<div dir="ltr"><h2>Vonzások és választások - konferencia</h2>
<div>
<div><a href="http://csaladhalo.hu" target="_blank">csaladhalo.hu</a><br><a href="http://csaladhalo.hu/cikk/hatter/vonzasok-es-valasztasok-konferencia" target="_blank">http://csaladhalo.hu/cikk/hatter/vonzasok-es-valasztasok-konferencia</a><br></div><div>Csontos Dóra</div>
<div>2014. 10. 15. 08:01</div>
</div>
<div> </div>
<div>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr>
<td>
<div>
</div>
<br></td>
<td>
<div>
</div>
<br></td>
</tr></tbody></table>
</div>
<div>
<div>
<a href="http://csaladhalo.hu/system/files/imagecache/nagy-kep/cikk/2014/10/uid-132/5072025908_6571bbaa5d_z.jpg" rel="lightbox[2]" title="" target="_blank"><img src="http://csaladhalo.hu/system/files/imagecache/cikk-kep/cikk/2014/10/uid-132/5072025908_6571bbaa5d_z.jpg" alt="" title=""></a>
</div>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Vonzások és választások címmel tartott konferenciát a Képmás magazin a
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán</b></u></span>. Az előadásokon szó esett a<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>
családtervezésről, munkavállalásról, szenvedélybetegségről és a média
felhasználásá</b></u></span>ról is. Az esemény médiatámogatói voltunk.</p>
<hr>
<p>A rendezvény a <a href="http://mediaacsaladert.hu/" target="_blank">Média a Családért Alapítvány</a>
és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családteológiai
intézetének közös konferenciája volt. Az est házigazdája, Keresztes
Ilona, az MTVA rádiós újságírója, szerkesztője a család fontosságára
hívta fel a figyelmet. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>változtatni
kell azon, hogy a médiában milyen kép jelenik meg a családról.</b></u></span> Fűrész
Tünde család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár
beszédben elmondta, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> fő feladatuk a család egyben tartása.
„Harmonikusan működő családok nélkül, nincs harmonikusan és jól működő
társadalom</b></u></span>. Ugyanezt elmondhatjuk a gyerekekről is; harmonikusan működő
családok nélkül nincsenek <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kiegyensúlyozott, boldog gyermekek</b></u></span>.”
Köszönőbeszédében a Szeged-Csanádi Egyházmegye megyéspüspöke a
vonzásosokról beszélt, majd hozzátette nem mindig a nyilvánvaló út a jó,
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>sokszor a nehezebb út visz a nagyobb boldogság felé</b></u></span>.<br><br><b>Torz családkép a médiában</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Aczél Petra, a Corvinus Egyetem docense</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>sokkoló adatokkal </b></u></span>kezdte
beszédét: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„a világban élő hétéveseknek mintegy 92%-a rendelkezik
digitális lábnyommal. Egy másik kutatás szerint a három és öt évesek
14%-a nem tudja bekötni a cipőfűzőjét, viszont 54% tud használni
tabletet.</b></span>” A következő friss, magyarországi kutatás eredménye, amire
felhívta a figyelmet az az, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a tizennyolc év körüli fiatalok
nyolcvan százaléka gondolja úgy, hogy semmit nem tehet a világért,
amiben él</b></span>. Aczél Petra beszédében ezt arra vezette vissza, hogy a média
milyen torz képet mutat be családokról, fiatalok és idősekről. A
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>médiában a gyermekek megjelenése a legtöbb esetben negatív töltettel
bír</b></span>nak. Felmérések alapján <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>2003-ban gyerekek csupán öt százalékban
jelentek meg a televízióban</b></span>. 2004-ben egy másik felmérés szerint ez a
szereplés<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hetvenegy százalékban negatív példa volt és csak tizennégy
százalék volt pozitív, a maradék tizenöt százalék pedig neutrális</b></span>, azaz
semleges volt. Aczél Petra szerint<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a fiatalok azért érzik magukat
ennyire tehetetlennek, mert már kiskorok óta ezt táplálja beléjük a
média.</b></span><br><br><b>„A média elkezd szocializálni”</b></p>
<p>Már kiskorban elkezdődik a világ „elvárásai” szerinti formálódás.
Aczél Petra a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>z októberi Barbi magazint hozta fel példának, amiben már
fogyókúrás tippeket adnak, majd a tini korosztálynak szánt magazinokban
már a szerelem és smink a fő téma. Nem valós képet adnak. Az idősek nem
jelennek meg, általában a negyvenhárom éves korosztály a „vég”</b></span>. A
digitális média sajátja az, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nárcizmusra nevel</b></span>, az önábrázolás pedig<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
rontja</b></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az intimitást, a kapcsolat mélységét</b></span>. ’98-ban megkérdeztek
kisgyermekeket, hogy mit gondolnak arról, hogyan ábrázolja őket a média.
