<div dir="ltr"><table border="0" width="100%" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td colspan="2" valign="top"><h3>"Succisa virescit - a megnyesett fa kizöldül” Hatvan éve szentelték pappá Lékai László bíborost, piarista öregdiákot</h3><p>forrás: piarista hírlevél<br></p>
</td>
</tr><tr>
<td valign="top" width="150px">
<img src="http://hirlevel.mpdsz.piarista.hu/system/files/imagecache/hirlevelbe_iksz_110/imagefield/2014/10/lekai2.jpg" alt="" title="">
</td>
<td valign="top" width="140%">
<div style="text-align:justify">
<p><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Lékai bíboros, Lung László néven 1910. március 12-én
született Zalalövőn, egy mélyen vallásos család első gyermekeként.</u></span> Az
elemi iskola elvégzését követően középfokú tanulmányait a nagykanizsai,
majd - miután hatodikos gimnazista korában jelentkezett a veszprémi
egyházmegye szeminaristái közé - a veszprémi piaristáknál folytatta. </b></p>
<p> Lékai egy későbbi interjúban megemlíti, hogy a papi hivatás
választásának elmélyülésében és öntudatosodásában <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nagy szerepet játszott
Krizsala Ferenc hittanár egyénisége</b></u></span>, aki épp ezekben az években kezdett
tanítani Nagykanizsán. 1928-ban a tehetséges fiatalembert egyházi
elöljárója Rómába küldte. <b>Pappá szentelésére is az Örök Városban került sor 1934. október 28-án, nyolcvan évvel ezelőtt. </b>A
Gregoriana Egyetem növendékeként megszerzett teológiai doktorátusát
követően 1936-ban hazatért egyházmegyéjébe. Rövid ideig <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>káplán egy zalai
faluban</b></u></span>, majd <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hét éven keresztül a veszprémi hittudományi főiskola
dogmatikatanára és szemináriumi prefektus</b></u></span>. Időközben németes hangzású
családi nevét Lékaira magyarosította.</p>
<p>1944. március első napjaiban XII. Piusz pápa Mindszenty József
személyében új főpásztort nevezett ki az immár tíz hónapja üresen álló
veszprémi egyházmegye élére. Novemberben<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a nyilasok Mindszenty mellett
annak titkárát, Lékai Lászlót is a sopronkőhidai fegyházba internálták</b></u></span>.
Szabadulásuk után fél évvel Mindszentyből esztergomi érsek lett, Lékai
pedig továbbra is titkári feladatokat látott el az új veszprémi püspök
mellett. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>1948-ban a kommunista hatalom egyházüldöző gépezete őt is
utolérte</b></u></span>: Balatonlellére, Murakeresztúrra, majd Zalaszentivánra
helyezték plébánosnak. A hatvanas évek második felétől az államhatalom
már együttműködésre kész, a maga egyházpolitikai célkitűzéseinek
megvalósítására alkalmas személynek ítélte Lékait. Így kerülhetett sor
veszprémi apostoli kormányzói és giruss-torasii címzetes <b>püspöki kinevezésére 1972 februárjában. </b>Ezt követte két év múlva - Mindszenty tisztségétől való megfosztása után - az esztergomi apostoli kormányzói, majd <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>1976-ban esztergomi érseki, illetve
bíborosi kinevezése.</b></u></span> Székfoglaló beszédében küldetésének lényegét két
pontban foglalta össze: egyrészt Istenhez vezető, meleg szívű atyja
kíván lenni egyházmegyéjének, másrészt arra törekszik, hogy püspöktársai
élén a valóságok talajáról irányítsa a magyar katolikus egyházat. <b>Főpapi jelmondata és címere reményt fejezett ki egy reménytelennek tűnő korban: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>"A megnyesett fa kizöldül</u></span>"</b>
- fölötte népiesen díszített, virágos korsóba helyezett zöldellő
ágacska. Egy évtizedes főpásztori működését fáradhatatlan lelkipásztori
munkával végezte: bár az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének
beleegyezése nélkül semmit sem tehetett, mégis nap mint nap megkísérelt
kis lépések útján eredményeket elérni. Kevesen emlékeznek már arra, hogy
a Magyar Szent Korona Magyarországra való visszatérésében <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Lékai László
nagyon sok "kis lépést" tett.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Esztergomban 1977. december 29-én helyezte
el a Szent Tamás Hegyi Kápolna falán Becket Szent Tamás emléktábláját
felelevenítve ezzel az esztergomi Bánfy Lukács érsek és a canterbury
Becket Tamás érsek közötti kapcsolatot. Ezt a megemlékezést újította fel
a Rudnay Kultutális és Városvédő Egyesület a kilencvenes évek elején és
megalapozta Esztergom és Canterbury közötti testvérvárosi kapcsolat
megszületését.<br>
Lékai Bíboros Árpádházi Szent Margit margitszigeti kultuszát és Boldog
Özséb esztergomi bazilikai kultuszát is felelevenítette 1979-ben.
1981-ben megkezdődhetett a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Ház felépítése
Leányfalun. Ugyanebben az évben a bíboros vezetésével megtartott
máriaremetei zarándoklaton több ezren vettek részt.<br>
Szintén 1981-ben került sor Budapesten a XXIII. János pápáról
elnevezett öregotthon felszentelésére. Sok nehézség árán sikerült
beindítania a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia levelező tagozatát,
ahol a laikus hallgatók hároméves képzést követően szerezhettek
diplomát. Nevéhez fűződik az ipolytölgyesi gyermekotthon létesítése.
Rómában, a Magyarok Nagyasszonya-kápolna létrehozásával a külföldi
magyarok találkozóhelyét, az anyaországbeliek zarándokhelyét kívánta
megteremteni. Mindent megtett annak érdekében, hogy az egyház minél
jobban erősödjék. Kis lépései az egyházellenes diktatúra korában
jelentős lépéseknek számítottak. És, hogy nem tehetett nagy lépéseket,
annak nem ő volt az oka, hanem a vele szemben álló sokkal erősebb és
nagyobb hatalom. </span>Többen megjegyzik, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>senki nem tudott volna akkor az
ő helyében nagy lépéseket tenni. </b></u></span><br>
1986. június 30-án hunyt el Esztergomban.</p>
<p> A zalalövõi templom falán emléktáblát állítottak tiszteletére.</p>
</div></td></tr></tbody></table></div>