránygerjesztéssel állunk szemben, amit követnek majd a hálózatba 
szervezett „civil szervezetek” utcai megmozdulásai, hídelzárásokkal, 
tüntetésekkel. </b></u></span>A „jóbaráti” televíziók behívják majd, vagy telefonon 
megszólaltatják az Obama mögött álló hálózatokkal kapcsolatban álló 
magyar közvélemény-formáló potentátokat, akik <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>maffiaállamról, 
kormányzati korrupciókról fognak beszélni,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>mindenféle konkrét 
információk nélkül</b></u></span>, előkerül majd a trafikbotrány, meg a földmutyi, sőt 
Horváth András elhíresült vékonyka dossziéja is. Azt remélik, hogy 
„MAJDAN” lesz itt felfordulás.</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">Ha felfordulás nem is lesz, de a gyomrunk biztosan felfordul.</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px;text-align:center">*</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">Ha
 visszatekintünk az elmúlt 25, 50 vagy akár 75 esztendőre, és 
megvizsgáljuk, hogy a<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>z Amerikai Egyesült Államok</b></u></span> mikor volt 
Magyarországgal, választott vezetőivel „kegyes”, és hogy ez a barátság 
milyen időszakokban és milyen kérdésekben tetőzött, és mikor, milyen 
körülmények között hagyott alább, akkor elég könnyen beláthatjuk: <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>mindig
 akkor voltak szívélyesek, amikor a magyar kormány kiszolgálta az USA 
gazdasági érdekeit, katonapolitikai, geostratégiai céljait. </b></u></span>És <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>akkor 
<span style="background-color:rgb(213,166,189)">vált mindig rideggé és barátságtalanná </span>a viszonyunk, ha</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a magyar kormány
 a saját népe érdekeit előbbre valónak </b></u></span><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>az USA érdekeinek kiszolgálásával
 szemben.</b></u></span> A<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> mosolyszünet</b></u></span> egyébiránt <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>2010 óta vált visszatérő jelenség</b></u></span>gé 
viszonyunkban.</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><span style="background-color:rgb(0,255,255)"><u><b>Az
 Egyesült Államok egyébiránt</b></u></span> nem csupán velünk nem bánik úgy, mint ha 
gyarmati befolyása alatt állna. Például <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><u><b>Németországgal </b></u></span>(amelynek 
állítólag jelentős aranytartalékát őrizheti az USA) és más, erősebb, 
befolyásosabb nyugat-európai országgal <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>is megtette, hogy hírhedt 
titkosszolgálatával lehallgatta első számú vezetőinek telefonjait.</b></u> 
</span>Egyenlő partneri viszony mellett ez a szövetségi rendszer felbomlásával,
 sőt diplomáciai kapcsolatok megszakításával járna. <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>A liberális 
demokráciával átitatott Amerika kormánya </b></u></span>ezt mindenféle különösebb 
politikai következmény nélkül <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>megtehette </b></u></span>Európával szemben.</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Mintha
 a lehallgatások idején figyelmen kívül hagyták volna<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> a „magánélet 
védelmét célzó amerikai törvényeket”</span>. </b></u></span>Tudjuk, hogy a magyar vezetők 
telefonjait se kímélte meg a hallgatózástól a CIA, mint ahogy azokról az
 üzenetekről is értesülhettünk a Wikileaks-nek köszönhetően, amelyeket a
 budapesti nagykövetségről továbbítottak, és amelyek ismeretében minden 
racionálisan gondolkodó magyar polgár levonhatta az egyetlen lehetséges 
következtetést az USA valódi szándékairól és szövetségesi barátságának 
álságos voltáról.</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">A
 rendszerváltozás idején, 1989-ben még nem láttunk ilyen tisztán. 
