<div dir="ltr"><div>Amerikai levél Orbánékról </div>
<div>Erről nem beszélhettek a diplomaták</div>
<div><font size="4"><b><span>A legnagyobb amerikai magyar
szervezet, az Amerikai Magyar Szövetség fordult levélben Victoria Nuland
helyettes külügyi államtitkárhoz. </span></b></font></div>
<div>
</div>
<div>
2014. október 25. 10:54</div><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/93347-Amerikai_level_Orbanekrol_.html">http://gondola.hu/cikkek/93347-Amerikai_level_Orbanekrol_.html</a><br><div><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/90993.jpg" alt=""></div>
<p>
Levelükkel azt szeretnék elősegíteni, hogy a külügyi helyettes
államtitkác segítse a két ország közötti problémákat tisztázni és
megoldani. Mint ismertes, Victoria Nuland, a kelet- európai ügyekért
felelős politikus, aki korábban hevesen bírálta Magyarországot, volt
Szijjártó Péter külügyminiszter tárgyalópartnere Washingtonban.</p>
<p>
Bár a szervezet hálás, amiért az utóbbi időkben megkülönböztetett
figyelmet kap Közép-Európa, aggodalmát fejezi ki, mert úgy érzi, hogy a
bizonyítottan Amerika- és NATO-szövetséges, demokratikus Magyarországot
gyakran igazságtalanul ítélik meg. A hibás politikában gyökerező hamis
ítéletek növelik a kiábrándultságot Magyarországon, és károkat okoznak
az amerikai stratégiai érdekekben is, hiszen gyengítik az egységet,
szolidaritást a terrorizmus elleni harc, valamint Oroszország egyre
növekvő agressziójának idején.</p>
<p>
A levél felsorolja azt <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>az öt tényezőt, ami hozzájárulhatott a félreértéshez és csalódottsághoz.</b></u></span></p><div><span><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>
</b></u></span><div><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=46&clientid=56&zoneid=14&source=&block=0&capping=0&cb=fdde0c8bbd432167f8b7fd35395aaddf" alt="" style="width: 0px; min-height: 0px;" height="0" width="0"><b>a/</b> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Az amerikaiak előre néznek, nem különösebben
érdekli őket a történelem, pedig csak ennek ismeretében érthetnék meg a
jelent</b></u></span>. A XX. század vérzivataros időszaka nem segítette Magyarországot a
demokrácia építésében. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az utóbbi száz
év morális, spirituális és materiális következményeit. Nem lehet
elvárni, hogy az ország zökkenőmentesen és azonnal lerakja a XXI.
századi demokrácia alappilléreit. – érvel a levél, és rámutat, hogy még
azokban az országokban is nehezen megy ez, ahol nem volt ennyi külső
probléma.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> A 20-as években például a fajüldöző Ku Klux Klannak még
négymillió tagja volt Amerikában, és csak száz évvel a polgárháború
után, 1965-ben hozták meg a választójogi törvényt az Egyesült
Államokban.</b></u></span></div></span></div>
<p>
<b>b/</b> A közép-európai országokat gyakran elhanyagolta az
Egyesült Államok. <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Hibásak voltak azok a feltevések</b></u></span>, hogy a szabad
választásokkal <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>helyreáll a demokrácia, és nincs több teendő. </b></u></span></p>
<p>
<b>c/</b> A magyar népnek az a benyomása – lehet, hogy
tévesen –, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>amikor az amerikaiak beavatkoztak az ország ügyeibe,
akkor mindig elfogultan a baloldalnak kedveztek. Fontos, hogy az
Egyesült Államok azokat is megszólítsa, akik a jobbközépen vagy
jobboldalon állnak, </b></u></span>és akiket felbőszített az elfogultság. Ha Washington
nem tudja a kételyeket eloszlatni, akkor a magyar emberek még
kiábrándultabbak, még cinikusabbak lesznek, és ez csak a Nyugat-ellenes
radikálisokat erősíti.</p>
<p>
<b>d/</b> A szervezet szerint <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>egyes amerikai diplomaták,
politikusok nyilvánosan – nemegyszer lenézően, megalázóan – oktatják ki
Magyarországot. </b></u></span></p>
<p>
<b>e/</b> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Az Egyesült Államok hajlamos arra, hogy eltekintsen
Magyarország és a régió fájdalmas posztkommunista átalakulásától,</b></u></span> amit
csak súlyosbított a gazdasági stagnálás, a munkanélküliség, a recesszió.
</p>
<p>
Az Amerikai Magyar Szövetség nehezményezi, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>az államtitkár asszony
nem említette a környező országokban élő magyar kisebbség jogainak
problémáját. Pedig az a kormány, amelyik nem ismeri el a kisebbségi
jogokat, aligha tekinthető demokratikusnak</b></u></span>. Ahogy ezt 1997-ben a NATO
bővítésekor Joe Biden szenátor, jelenlegi alelnök is hangsúlyozta. A
kisebbségi jogoknak semmi közük sincs a határmódosításhoz,
elszakadáshoz, ahogy ezt néhányan azért hangsúlyozzák, hogy nemzetközi
kötelezettségeik alól kibújhassanak. 3/ „A korrupciót nem lehet és nem
szabad tolerálni, mert az a demokráciát és a szabad piacot ássa alá.
Éppen ezért támogatjuk a korrupcióellenes intézkedéseket” – fogalmaz a
levél, majd hozzáteszi: „A korrupcióellenes kampány és a kitiltások
mindenkire vonatkozzanak, politikai hovatartozástól, országtól
függetlenül, például a térség hírhedten korrupt országára, Romániára is.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>
A mostani intézkedéseket – sajnálatosan – úgy értelmezik
Magyarországon, hogy ezek a politikai nyomásgyakorlás eszközei.</b></u></span></p>
<p>
Kétoldalú jó kapcsolatokkal, a kisebbségi jogok támogatásával, a
korrupció egész térségben való megszüntetésével közelebb lehetne hozni
Magyarországot az Egyesült Államokhoz. – állítja a levél.</p>
<p>
Az Amerikai Magyar Szövetség ezt a politikát támogatja, és a szervezet
nevében felajánlja segítségét Victoria Nulandnak a levelet jegyző
Koszorús Ferenc elnök és Bryan Dawson alelnök.</p>
<div><a href="http://valasz.hu" target="_blank">valasz.hu</a></div></div>