<div dir="ltr"><h1 class="">Erdő Péter bíboros, főrelátor ismertette a „Vita utáni jelentést” </h1>
<div class="">2014. október 13. hétfő 19:00<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/erdo-peter-biboros-szinodusi-forelator-vita-utani-jelentese">http://magyarkurir.hu/hirek/erdo-peter-biboros-szinodusi-forelator-vita-utani-jelentese</a><br></div>
<h3 class="">Október 13-án, hétfőn a délelőtti általános
munkaülésen, amelyen részt vett Ferenc pápa is, Erdő Péter bíboros,
szinódusi főrelátor felolvasta <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>a „Vita utáni jelentést”, amely a
Vatikánban zajló családszinódus záródokumentumainak alapját képezi</u></span>.</h3><p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=56252&img=o_erdorapport.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=56252&p=1&img=c_erdorapport.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Az úgynevezett<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> <i>Vita utáni jelentés</i> <i>(Relatio post disceptationem)</i> egybegyűjti a szinódusi atyák eddig elhangzott legfontosabb hozzászólásait, egyben a szinódusi záródokumentumok alapját képezi.</b></u></span></p>
<p>A Szentszék Sajtótermében október 13-án a délelőtti munkaülést
követően, 13 órakor Erdő Péter bíboros, szinódusi főrelátor, Luis
Antonio Tagle manilai bíboros érsek, delegált elnök és Bruno Forte,
Chieti-Vasto érseke sajtótájékoztatón ismertették a dokumentumot.</p>
<p>Délután fél 5-kor megkezdődött a munka a „circoli minori”-nak
nevezett kis körökben, azaz munkacsoportokban, amelyek elkészítik a
záródokumentum, a <i>Relatio Synodi</i> szövegtervezetét. Ezt október
16-án, csütörtökön olvassák fel a szinódusi aulában, október 18-án,
szombaton pedig megszavazzák és átnyújtják a pápának. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Szombat reggel
teszik közzé a „Nuntius” nevű szinódusi üzenetet, amely a katolikusokhoz
és a katolikus egyháztól távol állókhoz egyaránt szól.</b></u></span></p>
<p>Az Erdő Péter bíboros, szinódusi főrelátor által bemutatott <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b><i>Relatio post disceptationem</i>
jelentés három vezérfonalat jelöl meg:</b></u></span> figyelemmel kell kísérni azt a
társadalmi-kulturális környezetet, amelyben a mai családok élnek; meg
kell határozni a lelkipásztori irányvonalakat, és mindenekelőtt
Krisztusra és „a család evangéliumára” kell szegezni tekintetünket.</p>
<p>A családot, amely fontos és értékes valóság, a maga összetettségében
kell szemlélni a megváltozott életkörülményekből adódó nehézségekkel
együtt, mint a háború, a terrorizmus, az elvándorlás, a munkanélküliség,
a féktelen önzés, az érzelmek törékenysége.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A Krisztusra vetett tekintet megerősíti az egy férfi és egy nő
közötti házasság felbonthatatlanságát, de lehetővé teszi, hogy a
folyamatosság és az újdonság szempontjait is figyelembe vegyük a
házasság valóságát illetően.</b></u></span></p>
<p>A fokozatosság legyen az az alapelv, amit az elvált házasfelek
irányában alkalmaznak, a házasság nem tökéletes formáit is elfogadó
távlatokban gondolkozva. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Szükség van spirituális megkülönböztetésre az
együttéléseket, a polgári házasságokat, valamint az elváltak és
újraházasodottak helyzetét illetően. Az egyház feladata, hogy látható és
szentségi határain túl is felismerje az isteni ige elhintett magvait.