Visszatekintve azokra az időkre és az amerikai politikát befolyásoló, 
egykoron magas pozíciót betöltő amerikaiak utóbbi időkben megismert 
nyilatkozataira, majdnem teljesen eloszlott a homály. Ma már tudjuk, 
miért nem jöttek a II. világháború után, miért nem segítettek 1956-ban, 
amikor hívtuk őket, amikor legjobb fiaink a Gonosz Birodalmától való 
megszabadulásunkért Molotov-koktélokkal keltek hadra az orosz tankok 
ellen. Amikor tényleg vártuk, hogy segítsenek.</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Amikor
 a nyolcvanas években pénzzel segítettek, a Világbankjuk vagy az IMF-ük 
közbeiktatásával, már akkor sem a tiszta szándék vezette őket, az 
eladósításunkra spekuláltak.</b></u></span> A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes 
évek elején a közvélemény-formáló média még hangosan zengte minden 
hullámhosszon, hogy „eladósodtunk”, „tönkremegyünk”, pedig az 
államadósság csak a töredéke volt a jelenleginek. <i style="margin:0px;padding:0px;border:0px none">„Az állam rossz tulajdonos, privatizációra van szükség” </i>−
 harsogták a mindig mindent jobban tudó, magabiztosan közvéleményt 
diktáló kiválasztottak. <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>A Soros Alapítvány segítségével „megfelelő” 
szakembereket tenyészettek ki nekünk, illetve az Egyesült Államok jól 
fizetett helytartói is itt állomásoztak már</b></u></span>. Az, hogy éppen ők voltak 
azok, akik korábban az állami tulajdon mindenhatóságát, jóságát 
védelmezték, nem csupán a véletlen műve.</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px;text-align:center">*</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Antall
 Józsefet, a hosszú évtizedek után az első demokratikus választáson 
nyertes párt elnökét mindjárt kormányfői hatalomba kerülése után 
gazdasági fenyegetésük alá vonták külföldi bankárok, pénzkivonással 
fenyegették meg, és a nemzeti érdekekkel ellenkező gazdaságpolitikára, 
nemzeti vagyonunk gyors privatizációjára kényszerítették.</b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">1990
 tavaszán, a szabadon választott Országgyűlés első ülése előtti napon az
 MDF képviselőcsoportja előtt Antall József az alábbiakról beszélt: <i style="margin:0px;padding:0px;border:0px none">„Holnap
 megalakul a magyar Országgyűlés. (…) Ennek az új korszaknak a 
többpártrendszeren alapuló politikai demokrácia a lényege. (…) A Magyar 
Demokrata Fórum a jelenlegi helyzetben kormányzó pártként fog működni, 
hacsak valami ezzel ellentétes eseményre nem kerül sor. (…) Felhívom a 
figyelmüket, hogy Magyarország jelenleg politikai, bizalmi és gazdasági 
jellegű válsághatáron van a világban, (…) minden lehetősége megvan a 
teljes bukásnak és a pénzügyi összeomlásnak. Az elmúlt héten a hét 
vezető ország bankárai jelentek meg, több gazdasági szakember volt 
hivatalos. Tájékoztatást kaptunk arról, hogy az elmúlt hónapokban 
Kelet-Közép-Európával szembeni bizalmatlanság keretében több száz millió
 dollár betétet vontak ki a magyar bankokból, így a nemzeti bank 
rendkívül nehéz helyzetbe került. Az elmúlt héten ez fokozódott. (…) 
Nekünk olyan magatartást és politikai helyzetet kell teremteni, ami azt 
mutatja, hogy Magyarország kormányzóképes lesz, (…) teljes politikai 
stabilitást kell bizonyítanunk. (…) Ennek érdekében (…) bocsátkoztunk a 
koalíciós tárgyalásokba. (…) Az előbb elmondott kritikus helyzetben 
folytattuk a tárgyalást (…) a Szabad Demokraták Szövetségével, (…) hogy 
eredményt érjünk el a kormányozhatóság érdekében. (…) Éppen ezért az 
ellenzékkel – amelynek jelen pillanatban ebben az értelemben a foglyai 
vagyunk – konstruktív kompromisszummal kellett eredményt elérni. Ennek 
érdekében többnapos tárgyalás keretében az elnök és a szakértői csoport 
(…) pártközi megállapodást kötött.”</i> (A szöveget rögzített hangfelvétel alapján Szűcs István MDF-es képviselő hozta nyilvánosságra.)</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Antall
 József, </b></u></span>a demokratikus választáson nyertes párt elnöke a bankárok 
gazdasági fenyegetése alatt a vesztesek foglyának érezte magát! <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Hét nagy
 állam bankárai pénzkivonással fenyegetve a volt kommunistákkal és a 
vesztesekkel való egyezkedésre kényszerítették</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a legitim 
miniszterelnököt.</b> </u></span><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">A nép</span> nem tudott miniszterelnöke kiszolgáltatott 
helyzetéről.</b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">A
 bankárok Antallt szorongatták, az egekbe emelték a kamatokat, lejárttá 
tették a hiteleket, inflálták a forintot, sorra omlottak össze a nagy 
hagyományú vállalatok, vesztek a munkahelyek, a felhalmozott tudás és 
piaci kapcsolat, veszett az emberek szociális biztonsága. <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>A sajtó 
ontotta a dicshimnuszokat a piacgazdaságról</b></u></span>. A kormány a munkahely- és 
jövedelemvesztés miatti adókiesés és az egekbe emelt kamat kettős 
szorításában vergődött. A törékeny társadalmi béke érdekében a 
munkahelyüket elvesztő emberek tömeges rokkantnyugdíjazása fölött is 
szemet hunyt a hatalom. És <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>akkor jött az ostorral az IMF, és mentő-, 
szerkezet-átalakító programjával a Világbank. És jöttek a pénzügyi 
tanácsadók, akik még a jövőnket is jobban tudják</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>, mint mi magunk.</b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">A
 behatolók szinte az egész élelmiszeriparra bejelentették igényüket. 
