<div dir="ltr">
                <h1>500 éves a Tripartitum</h1>

                <div>
                        1./ <u><font size="4">a Tripartitum teljes szövege</font></u>:  <a href="http://www.staff.u-szeged.hu/%7Ecapitul/analecta/trip_hung.htm?utm_source=mandiner&amp;utm_medium=link&amp;utm_campaign=mandiner_jog_201410" target="_blank">http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/trip_hung.htm?utm_source=mandiner&amp;utm_medium=link&amp;utm_campaign=mandiner_jog_201410</a><br><br></div><div>2./ <u><font size="4">rövid összefoglalás</font></u><br></div><div><a href="http://www.ogyk.hu/2014/10/17/500-eves-a-tripartitum/" title="16:27" rel="bookmark" target="_blank">2014. október 17.  péntek</a><br><a href="http://www.ogyk.hu/2014/10/17/500-eves-a-tripartitum/?utm_source=mandiner&amp;utm_medium=link&amp;utm_campaign=mandiner_jog_201410" target="_blank">http://www.ogyk.hu/2014/10/17/500-eves-a-tripartitum/?utm_source=mandiner&amp;utm_medium=link&amp;utm_campaign=mandiner_jog_201410</a><br>                </div>
        

        <div>
                <p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>500 éve, 1514. október 18-án mutatta be Werbőczy István ítélőmester
 az országgyűlésben a király megbízásából készített latin nyelvű 
szokásjogi gyűjteményét, a Hármaskönyvet, a <i>Tripartitumot</i>, amely a 19. századig a magyar jogszolgáltatás alapja maradt.</b></u></span></p>
<p><span></span>Magyarországon <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>a 15. század végére vált 
egyre sürgetőbbé </b></u></span>az igény <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>egy egységes törvénykönyv megalkotásá</b></u></span>ra. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Ennek
 hiányában ugyanis az ország különféle részein más-más törvénykezés, 
jogszolgáltatás folyt</b></u></span>, nemegyszer az Aranybulla rendelkezései vagy a 
szokásjog alapján. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A Dózsa-féle parasztháborút követően, a szigorodó 
egyedi ítélkezések miatt ugyanazon bűncselekmény megítélése, büntetése 
más és más lehetett.</b></u></span> Mindezen már Zsigmond (uralkodott: 1387-1437) és 
Hunyadi Mátyás (uralkodott: 1458-1490) is próbált segíteni, de a 
megvalósulásra az egyébként gyengekezű II. Ulászló uralkodása 
(1490-1516) idején került sor. Ulászló a munkával előbb Horváth Ádám 
ítélőmestert, majd a nyolcados törvényszéket (az ünnepek nyolcadán 
összeülő törvényszék) bízta meg, de ezek nem boldogultak a feladattal, 
így<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> esett a választás Werbőczy István jogtudósra, később királyi 
ítélőmesterre, majd nádorra.</b></u></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(0,255,255)"><u><b>A Hármaskönyv előszóra (Prologus) és három részre (partes) tagozódik</b></u></span>,
 a<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><u><b> részek címekre (titulus) vannak felosztva</b></u></span>. Az első rész a nemesi 
magánjoggal, a második a nemesi perjoggal, a harmadik a városi és 
jobbágyi joggal foglalkozik, illetve itt találhatók az 1514-es 
paraszttörvények. <span style="background-color:rgb(0,255,255)">Az első rész tartalmazza a nemesek négy fő 
szabadságáról (személyes szabadság, királyi bíróság alá tartozás, 
adómentesség és ellenállási jog) rendelkező passzust. Ez a könyv fejti 
ki <u><b>a Szent Korona-tan</b>t </u>is</span>, azt, hogy<span style="background-color:rgb(0,255,255)"><u><b> a Szent Korona az államhatalom 
szimbóluma, amelynek tagjai a király, az ország nemesei és szabad városi
 polgárai (a jobbágyság viszont nem). A nemesek és az uralkodó között 
kölcsönösségi viszony van, mert a királyt a nemesek választják, a 
nemeseket pedig a király kreálja.</b></u></span> Werbőczy tízévi megfeszített munka 
után, 1514. október 18-án, a Dózsa-féle parasztháború leverését követően
 néhány hónappal összeülő pesti országgyűlésen mutatta be hatalmas 
munkáját. A latinul íródott, Opus Tripartitum juris consuetudinarii 
inclyti Regni Hungariae, azaz A nemes Magyar Királyság szokásjogának 
hármaskönyve címet viselő jogtárat az országgyűlés az 1514:LXIII. 
törvénycikkben helyeselte, és november 19-én a király is megerősítette, 
de formálisan soha nem hirdették ki, így törvényerőre sem emelkedett. 
Ugyanakkor, miután Werbőczy 1517-ben saját költségén kinyomtatta (első 
magyar fordítása 1565-ben készült el), a három részre szakadt országban 
az egység szimbóluma lett.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> A Tripartitum a magyar jog elismert 
gyűjteménye lett, a corpus jurisban az első helyen szerepelt, 1848-ig 
használták, sőt egyes rendelkezései 1951-ig érvényben maradtak.</b></u></span></p>
<p style="text-align:right">Forrás: <i>MTVA Sajtó- és Fotóarchívum</i></p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p style="text-align:center"><a title="A Tripartitum 1517. évi kiadása könyvtári példányának címlapja." href="http://www.ogyk.hu/wp-content/uploads/2014/10/P5290729.jpg" rel="lightbox[1]" target="_blank"><img src="http://www.ogyk.hu/wp-content/uploads/2014/10/P5290729-204x300.jpg" alt="Tripartitum (1517)" height="300" width="204"></a></p>
                        </div></div>