<div dir="ltr"><h1 class=""></h1>
<div class="">2014. október 22. szerda 15:10<br><b><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-az-egyhaz-krisztus-teste-videoval">http://magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-az-egyhaz-krisztus-teste-videoval</a></b><br></div>
<h3 class="">Október 22-én, szerdán délelőtt Ferenc pápa folytatta
katekézisét a Szent Péter téren megtartott általános kihallgatáson. A
Szentatya tanításában rámutatott: <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u>a háborúk nem a harctereken, hanem a
szívekben kezdődnek. </u></span></h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=56476&img=o_ansa.jpg"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=56476&p=1&img=c_ansa.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Kedves testvérek, jó napot kívánok! – kezdte olasz nyelvű katekézisét a pápa.</p>
<p>Amikor arra akarunk rámutatni, hogy k<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>ülönböző elemek egységet
alkotnak, szorosan kapcsolódnak egymáshoz</b></u></span> és egyetlen valóságban forrnak
össze, gyakran használjuk<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a test képé</b></u></span>t. Pál apostoltól kezdve ezt a
kifejezést, a test képét használjuk az egyházra mint legmélyebb és
legszebb megkülönböztető vonását. Ma tegyük fel a kérdést: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>milyen
értelemben alkot egy testet az egyház?</b></u></span> Miért nevezik Krisztus testének? –
tette fel a kérdéseket a Szentatya.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>Ezekiel könyve leír</b></u></span> egy kissé különleges, mély benyomást keltő,
ugyanakkor bizalmat és reményt ébresztő <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>látomást:</b></u></span> Isten a próféta elé
tár <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>egy kiszáradt csontokkal beborított mezőt. Lehangoló látvány.
Képzeljétek el: egy síkság tele csontokkal!</b></u></span> – hívta fel a figyelmet
Ferenc pápa. –<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b> Isten azt kéri tőle, hívja le a szétszórt csontokra a
Szentlelket. És akkor a csontok elkezdenek közelíteni egymáshoz, kinőnek
rajtuk először az inak, majd a hús, és összeáll egy test, tele élettel
(vö. Ez 37,1–14). Íme, ez az egyház!</b></u></span></p>
<p>Arra kérlek benneteket, hogy ma, otthon vegyétek a kezetekbe a
Bibliát, és ne felejtsétek el elolvasni Ezekiel próféta 37. fejezetét!
Ez nagyon szép. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ez az egyház: remekmű, a Szentlélek remekműve, aki
mindnyájunkba a feltámadt Krisztus új életét leheli, egymás mellé állít
bennünket, hogy szolgáljuk és támogassuk egymást,</b></u></span> így <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>mindnyájunkból
egyetlen testet alkot</b></u></span>, amely a szeretetközösségben épült fel – mutatott
rá a Szentatya.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az egyház azonban nemcsak a Szentlélekben épült test, az egyház
Krisztus teste!</b></u></span> Egy kicsit különös, de így van. Nem csak egyfajta
kifejezésmódról van szó: valóban azok vagyunk! Ez a nagy ajándék, amit
keresztségünk napján kapunk – emelte ki Ferenc pápa. – <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A keresztség
szentségében ugyanis Krisztus övéivé tesz minket, befogad bennünket a
kereszt misztériumának középpontjába,</b></u></span> irántunk való szeretetének legfőbb
misztériumába, hogy azután vele együtt támadhassunk fel mint új
teremtmények.</p>
<p>Íme, így születik az egyház, és így az egyház Krisztus testének
tekinti magát<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>. A keresztség valóságos újjászületés, amely révén
újjászületünk Krisztusban, részévé válunk.</b></u></span> A keresztség továbbá
bensőségesen egymáshoz kapcsol minket mint ugyanannak a testnek a
tagjait, amelynek Krisztus a feje (vö. Róm 12,5; 1Kor 12,12–13) –
fogalmazott a pápa. – Ebből azután e<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>gy mély szeretetközösség fakad.</b></u></span> Ez
megvilágosítja Pál szavait, amikor arra buzdítja a férjeket, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b> úgy
szeressék feleségüket mint saját testüket. Hozzáteszi: „Akárcsak
Krisztus az egyházat. Tagjai vagyunk ugyanis testének”</b></u></span> (Ef 5,28–30).
