<div dir="ltr"><div class=""><font size="4"><b>Újdonságok az Eger ostromát leíró török naplóban<br><br></b></font></div><font size="4"><b>
</b></font><div class=""><span class="">A törökök 1596-os magyarországi
hadjáratát megörökítő, pár éve a törökországi Anatóliában előkerült
különleges naplóról tartott előadást a kortörténeti dokumentumot
megtaláló Gühnan Börekçi, az isztambuli Sehir Egyetem oktatója
csütörtökön az Egerben zajló végvár-konferencia keretében. </span></div>
<div class="">
</div>
<div class="">
<br>2014. október 17. 10:54<br><a href="http://gondola.hu/cikkek/93237-Ujdonsagok_az_Eger_ostromat_leiro_torok_naploban.html">http://gondola.hu/cikkek/93237-Ujdonsagok_az_Eger_ostromat_leiro_torok_naploban.html</a><br></div>
<div class="">
<div class="">
<a href="http://gondola.hu/cikkek/93237-Ujdonsagok_az_Eger_ostromat_leiro_torok_naploban.html#" target="_blank" class="" title="E-mail"><span class=""><span class=""><br></span></span></a><a target="_blank" href="http://gondola.hu/cikkek/93237-Ujdonsagok_az_Eger_ostromat_leiro_torok_naploban.html#" class="" title="Még több..."><span class=""><span class=""></span></span></a>
</div>
</div>
<div class=""><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/90894.jpg" alt="" class=""></div>
<p>
        Gühnan Börekçi az MTI kérdésére felidézte: amikor egyik kollégájával I.
Szulejmán 1566-os szigetvári ostromának történetét kutatva járták a
törökországi könyvtárakat és levéltárakat, véletlenül bukkantak a
kéziratra a közép-anatóliai Konya város levéltárában hét éve. Mint
hozzátette, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az oszmán nyelven íródott dokumentum címe semmitmondó volt,
csak megvizsgálásakor derült ki, hogy az 1596-os hadjáratról tartalmaz
felettébb érdekes részleteket</b></u></span>.<br>
        <br>
        A szakember a napló jelentőségét kidomborítva rámutatott: bár sok,
ebből az időszakból származó kézirati forrás áll rendelkezésre -
némelyikük még Egert is megemlíti -, valamilyen ok miatt a korszak bőven
dokumentált háborúival szemben az 1596-os hadjárat eseményeiről nem
maradtak fenn írásos emlékek.<br>
        <br>
        Hozzátette: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a vélhetően 1597 és 1599 között íródott napló abból a
tekintetből is rendkívüli jelentőségű, hogy a korabeli kézirathoz képest
sokkal részletesebben, napokra bontva számol be III. Mehmed szultán
magyarországi hadjáratának 186 napjáról.</b></u></span><br>
        <br>
        A szerzőről keveset tudni: a naplót egy katonai logisztikával
foglalkozó - a mai fogalmaink szerint -<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> titkár írta, aki önmagát
Gaibiként emlegeti, ami nagyjából azt jelenti: "senki".</b></u></span><br>
        <br>
        <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Gaibi a hadjáratban a hadsereg tagjaként vett részt. Együtt élt a
katonákkal, ezért nem csak a hadi cselekményekről számolt be, nagyon sok
érdekes részlet kiderül a seregben töltött hétköznapokról, például az
étkezési szokásokról, az élelmiszer-ellátási gondokról. Sok minden
megtudható a felvonulás útjába eső területeken élő emberekről, így
például az Eger környékén élő földművesekről is - mutatott rá.<br>
        <br>
        Eger háromhetes ostromáról is részletesen</b></u></span> ír a szerző: kiderül például,
hogy - a régészeti kutatások eredményeivel egybecsengő módon - az
utolsó napokban kétezren estek el, és a halottaknak csak a fele volt
katona - mondta. Gühnan Börekçi hangot adott abbéli reményének, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a
napló hamarosan magyar nyelven is napvilágot lát.</b></u></span></p>
<div class=""><a href="http://hirado.hu">hirado.hu</a> - MTI</div></div>