<div dir="ltr"><div class=""><font size="4"><b>Újdonságok az Eger ostromát leíró török naplóban<br><br></b></font></div><font size="4"><b>

</b></font><div class=""><span class="">A törökök 1596-os magyarországi 
hadjáratát megörökítő, pár éve a törökországi Anatóliában előkerült 
különleges naplóról tartott előadást a kortörténeti dokumentumot 
megtaláló Gühnan Börekçi, az isztambuli Sehir Egyetem oktatója 
csütörtökön az Egerben zajló végvár-konferencia keretében. </span></div>
<div class="">
  </div>
<div class="">
  <br>2014. október 17. 10:54<br><a href="http://gondola.hu/cikkek/93237-Ujdonsagok_az_Eger_ostromat_leiro_torok_naploban.html">http://gondola.hu/cikkek/93237-Ujdonsagok_az_Eger_ostromat_leiro_torok_naploban.html</a><br></div>

  <div class="">
  <div class="">
    <a href="http://gondola.hu/cikkek/93237-Ujdonsagok_az_Eger_ostromat_leiro_torok_naploban.html#" target="_blank" class="" title="E-mail"><span class=""><span class=""><br></span></span></a><a target="_blank" href="http://gondola.hu/cikkek/93237-Ujdonsagok_az_Eger_ostromat_leiro_torok_naploban.html#" class="" title="Még több..."><span class=""><span class=""></span></span></a>
  </div>
  
  </div>
  <div class=""><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/90894.jpg" alt="" class=""></div>
  
  <p>
        Gühnan Börekçi az MTI kérdésére felidézte: amikor egyik kollégájával I.
 Szulejmán 1566-os szigetvári ostromának történetét kutatva járták a 
törökországi könyvtárakat és levéltárakat, véletlenül bukkantak a 
kéziratra a közép-anatóliai Konya város levéltárában hét éve. Mint 
hozzátette, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az oszmán nyelven íródott dokumentum címe semmitmondó volt, 
csak megvizsgálásakor derült ki, hogy az 1596-os hadjáratról tartalmaz 
felettébb érdekes részleteket</b></u></span>.<br>
        <br>
        A szakember a napló jelentőségét kidomborítva rámutatott: bár sok, 
ebből az időszakból származó kézirati forrás áll rendelkezésre - 
némelyikük még Egert is megemlíti -, valamilyen ok miatt a korszak bőven
 dokumentált háborúival szemben az 1596-os hadjárat eseményeiről nem 
maradtak fenn írásos emlékek.<br>
        <br>
        Hozzátette: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a vélhetően 1597 és 1599 között íródott napló abból a 
tekintetből is rendkívüli jelentőségű, hogy a korabeli kézirathoz képest
 sokkal részletesebben, napokra bontva számol be III. Mehmed szultán 
magyarországi hadjáratának 186 napjáról.</b></u></span><br>
        <br>
        A szerzőről keveset tudni: a naplót egy katonai logisztikával 
foglalkozó - a mai fogalmaink szerint -<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> titkár írta, aki önmagát 
Gaibiként emlegeti, ami nagyjából azt jelenti: &quot;senki&quot;.</b></u></span><br>
        <br>
        <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Gaibi a hadjáratban a hadsereg tagjaként vett részt. Együtt élt a 
katonákkal, ezért nem csak a hadi cselekményekről számolt be, nagyon sok
 érdekes részlet kiderül a seregben töltött hétköznapokról, például az 
étkezési szokásokról, az élelmiszer-ellátási gondokról. Sok minden 
megtudható a felvonulás útjába eső területeken élő emberekről, így 
például az Eger környékén élő földművesekről is - mutatott rá.<br>
        <br>
        Eger háromhetes ostromáról is részletesen</b></u></span> ír a szerző: kiderül például,
 hogy - a régészeti kutatások eredményeivel egybecsengő módon - az 
utolsó napokban kétezren estek el, és a halottaknak csak a fele volt 
katona - mondta. Gühnan Börekçi hangot adott abbéli reményének, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a 
napló hamarosan magyar nyelven is napvilágot lát.</b></u></span></p>

  <div class=""><a href="http://hirado.hu">hirado.hu</a> - MTI</div></div>