<div dir="ltr">Mahatma Gandhi egy indiai fűszerkereskedő család tagjaként látta meg a napvilágot. <span style="font-size:17px;line-height:24px">Gyerekként
annyira visszahúzódó volt, hogy sokszor inkább hazafutott az iskolából,
csak ne kelljen beszélgetnie senkivel. Mégis k</span>orán nősült,
1883-ban, így már 13 éves korában felesége volt. Érettségi után Angliába
ment, jogot tanult - de mielőtt elutazott volna, táplálkozási és nemi
önmegtartóztatási fogadalmat tett. 1891-ben avatták ügyvéddé; még
ugyanebben az évben hazautazott Indiába. <p>1893-ban egy indiai kereskedőcég Dél-Afrikába küldte, mint ügyvédet. <b>Gandhi
akkor szembesült azzal, milyen mély diszkrimináció sújtja az indiaikat,
amikor leszállították a vonatról Pietermaritzburgnál, miután nem volt
hajlandó átmenni az első osztályról a harmadik osztályra</b> (az első osztályra volt érvényes jegye). <br></p><div class="" style="width:auto;margin:10px 20px 10px 0px;float:left"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 455px; width: 345px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads//images/2014/Gandhi_hands_together.jpg"><font color="#888888"><span style="font-size:12px"><b>Beszédei után összetette a kezét és meghajolt.</b></span></font></div><p><span style="font-size:17px;line-height:24px">A
negatív élmény hatására szószóló lett, a kisebbség és az elesettek
támogatója. Filozófiai rendszere, amire később egész munkássága épült,
ekkor kapott alapot: <b>az igazságot hirdette, a passzív ellenállást, az erőt és a kitartást. A békét.</b> Kimagasló politikai személyiség vált belőle, beszédeket tartott, kemény fizikai munkát végzett, miközben vegetáriánusként élt. </span></p><p><span style="font-size:17px;line-height:24px">1915 körül, hazatérése után számolt le végleg a joggal, mert úgy gondolta, a törvények erőszakkal akarnak igazságot tenni. <b>Nem volt többé már Mohandász Karamcsand, csak Mahátma. Nagy lélek. </b></span><span style="font-family:Arial;font-size:17px;font-style:normal;font-variant:normal;line-height:24px">A
férfi, aki vékonyabb volt, mint a nádszál, egyszerű, fehér lepelben
járt és mindig mások boldogságát kereste, az erő szimbólumává vált.
Hőssé lett.</span></p><p>És egy hős nem pihenhet, de nem is akar: Gandhi
India függetlenségét követelte, a lelkiismereti-és vallásszabadságért
harcolt, elítélte az erőszakot. Vállalta a börtönt, az éhségsztrájkot, a
több száz km-es gyaloglást hazájáért, faluról falura ment, hogy véget
vessen a vérengzésnek. <b>Rengeteg követőre lelt, de ugyanannyi
ellensége is volt: utóbbiak közül vetett véget a nagy lélek életének egy
férfi, 1948. január 30-án. </b><br><br><b>Egy nagy ember gondolatai<br></b><br>Gandhi
tanításaiban gyakran felcsendültek Jézus szavai, de ugyanúgy merített
Thoreau, Ruskin, Emerson, Tolsztoj műveiből, valamint a hindu írásokból
is. Önmagáról úgy nyilatkozott, hogy egy szegény koldus, mégis a világ
leggazdagabb emberének érzi magát, mert soha nem szenvedett hiányt sem
önmagát, sem a közérdekű céljait illetően. <br><br>„Isten mindig
idejében és csalhatatlan biztonsággal válaszolt... A világ talán
nevethet azon, hogy minden tulajdonról lemondok. Ez a vagyontalanság
nekem hasznomra vált. Szeretném, ha a többi ember is hozzám hasonlóan
elégedett lenne. A legnagyobb kincs az, ami a birtokomban van.”<br><br></p><div class="" style="width:600px;margin:10px auto"><span class=""></span></div><p><br>Alázat,
hit, bizalom, egyszerűség, szabadság, szeretet - ezek voltak a
jelszavai. Örökérvényű mondatai mindig a fülünkbe csengenek...<br><br><b>...az igazságról:</b> "Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd."<br><br><b>...az életről:</b> "Élj úgy mintha ma lenne az utolsó napod. Tanulj úgy mintha örökké élnél."<br><br><b>...a hazaszeretetről:</b>
"„Nacionalistának vallom magam, de az én nacionalizmusom olyan tágas,
akár a világmindenség. Engem az egész Föld boldogulása foglalkoztat. Nem
szeretném, ha az én Indiám más népek hamvain emelkedne fel. Ha kell
időtlen időkig várok, de nem óhajtom véres eszközökkel keresni hazám
szabadságát.”<br><br><b>...a megbocsátásról: </b>"A gyengék soha sem bocsájtanak. A megbocsájtás az erősek erénye."</p><p><b>...a szeretetről: </b>"Bármikor,
amikor a csüggedés lesz rajtam úrrá, csak arra gondolok, hogy a
történelemben az igazság, és a szeretet mindig győzedelmeskedett. Voltak
ugyan zsarnokok, és gyilkosok, és volt idő, amikor legyőzhetetlennek
tűntek, de végül mindig elbuktak - gondolj csak bele, mindig."<br><br></p><div class="" style="width:541px;margin:10px auto;float:none"><img class="" style="margin: 0px; display: block; height: 325px; width: 541px;" src="http://pozitivnap.hu/uploads//images/2014/Mahatma-Gandhi-with-Cheer-008.jpg"><span class=""></span></div><p><b style="font-size:17px;line-height:24px"><br>...az alázatról:</b><span style="font-size:17px;line-height:24px"> "Önmagunk megtalálásának a legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában."</span></p><p><b>...az erőszakról:</b>
"Erőszakmentesség, erőszakosság, a kettő között annyi a különbség, hogy
az egyiket a természet a másikat az emberiség találta fel
...vitathatatlan, hogy melyik a tisztességesebb."</p><p><b>...az ellenségeskedésről:</b> „Akiket rossznak tartunk, azoktól elkerülhetetlenül visszakapjuk ezt a bókot.”<br><br>.<b>..az akaratról:</b> "Az ember a gondolatai szüleménye. Amit gondol, azzá lesz."<br><b><br>...a vallásról: </b>"Képtelen
vagyok megbarátkozni a megtérés eszméjével.(…) Ez egy hiba, amely talán
a világ béke iránti törekvéseinek legnagyobb akadálya… Miért akarna egy
keresztény egy hindut megtéríteni? Miért ne lenne elégedett azzal, hogy
a hindu egy jó, vagy hívő ember?"</p><b><br>2007 júniusában az ENSZ közgyűlése október 2-át, Gandhi születésnapját az erőszakmentesség világnapjává nyilvánította. <br></b></div>