Az egyház tisztelettel fordul azok felé, akik nem teljes egészében és
nem tökéletesen vesznek részt életében: megbecsüli ezeknek a híveknek az
értékeit, ahelyett, hogy korlátaikra és hiányosságaikra
összpontosítana.</b></u></span></p>
<p>A család körében végzett lelkipásztorkodásnak tehát<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> új dimenzióra van
szüksége, amely táplálja az érlelődő magvakat, mint például az olyan
polgári házasságok esetében, amelyek szilárdak, amelyekben a házasfelek
mélyen szeretik egymást, felelősek gyermekeikkel szemben, és amelyek
eljuthatnak a házasság szentségi kötelékéig.</b></u></span> A polgári együttélések
gyakran nem a keresztény értékek elutasításának következményei, hanem
gyakorlati jellegű választások, például egy állandó munkahely hiánya
miatt.</p>
<p>A <i>Vita utáni jelentés</i> foglalkozik a legsürgetőbb
lelkipásztori feladatokkal, amelyeket az egyes helyi egyházakban kell
megvalósítani, mindig a pápával szeretetközösségben. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A család
evangéliumát nem azért kell hirdetnünk, hogy ítélkezzünk, hanem hogy
meggyógyítsuk az emberi törékenységet</b></u></span>.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A különélők, elváltak és újraházasodottak kérdésé</b></u></span>t illetően Erdő
Péter bíboros hangs<span style="background-color:rgb(255,255,255)">úlyozta:</span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nem lenne bölcs kizárólagos megoldásokra
gondolni, amelyeket a „mindent vagy semmit” logikája sugall.</b></u> </span>A helyi
egyházakban tovább kell folytatni a párbeszédet tisztelettel és
szeretettel, minden sérült család esetében.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Az igazságtalanul elhagyott
házastársnak támaszt kell nyújtani, kerülni kell a kirekesztő
magatartásokat, és oltalmazni kell a gyermekeket</b></u></span>.</p>
<p>Az újraházasodott elváltak esetében a szentáldozáshoz való járulást
illetően a jelentés felsorolja a szinóduson elhangzott legfőbb
javaslatokat: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>meg kell őrizni a jelenlegi szentségi fegyelmet;
nyitottabbnak kell lenni különleges, felbonthatatlan, megoldhatatlan
esetekben, anélkül hogy újabb igazságtalanságokat vagy szenvedést
okoznánk; vagy válasszuk a „bűnbánati” utat. Az esetleges szentségekhez
való járulást előzze meg az egyházmegye püspökének felelősségével kísért
bűnbánati folyamat, kifejezett elkötelezettséggel a gyermekek
érdekében.</b></u></span> Nem általánosan lenne szó a lehetőségről, hanem az egyes
esetektől függően, a fokozatosság törvénye szerint, amely szem előtt
tartja a bűnbeli és a kegyelembeli állapot közötti különbséget és az
enyhítő körülményeket.</p>
<p>Nyitott marad még <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a „lelki áldozás” kérdése, amelyet jobban el kell
mélyíteni teológiai szempontból.</b></u></span> Nagyobb megfontolásra van szükség a
vegyes házasságokat és azokat a súlyos problémákat illetően is, amelyek
az ortodox egyházak eltérő házassági fegyelméhez kapcsolódnak.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A homoszexuális személyek esetében hangsúlyozták: az egyház legyen
„befogadó otthon” számukra, de továbbra is szigorúan nemet mond az
egyneműek házasságára</b></u></span> és arra a nemzetközi szervezetek által gyakorolt
nyomásra, amely társítja a pénzügyi segélyeket a genderelmélethez fűződő
normatívákkal. Az egyház különleges figyelmet fordít az egynemű
párokkal együtt élő gyermekekre, hangsúlyozva, hogy jogaikat mindig
előtérbe kell helyezni.</p>
<p>A jelentésben központi helyet foglal el <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a nevelés kihívás</b></u></span>a, melynek
terén az egyház fontos szerepet játszik a családok támogatásában. Végül
Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: a szinódusi párbeszéd a korlátlan
szabadság és egymás kölcsönös meghallgatásának jegyében zajlott. Az
idáig javasolt megfontolások még nem jelentenek döntéseket: a család
témájában megkezdett út folytatódik a rendes, általános szinódussal,
amelyre 2015 októberében kerül sor.</p>
<p>Forrás és fotó: Vatikáni Rádió</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>