Többek közt olyan válaszok voltak, hogy zavarja őket, ha nevettetésre
vagy szánalomkeltésre (például adománygyűjtés) használják őket.
Irritálta őket az is ha a szájukba adnak valamit, ha helyettük
beszélnek, vagy olyan jelzővel illetik őket, mint „kisokos” vagy
„kisangyal”. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A felnőttkor ábrázolása leginkább abban nyilvánul meg, hogy
a média a sikerben méri.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az idősek nem jelennek meg, ha mégis akkor
elesettnek és csak segítő szerepre szánják őket. A média ünnepli az
ifjúkort</b></span> - tette hozzá Aczél Petra és ezen változtatni kell.<br><br><b>„Ha szerelmes vagy, találd meg a legjobb formáját...”</b></p>
<p>Az egyik kerekasztal beszélgetés fő témája a házasság és a
családtervezés volt. Ha a házasság szóba kerül sokan rávágják, hogy „még
nem állok rá készen”. <u><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Papp Miklós görögkatolikus lelkész</b></span></u> szerint ez egy
döntés. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„A döntés egy folyamat, aminek van utóérése”. Lehet, hogy soha
nem leszünk rá felkészülve, de ha belevágunk egy kiváló házasság is
kerekedhet belőle, amiért tennünk is kell.</b></u></span> Somogyiné Petik Krisztina,
pszichológus szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az elköteleződés hiánya a csecsemőkorra vezethető
vissza.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az anya és gyermek kapcsolata erősíti meg a biztonság érzetét,
valamint az önbizalmat alapozza meg bennünk.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az apával való kapcsolat az
önállóságot építi, hiszen ő az, aki kalandokra ösztönzi gyermekét.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Ha
bármelyik kapcsolatban törés történik akkor azt felnőttkorban kell
helyreállítanunk, emiatt van a sok bizonytalan ember a világban.</b></u></span> A
szakértők hangsúlyozták, hogy az együttjárás jót tesz a házasság előtt,
míg az együttélés már nem annyira. Kézdy Anikó pszichológus, tanár
hozzátette, hogy <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>udvarlásnál sok a program, eljárnak élményeket szerezni
a párok. Az együttélés viszont olyan, mint egy próbaházasság; már nem
járnak el szórakozni és nem lesznek közös élményeik, amiből
táplálkozhatnak.</b></span> A<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> jó házasság ismérve</b></u></span>ként Somogyiné Petik Krisztina
pszichológus azt tanácsolja, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> legyetek barátok</b></u></span>. A házasságban azok a
felek, akik <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>barátok is egyben: tisztelik és elfogadják egymást</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A
konfliktuson könnyen áttudnak lépni és támogatják is egymást</b></u></span>. Arra a
kérdésre, hogy miért érdemes házasodni Papp Miklós lelkész ennyit
felelt: <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>ha szerelmes vagy találd meg a legjobb formáját, ez a házasság.</b></u></span><br><br><b>„Tízmillió függő országa vagyunk”</b></p>
<p>A Képmás konferencia záró előadása <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Zacher Gábor szenvedélybetegségről</b></u></span>
szóló érdekfeszítő beszéde volt. A szakértő elmondta, <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>szinte mindenki
függő. Van, aki alkoholtól, sporttól vagy munkától.</b></u></span> „A függőség egy
emléknyom, amit kitörölni nem lehet, csak elfojtani”. A kérdés az, hogy
mikor alakul ki, mert a fiatalok még nem tudják kontrollálni a
sóvárgást. Zacher Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>nem csak a
káros szenvedély a rossz, hanem a szokások is. Ez ugyanis a szenvedély
előszobája</b></u></span>. Először ragaszkodunk a jóhoz, ami segíti a napi rutinunkat
akár, de ha ez átfordul rosszba, arra már ráfizethetünk. Függőnek
születünk? A válasz az, hogy lehet, de genetika örökségről csak az
esetek 40-60%-ban beszélhetünk. Szerepet játszik még a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> szociális minta,
mert az, hogy mit látunk fiatalon az hajlamosító tényező. Hiába mondjuk
azt a gyerekünknek, hogy ne dohányozz, ha mi a feje fölött elszívunk egy
dobozzal.</b></u></span> Zacher Gábor szerint<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a nevelésen van a hangsúly.</b></u></span> Példaként a
gyereknevelést hozta fel: nem kell letolni egy hármasért, hanem
támogatnunk kell, hogy legközelebb jobban teljesítsen. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Ha büntetéssel
fenyegetjük az agya leblokkol és nem tud teljesíteni. </b></u></span>Amire még<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
tanítanunk kell az az, hogy megtanuljon nemet mondani</b></u></span>. Nem csak mikor
ott vagyunk, hanem mikor ő egyedül áll egy kihívás előtt. Ha magabiztos
azt fogja mondani, hogy „köszi haver, nem kell az a spangli.”</p></div>