Megszerezték, majd<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> fokozatosan leszerelték a cukorgyárakat, a 
legkorszerűbb növényolajgyárakat, a vágóhidakat, a konzervüzemeket, a 
takarmánykeverőket, a gabonaraktárakat, a magyar gazdaságot finanszírozó
 bankokat.</b></u></span> A sajtóban ez idő tájt jelentek meg spontán módon<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> a 
„gyorsítani kell a privatizációt” tartalmú hírek</b></u></span>. És <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>felszedegettük a 
hiteleket magas kamatra, és úgy adtuk el mindenünket, a gyárainkat, 
energiaszolgáltatóinkat, hogy az adósságunk ez idő alatt nemhogy 
csökkent volna, hanem egyre dagadt.</b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">Vazalluslelkű
 apparátusunkban<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> a „gazdasági bérgyilkosok” behatoló kése vajat talált.</b></u></span> A
 rendszert váltó többi kis ország tudott gondoskodni alkotmányuk 
segítségével gazdasági érdekeik védelméről, csak a magyarok nem. Mi nem 
csak minden stratégiai ágazatunkat adtuk át a külföldieknek, de sok 
esetben már 25 százalékos tulajdonlás mögé is <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>odaadtuk a teljes 
vállalatirányítási jogot, vagy elképesztő módon nyolc százalékos 
profitot garantáltunk a villamosenergia-, illetve a gázszolgáltatók 
privatizációjánál, a magyar fogyasztók kárára a szent szabad verseny 
előtt tisztelegve.</b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">Néhány
 független közgazdásznak köszönhetően ma már pontosan látható, hogy<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> a 
külföldi multinacionális tőke a hazai elittel összejátszva miként 
fosztotta meg a magyar társadalmat közösségi vagyonától, és miként tett 
sokakat földönfutóvá </b></u></span>saját hazájukban. A pártállami diktatúra politikai 
rendszerének összeomlása <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>együtt járt az ország gazdaságának csődközeli 
állapotba jutásával.</b></u></span> Ráadásul ebben a nehéz helyzetben <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>még nyakunkon 
volt 22 milliárd dollárnyi megörökölt államadósság is</b></u></span> a maga 
<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>megfizethetetlen kamatterheivel.</b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">Ennek
 az adósságnak a fedezetéül szolgálhatott volna a nemzeti vagyon, ha a 
jó gazda gondosságával gazdálkodtak volna vele a kormányaink. Becslések 
szerint a 2000 milliárdos, eladásra szánt vállalkozói nemzeti vagyonra a
 rendszerváltozás idején csupán 100-150 milliárd forintnyi hazai forrás 
állt rendelkezésre a magyar gazdaság szereplőinél. Akik tehát a &#39;90-es 
évek elején a privatizációs folyamat felgyorsítását erőltették, azok 
lényegében a hazai termelőkapacitás és ezek piacainak külföldi 
tulajdonba juttatását szorgalmazták.</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az
 Antall-kormány a hazai vásárlóerő megnövelése céljából dolgozta ki a 
kárpótlási jegy-, az Egzisztencia-hitel, az MRP-s privatizációs 
konstrukciókat</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>ám az állami korrupció elburjánzása miatt a gyakorlatban
 éppen ezek a lehetőségek teremtették meg leginkább a pártállami 
diktatúra kedvezményezettjei számára a kapcsolati tőke 
gyümölcsöztetését, a kommunista gyökerű új milliárdos elit kialakulását.
