<div dir="ltr">
                
                        
<h1>Ferenc pápa: Az ima segíthet az élet sötét időszakaiban </h1>
<div>2014. szeptember 30. kedd 16:55</div>
<h3><span style="color:rgb(102,0,0)">Az élet sötét pillanataiban a panasz is</span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>imává válik</u></span>, de  k<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>erüljük</u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>a „teátrális” sopánkodásokat</u></span> – fogalmazott Ferenc pápa 
szeptember 30-án a Szent Márta-házban bemutatott reggeli szentmisén 
mondott homíliájában. A Vatikáni Rádió tájékoztat.</h3><p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=55948&amp;img=o_homilia140930.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=55948&amp;p=1&amp;img=c_homilia140930.jpg" alt="" border="0"></a>Jób
 könyvének (Jób 3,1-3.11-17.20-23) soraiból kiindulva, a Szentatya 
emlékeztetett azokra a valóban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> nagy tragédiák</b></u></span>ra, amelyeket<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> <span style="background-color:rgb(255,255,0)">a hitük</span> miatt
 otthonukból elűzött <span style="background-color:rgb(255,255,0)">keresztények</span> élnek át napjainkban.</b></u></span><br><br><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Jób 
elátkozta születése napját, és imája szitkozódásnak tűnt. </b></u></span>Nagy 
megpróbáltatáson ment keresztül:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> elveszítette egész családját, minden 
vagyonát, egészségét. Teste visszataszító sebbé vált. Ekkor elveszítette
 türelmét, ezért mondott ilyen csúnya dolgokat </b></u></span>– hangsúlyozta Ferenc 
pápa. Jób ahhoz volt hozzászokva, hogy mindig az igazságot mondja, és 
ekkor ezt érezte igazságnak. Jeremiás is szinte ugyanezeket a szavakat 
használja: „Vesszen a nap, amelyen születtem”. <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Káromkodik ez az ember? 
Ez az ember, aki egyedül van, ilyen állapotban, káromkodik? – ez az én 
kérdésem – mondta a Szentatya.</b></u><br></span><br>„Jézus, amikor panaszkodik – 
Atyám, miért hagytál el? – káromkodik? Ez misztérium” – folytatta a 
pápa. – „Hányszor hallottam embereket, akik nehéz, fájdalmas helyzetben 
élnek, sok mindent elveszítettek, egyedül érzik magukat, sorsukra 
hagyták őket és panaszkodnak, hogy felteszik a kérdést: miért? Miért? 
Fellázadnak Isten ellen. És én ezt mondom:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> »Továbbra is imádkozz így, 
mert ez is ima!« Ima volt az is, amikor Jézus mondta az Atyának: »Miért 
hagytál el?«”</b></u></span><br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Amit Jób mond, ima. Mert imádkozni annyit jelent, 
hogy igazságban állunk Isten előtt. És Jób nem tudott másképpen 
imádkozni. Az igazi ima szívből jön, abból a pillanatból fakad, 
amelyikben éppen élünk. Az élet sötét pillanataiban is létezik ima, 
amikor nincs remény, nincs kilátás.</b></u></span><br><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Sok ember van ma Jób 
helyzetében. Sok jó ember, mint Jób, nem érti, hogy mi történt vele, 
miért van a rossz.</b></u></span> Annyi testvérünknek nincs reménye! Gondoljunk a 
tragédiákra, a nagy tragédiákra, például azokra a testvéreinkre, akiket 
azért üldöztek el otthonukból, mert keresztények: mindenüket 
elveszítették. »De Uram, én hittem benned. Miért? Hinni benned átok, 
Uram?« – hívta fel a figyelmet a pápa.<br><br><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Gondoljunk</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a sorsukra 
hagyott</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>idősekre, a betegekre, a magányosokra, akik a kórházakban 
vannak.</b></u></span> Az egyház imádkozik ezekért az emberekért, és értünk is, amikor 
sötétben bukdácsolunk. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az egyház imádkozik! Magára vállalja ezt a 
fájdalmat, és imádkozik.</b></u></span> És mi, akik nem vagyunk betegek, nem éhezünk, 
nincsenek különösebb szükségleteink, amikor egy kicsit sötétségben 
élünk, azt hisszük, hogy vértanúk vagyunk, és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>abbahagyjuk az imádkozást.
 Van, aki ezt mondja: „Megharagudtam Istenre, nem járok többé misére!” 
Miért? Egy kis semmiségért </b></u></span>– mondta ki a Szentatya a választ. Ferenc 
pápa emlékeztetett rá, hogy Kis Szent Teréz életének utolsó hónapjaiban,
 amikor a mennyországra gondolt, belső hangot hallott: „Ne butáskodj, ne
 képzelődj! Tudod, mi vár rád? A semmi!”<br><br>Hányszor gondolunk erre a
 helyzetre, hányszor megéljük ezt a helyzetet! <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Hányan vannak, akik azt 
hiszik, hogy a semmi vár rájuk! </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Szent Teréz imádkozott, és erőteljesen 
kérte, hogy haladhasson előre a sötétségben. Ezt úgy hívjuk, hogy 
türelmessé válunk.</b></u></span> A mi életünk túlságosan könnyű, a mi panaszaink 
színjátékok. Annyi testvérünk panaszával szemben, akik sötétségben élnek
 és csaknem elveszítették emlékezetüket, a reményt, akiket saját 
magukból is kiűztek, a mi panaszaink semmit sem jelentenek. Jézus ezen 
az úton járt, az Olajfák hegyének éjszakájától egészen a kereszt utolsó 
szaváig: „Atyám, miért hagytál el engem?”<br><br>Ferenc pápa ezután két 
dologra mutatott rá: először is<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b></b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> fel kell készülni</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a sötétség érkezésére,
 ami talán nem lesz olyan kemény, mint Jób számára, de mindenképpen lesz
 sötét időszak életünkben</b></u></span>. Készítsük fel szívünket erre a pillanatra. A 
második:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> imádkozzatok, mint ahogy az egyház imádkozik annyi 
testvérünkért, akik</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>szenvednek, mert kiűzték őket saját magukból, 
sötétségben, szenvedésben élnek, remény nélkül.</b></u></span> Az egyház imádkozik 
ezekért a szenvedő Jézusokért, akik világszerte mindenütt jelen vannak.</p>
<p>Fotó: Vatikáni Rádió</p></div>