Milyen jó lenne, ha gyakrabban gondolnánk arra, hogy mik vagyunk, hogy
<span style="background-color:rgb(252,229,205)"><u><b>mivé tett bennünket Jézus Urunk: test vagyunk, az a test, amelyet semmi
és senki sem szakíthat el tőle,</b></u></span> és amelyet Jézus befed szenvedélyes
<span style="background-color:rgb(252,229,205)"><u><b>szeretetével, éppen úgy, mint ahogy egy férj a feleségét.</b></u></span></p>
<p>Ez a gondolat azonban ébressze fel bennünk azt a vágyat, hogy
válaszoljunk Jézus Urunknak, és szeretetében osztozzunk egymás között
is, mint testének élő tagjai. Pál idejében a korinthusi <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>közösség sok
nehézségbe ütközött </b></u></span>ezen a téren. <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Megosztottságban, irigykedve,
értetlenségben és másokat kirekesztve éltek, mint ahogy gyakran mi is
tesszük</b></u></span> – folytatta katekézisét a Szentatya. – Ez nem jó így, mert
ahelyett, hogy építenék és növelnék az egyházat mint Krisztus testét,
azt számos részre tördelik, szétszaggatják.</p>
<p>Ez történik napjainkban is. Gondoljunk csak<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"> keresztény
közösségeink</span>re, egyes plébániákra, gondoljunk lakónegyedeinkre, mennyi
megosztottság, mennyi irigység van, milyen sok a pletyka, a meg nem
értés, a kirekesztés. </b></u></span>És mindez mit tesz? Széttördeli közösségeinket. Ez
a háború kezdete. <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>A háború nem a harctéren kezdődik: a háború, a
háborúk a szívben kezdődnek ezzel a meg nem értéssel, a
megosztottsággal, az irigységgel, a többiekkel való viaskodással </b></u></span>–
mutatott rá a pápa. – Ez a korinthusi közösség ilyen volt: ennek a
viselkedésnek a bajnokai voltak.</p>
<p>Az apostol adott néhány konkrét tanácsot a korinthusiaknak, amelyek a
mi számunkra is érvényesek:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> ne legyünk</b></u></span><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> féltékenyek,</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> hanem értékeljük
közösségeinkben testvéreink adottságait és tulajdonságait.</b></u></span> De<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> mindig
jelen van</b></u></span><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> a féltékenység</b></u></span>: az az ember vett magának egy autót, a másik
nyert a lottón,<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> a harmadiknak jól megy a sora,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>mindez féltékenység </b></u></span>–
tette hozzá rögtönzött szavakkal a Szentatya. – Ez <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>széttördeli a
közösséget, rosszat tesz, nem szabad megengedni! Mert a féltékenységek
növekednek, és betöltik a szívet. Egy féltékeny szív savanyú szív</b></u></span>,
olyan, mintha vér helyett ecet lenne benne. Olyan szív, amelyik soha sem
boldog, szétbomlasztja a közösséget. De mit kell tennem? <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Értékeljük
közösségünkben testvéreink tehetségét, jó tulajdonságait.</b></u></span></p>
<p>De amikor féltékenységet érzek? – tette fel a kérdést Ferenc pápa. –
Ez mindenkivel előfordul, mindnyájan bűnösök vagyunk!<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> Amikor
féltékenységet érze</b></u></span>k,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> forduljak így az Úrhoz: „Köszönöm Uram, hogy ennek
az embernek ezt az ajándékot adtad.” Értékeljük az adottságokat </b></u></span>a
megosztottságokkal szemben, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>álljunk közel a leggyengébbekhez,</b></u></span> és vegyünk
részt szenvedésükben; <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>fejezzük ki hálánkat mindenkinek</b></u></span>, szívből
mondjunk köszönetet! <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az ilyen szív, amely ezt teszi, jó, nemes és
elégedett, mert tud köszönetet mondani.</b></u></span></p>
<p>Felteszem a kérdést: tudunk mindnyájan köszönetet mondani? Nem
mindig? Mert az irigység, a féltékenység kissé fékez bennünket? És
végezetül ezt a tanácsot adja Pál a korinthusiaknak, és mi is ezt
tanácsoljuk egymásnak: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>senkit se tartsunk magasabb rendűnek a másiknál,
hanem a szeretetben tekintsük egymást a közös test tagjainak,</b></u></span> akik
mindenki javát szolgálva élnek (vö. 1Kor 12–14). <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Hány ember érzi magát
magasabb rendűnek a többieknél! </b></u></span>– mutatott rá a Szentatya.</p>
<p><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Mi is annyiszor mondjuk a példabeszéd farizeusának szavait:
„Köszönöm, Uram, hogy nem vagyok olyan, mint az az ember, magasabb rendű
vagyok”. De ez csúnya dolog,</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> soha ne csináljátok! </b></u></span>Amikor érkezik ennek a
kísértése, emlékezz bűneidre, azokra, amelyeket senki sem ismer,
szégyelld magad Isten előtt, és mondd: „Te, Uram, tudod, hogy ki a
magasabb rendű, én befogom a számat.” Ez jót tesz, mindig – mutatott rá a
pápa.</p>
<p>Kedves testvérek! <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Mint Ezekiel próféta és mint Pál apostol,
fohászkodjunk mi is a Szentlélekhez, hogy kegyelme és adományainak
bősége segítsenek minket: valóban úgy éljünk, mint Krisztus teste,
egységben mint család, mint egy olyan család, amelyik Krisztus teste,
szeretetének látható és szép jele</b></u></span> – zárta szerda délelőtti katekézisét
Ferenc pápa.</p></div>