 </b></u></span>Ez az a pártállami gyökerekkel rendelkező milliárdos elit, amely 
<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>megteremtette azt a bizonyos Katona Béla által emlegetett hidat a 
politikai hatalom és az üzleti alvilág között.</b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px;text-align:center">*</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A
 Nyugatnak</span> <span style="background-color:rgb(213,166,189)">eszébe se jutott </span>a rendszerváltásunk hajnalán, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)">erkölcsi 
alapon kezelje Magyarországot, hogy sokat szenvedett népe életének 
jobbra fordításához nyújtsanak segítséget. </span></b></u></span>Meg sem fordult a fejekben 
ott a Világbanknál és a bank mögött álló USA-ban, hogy elengedjék azt a 
hitelkövetelést, amit egy diktatúra kormánya vett fel tőlük a magyar nép
 megkérdezése nélkül. A hitelnyújtás a „behatolás” egyik eszköze volt a 
szovjetek által megszállt blokkba.<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> Hogy azután megismerjük 
„felemelkedésünk” általuk javallott receptjét, melynek kulcsszavai a 
liberalizáció, a deregularizáció és privatizáció voltak. Majd ész nélkül
 igyekeztünk növelni az exportot, ennek érdekében például Bokros ész 
nélkül értékelte le valutánkat, aminek következtében folyamatosan 
csökkent a reálbérünk, ugyanakkor csökkenteni kellett a költségvetési 
kiadásainkat (ami ami miatt jóval kevesebb jutott</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a szociális 
védőhálóra, egészségügyre, oktatásra és egyéb olyan fontos dolgokra, 
amelyek ahhoz kellettek volna, hogy a piacgazdaságra való áttérést az 
emberek tömegeinek életminőségének megőrzésével tudjuk megvalósítani.</b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>A
 magyar politikai baloldal </b></u></span>tragédiája, hogy miután a rendszerváltozás 
előtt <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>készségesen </b></u><u><b>eladósították az országot,</b></u></span> azzal együtt, hogy ráadásul
 éppen<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> az IMF rabigája alá is bevittek minket</b></u></span>, a rendszerváltás után, 
amikor politikai hatalomra tettek szert készségesen<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> kiszolgálták a 
nyugati pénzügyi hatalmakat</b></u></span>. Éppen <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>annyiszor árulták el a magyar népet, 
ahányszor erre lehetőségük adódott. </b></u></span><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Az elmúlt huszonöt esztendő tehát 
akár a politikai baloldal árulásainak történetével is leírható.</b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px;text-align:center">*</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Európában
 </b></u></span>pedig azt látjuk, hogy például a brüsszeli döntéshozók politikáján is 
<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>sokkal inkább érvényesül az amerikai befolyás, </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b><span style="background-color:rgb(213,166,189)">mint </span>a nemzetállamok 
felől érkező népek akarata</b></u></span>.</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">A
 világpolitikát formáló Brzezinski, Carter elnök egykori biztonsági 
tanácsadója a magyar köztévének 2000 tájékán adott nyilatkozatában nem 
is titkolta<span style="background-color:rgb(0,255,255)"> <u><b>az USA eredeti céljá</b></u></span>t, ami nyersen és őszintén az volt, 
hogy <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><u><b><i style="margin:0px;padding:0px;border:0px none">„ne jöjjön létre olyan eurázsiai hatalom, amelyik kihívást jelenthet Amerikának”.</i></b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ha
 pedig Magyarország és kormánya éppen az olyan megoldások árán válik 
Európa népei számára rokonszenvessé, mint amilyen a lakosságot 
</b><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>adósrabszolgává süllyesztő bankok </b></span><b>megregulázása,</b></u></span><b> </b>vagy <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>az extraprofitot 
országból kiszivattyúzó multinacionális cégek </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>megadóztatása,</b></u></span> vagy a<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> 
közszolgáltató cégek visszaállamosítása</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>akkor érthető, hogy</b></u></span> ezt a 
politikát eredményesen megvalósító <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kormányt </b></u></span>a<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> nemzetközi tőke érdekeit 
képviselő pénzügyi kör, amely ott áll szorosan Obama mögött is, el 
akarja takarítani az útból. </b></u></span> Úgy tűnik,<u><b> <span style="background-color:rgb(213,166,189)">Obamáék a budapesti 
