<div dir="ltr"><div><p><font>2014.10.07. kedd: <b>RÓZSAFŰZÉR KIRÁLYNŐJE</b></font></p><p><i><b>Isten kiválasztott, hogy hirdessem Fiát a pogányoknak</b></i></p><hr><p><a name="148e7ab8aafd941b_Gal 1,13-24"><font color="#000000">Gal 1,13-24</font></a></p><p><span>Hallottátok
ti is, <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>hogyan viselkedtem egykor a zsidóságban, hogy mód felett
üldöztem Isten egyházát, és pusztítottam azt</b></span>. Felülmúltam a zsidóságban
számos kortársamat nemzetemből, nagyobb buzgósággal követve őseim
hagyományait. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Mikor azonban úgy tetszett Istennek, aki engem anyám
méhétől fogva [Iz 49,1] kiválasztott, és kegyelme által meghívott, hogy
kinyilatkoztassa bennem Fiát, hogy hirdessem őt a pogányok között,
egyáltalán nem törődtem testtel és vérrel, Jeruzsálembe sem mentem föl
apostol-elődeimhez, hanem elmentem Arábiába, majd ismét visszatértem
Damaszkuszba. Három év múlva azután felmentem Jeruzsálembe,</b></span> hogy
meglátogassam Kéfást, és nála maradtam tizenöt napig. Mást azonban az
apostolok közül nem láttam, csak Jakabot, az Úr testvérét. Amit pedig
írok nektek, íme, Isten előtt mondom, hogy nem hazudom. Azután Szíria és
Kilikia vidékeire mentem. Júdea egyházai számára, amelyek Krisztusban
vannak, személyesen nem is voltam ismert. Csak azt hallották felőlem:
,,<span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Az, aki minket egykor üldözött<span style="color:rgb(255,0,0)">,</span></b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b> most hirdeti a hitet, amelyet valaha
pusztított'', és dicsőítették miattam az Istent</b></span>. </span></p><p><a name="148e7ab8aafd941b_Zs 138"><font color="#000000">Zs 138</font></a></p><p><span>A
karvezetőnek. Dávid zsoltára. Uram, te megvizsgáltál és ismersz engem,
tudod, ha leülök és ha fölkelek. Messziről ismered gondolataimat,
szemmel tartod akár járok-kelek, akár pihenek.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Előre ismered minden
utamat. Még nyelvemen sincs a szó,és te már érted egészen, Uram. Minden
oldalról körülveszel engem, és fölöttem tartod kezedet.</b></span> Oly nagy, oly
csodálatos nekem ez a tudás: ésszel föl sem érhetem! Hová mehetnék
lelked elől, hová bújhatnék színed elől? Ha fölmennék az ég magasába, te
ott vagy, ha alászállnék az alvilágba, jelen vagy. Ha felölteném a
hajnal szárnyát, s a tenger szélső határára szöknék, ott is a te kezed
vezetne, és jobbod tartana engem. Mondhatnám: ,,Borítson be a sötétség, s
váljon éjszakává köröttem a fény'', de neked nem sötét a sötétség, s az
éj mint a nappal, oly világos előtted. Fény és sötétség közt neked
nincs különbség. Hiszen te formáltad bensőm, s anyám méhében te szőtted a
testem. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Dicsőítlek téged, mert olyan csodálatosan alkottál, és tudom
jól, milyen csodálatos minden műved! Létem nem volt titokban előtted,
amikor a föld ölén rejtve formálódtam. Még alakot sem nyertek tagjaim és
szemed már látott engem. Könyvedben már minden fel volt jegyezve rólam:
napjaim már eltervezted, mielőtt egy is eltelt volna belőlük.</b></span> Milyen
tiszteletreméltók előttem gondolataid, Istenem, milyen hatalmas a
számuk! Megszámlálnám őket, de számosabbak a homokszemeknél, s ha
végükre is érnék, még mindig csak nálad tartanék. Bárcsak
megsemmisítenéd a gonoszokat, Istenem, és eltávolítanád tőlem a
vérszomjas embereket, akik gonoszul beszélnek: hiába kelnek föl ellened.
Ne gyűlöljem, Uram azokat, akik gyűlölnek téged, ne utáljam
ellenségeidet? Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeim lettek.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>
Vizsgálj meg Istenem és ismerd meg szívemet; tégy próbára és ismerd meg
utaimat,</b></span> <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>lásd, vajon a gonoszok útján járok-e, </b></span>és<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> vezess az
örökkévalóság útján engem.</b></span></span></p><p><a name="148e7ab8aafd941b_Lk 10,38-42"><font color="#000000">Lk 10,38-42</font></a></p><p><span>Történt
pedig, hogy amikor továbbmentek, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű
asszony befogadta őt házába. Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr
lábához ülve hallgatta szavait, Márta pedig sürgött-forgott a sok házi
dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: ,,Uram! Nem törődsz vele,
hogy a testvérem egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy
segítsen!'' Az Úr ezt válaszolta neki: ,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,Márta, Márta! Sok mindenre
gondod van és sok mindennel törődsz, pedig csak egy a szükséges. Mária a
jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha.</b></span></span></p></div><div><br></div></div>