nagykövetségüket is fel akarják használni a célra. </span><span style="background-color:rgb(255,255,0)">Ha már Sorosék 
emberei csúfos kudarcot vallottak a választásokon.</span></b></u></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">Irak
 után most a szomszédos Ukrajna példáján is jól látjuk, hogy <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>az USA 
geostratégiai érdekei mindent felülírnak</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>amit a nemzetközi jogról, 
önrendelkezési jogról, emberi jogról, civilizációról az iskolában 
tanultunk. </b></u></span><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Magyarország gyakorlatilag a rendszerváltozás óta <span style="background-color:rgb(213,166,189)">az 
államadósság csapdájában </span>vergődik.  Az utóbbi években csak az 
államadósságunk finanszírozására évi 1100-1200 milliárd forintot 
költöttünk, úgy hogy alig van lehetőségünk a csökkentésére, csak <span style="background-color:rgb(213,166,189)">nyögjük
 az iszonyatos kamatokat, miközben a lejáró tartozásokat újabbakra 
cserélgetjük</span>.</b></u></span> Annyit <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>tízezernyi velejéig korrupt politikus, gátlástalan 
kormányzati tisztségviselő</b></u></span> se volt képes elsíbolni a közös kasszából az 
elmúlt 25 esztendő alatt, pedig volt itt lemutyizott privatizációból is 
ezernyi, mint<u><b><span style="background-color:rgb(213,166,189)"> amennyit legálisan, vagyis törvényesen címén szivattyúznak
 ki évente ebből az országból</span></b></u>. Mindazonáltal <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><u><b>nem emlékszem olyanra, hogy
 amerikai céget érintő, a korrupció gyanújával is erősen belengett 
privatizációs mutyi miatt bárkit is a beutazók tiltólistájára raktak 
volna.</b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">Amikor
 például <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>a világbankos háttérrel is rendelkező Bokros Lajos</b></u></span> magyar 
pénzügyminiszterként<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> úgy adta el az amerikai General Electricnek a 
korábban általa igazgatott Budapest Bankot, hogy előbb az állam 
belerakott 12 milliárd forintot </b></u></span>(alárendelt kölcsöntőkének hívták a 
stafírungot) , majd vételárként kért éppen 12 milliárd forintot. Később 
az új tulajdonos visszaadta BB leánybankját (Polgári Bank), amiért 
visszakapott 1,1 milliárdot, majd a szerződésbe iktatott állami garancia
 apropóján pedig plusz éppen a vételárból még hiányzó 11 milliárdot, 
nos, <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>akkor nem akadt ki a korrupciós barométer az amerikai 
nagykövetségen. </b></u></span><span style="background-color:rgb(0,255,255)"><u><b>Az rendben volt az erkölcsi értékrendjük szerint, hogy a
 magyarok a bank eladása előtt még 12 milliárdot be is tolnak egy 
bankba, amelynek az ingatlanvagyona is több milliárdot ért, csak vigye 
már a kedves vevő nulla forintért. És ebben az ügyben nem merült fel 
semmilyen bűncselekmény gyanúja, ez nem zavarta amerikai barátainkat.</b></u></span></p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">A
 rendszerváltozásból, az eredeti tőkefelhalmozás lehetőségéből kimarad 
emberek, akiknek az elmúlt években államosították a 
magánnyugdíj-pénztári megtakarítását, akiknek sikeresen 
„felülvizsgálták” a rokkant nyugdíj járandóságának megalapozottságát, 
vagy éppen közmunkásként a minimálbért sem elérő összegért bocsátják 
áruba munkaerejüket, jogosan érezhetik úgy, hogy hiba volt „önként és 
dalolva” vállukra venni a rendszerváltozás minden nyűgét, kár volt a 
nyolcvanas évek végének életszínvonalát a jobb és demokratikusabb jövő 
érdekében kockáztatni.</p><p style="margin-bottom:16px;padding-top:0px;padding-bottom:0px;border:0px none;color:rgb(0,0,0);font-family:Georgia,&quot;Times New Roman&quot;,Tahoma,Arial;font-size:13px;line-height:19.872px">Ők
 azok, akik nem csalják el az áfát, hanem ők megfizetik a kenyér és a 
tej után is. Ők azok, akiket nem lehet megfenyegetni amerikai 
bankszámlák zárolásával, se az USA területére való beutazás 
megtiltásával, mert a 25 évvel ezelőtt visszanyert szabadságukat csak a 
szívükben tudják megélni. Ők azok, akik jobban szégyellik ezt a világra 
szóló korrupciós botrányt, mint a hírbe hozottak, vagy a Kossuth téri 
politikai elit. Ők azok, akik most tényleg nagyon dühösek…</p>        



    



    <div>
     <ul><li><a href="http://mandiner.blog.hu/2014/10/26/huszonot_ev_magany_velunk_elo_rendszervaltas_xvi?utm_source=mandiner&amp;utm_medium=link&amp;utm_campaign=mandiner_201410" target="_blank"><span>Mandiner</span> <span><span>Torkos Matild: </span>Huszonöt év magány − Velünk élő rendszerváltás XVI.</span></a></li></ul>
    </div></div>