<div dir="ltr"><h1>„Szolga csak egy van, az Isten” – Weöres Sándor az Ars Sacra Fesztiválon </h1>
<div>2014. szeptember 25. csütörtök 19:00<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/-szolga-csak-egy-van-az-isten-weores-sandor-az-ars-sacra-fesztivalon" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/-szolga-csak-egy-van-az-isten-weores-sandor-az-ars-sacra-fesztivalon</a><br></div>
<h3>„<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Szolga csak egy van, az Isten” címmel tartott Weöres
Sándor-est</u></span>et az Ars Sacra Fesztivál keretében Fabiny Tamás evangélikus
püspök és Gryllus Dániel a budai Barabás Villában szeptember 24-én.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55840&img=o_ws1.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55840&p=1&img=c_ws1.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az <i>„Egy óra Weöres Sándor költészetének bűvöletében”</i> mottójú
est </b></u></span>elején Fabiny Tamás felidézte az előzményeket. Az előadás egyetlen
ünnepi alkalomra készült: Weöres Sándor születésének 100. évfordulóján,
2013. június 22-én a költő szülőfalujában, a Vas megyei Csöngén hangzott
el. Ez után azonban azt tapasztalták, van igény erre a párosra, és
azóta országszerte sok helyen bemutatták már a műsort <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>rendhagyó
magyarórák keretében.</b></u></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az előadáson</b></u></span>, melyet Fabiny Tamás <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a muzsikus (Gryllus Dániel) és a teológus (Fabinyi Tamás)
párbeszéde</b></u></span>ként jellemzett, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>együtt szolgált a szó és a zene</b></u></span>. A püspök és a
muzsikus Weöres Sándor versein keresztül igyekeztek <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>bemutatni a költő
istenkapcsolatát</b></u></span>. Mindketten vallják: egy vers akkor tud igazán
megszólalni, ha mi magunk is dialógust folytatunk vele.</p>
<p><b><i>„Árnyak sora ül a réten / Nyáj zsong be a faluvégen”</i></b></p>
<p>Fabiny Tamás és Gryllus Dániel párbeszéde <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a költő Csöngéhez való
kötődésének felidézésé</b></u></span>vel folytatódott. Maga Weöres Sándor így írt erről
egy Füst Milánnak szóló levelében: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>„E tájékhoz minden idegszálammal
hozzáforrtam (…). Innen viszek mindent a verseimbe, szín-, alak-, vonal-
és főleg hanghatásokat.”</b></u></span></p>
<p>Itt a <i>Fű, fa, füst</i> és az <i>Árnyak sora ül a réten</i>
című verseket idézték az előadók, utóbbit a közönség együtt énekelte
Gryllus Dániellel, aki citerán kísérte az énekelt verseket.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55840&img=o_barabasvilla.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55840&p=1&img=c_barabasvilla.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b><i><br>„Én keresem a hitemet: / a hitem is majd megtalál”</i></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A szülőföld költészetre tett hatása </b></u></span>után <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a személyes istenhit és az
istenkeresés élményé</b></u></span>t magukba foglaló versek felidézése következett.</p>
<p>Az evangélikus püspök felhívta a figyelmet arra, hogy Isten jelzői
között ritkán emlegetjük a 'szép'-et: ritkán beszélünk <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a szép Isten</b></u></span>ről,
az<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Isten szépségéről</b></u></span>. Az előadó három tételben, a Szentháromságon
keresztül mutatta be <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Weöres Sándornak az Isten szépségét megéneklő
versei</b></u></span>t.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><i><b>„Vonj hevesebben! ön-erőmből / nem jutok én soha hozzád”</b></i></u></span></p>
<p>Az Atya, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a teremtő Isten szépsége</b></u></span> a többi mellett a teremtés, a
természet szépségében áll előttünk. Weöres Sándor áhítattal állt a
teremtett világ szépsége és határtalansága előtt, megénekelte a
teremtést is. A püspök itt a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>z<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> <i>Ének a teremtésről</i> és a <i>Zsoltár</i> című versek</span></b></u></span>et idézte, Gryllus Dániel pedig az<span style="background-color:rgb(207,226,243)"><u><b> <i>Ének a határtalanról</i> című vers</b></u></span>et adta elő.</p>
<p>Fabiny Tamás hangsúlyozta: a teremtett világban Isten megteremtette
az embert, és képességet adott neki, hogy keresse, szólítsa Őt. Weöres
Sándor költészetében is megtalálható az istenkeresés témája – többek
között a <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b><i>Vonj sugaradba</i></b></u></span> vagy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>a <i>Nem nyúlsz le értem</i> </b></u></span>című versekben.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b><i>„Számomra egy valaki létezik: Jézus”</i></b></u></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A második isteni személy, a Fiú alakja szintén foglalkoztatta a költőt</b></u></span>. Így vallott Krisztusról 1970-ben a <i>Vigilia</i>
körkérdésére adott válaszában: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>„Számomra csak egy ember létezik: Jézus.
Jézus létezik, és Ő létezik mindazokban, akik benne és általa léteznek.
(…) Egyetlen célom: egy fokkal közelebb vinni az olvasót ehhez az
azonossághoz, a Jézussal való egységhez.”</b></u></span></p>
<p>A püspök beszélt a Krisztus-kereső Weöres Sándorról, aki <i>A teljesség felé</i>
című műve előszavában „Krisztusról, a testet öltött Istenről” írt, aki
„szakadatlanul meghal és poklot jár az emberért”, majd rámutatott: a
költőt foglalkoztatta a kereszt metaforája is, ez megjelenik például a <i>Kereszt-árnykép</i> című képversében.</p>
<p>Jézus Krisztus az eget és a földet köti össze, személyében a teremtő
Isten lehajolt az emberhez. Emberré lett, sőt szolgává lett. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b><i>„Szolga csak egy van, az Isten”</i></b></u></span> – olvasható az előadás címéül választott verssor a <i>Rongyszőnyeg</i> 13. darabjában.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55840&img=o_ws2.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55840&p=1&img=c_ws2.jpg" alt="" border="0"></a><br><i><b>„Piros ajkkal, énekekkel, / szép orcával jő a reggel. / Szentlélek, köszöntelek!”</b></i></p>
<p>Fabiny Tamás szerint a Szentlélek az ihlettel, a művészettel hozható
kapcsolatba: a költészet nem csupán technika, nem valamiféle révület – a
művészet Isten ajándéka, a művész pedig Isten eszköze. „Mit málló kőre
nem bizol: / mintázd meg levegőből” – szól az<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b> <i>Örök pillanat</i></b></u></span> című vers első sora.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„A Szentlélek a rendezettség lelke, aki a káoszból képes rendet
teremteni”</b></u></span> – fogalmazott az evangélikus püspök. Gryllus Dániel
megszólaltatta a <i>Ha nézem a világot</i> című verset, amely után
Fabiny Tamás így folytatta: „Weöres Sándor nézte a világot, meg tudta
szólaltatni rezdüléseit, mert újra és újra rá tudott csodálkozni a
világra mint Isten teremtett világára, és rá tudott hagyatkozni
Istenre.”</p>
<p><i><b>„Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk”</b></i></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Fabiny Tamás, akinek édesanyja szintén Csöngén született, ezután
ismét visszatért a Vas megyei faluba, és a költő akaratát idézve az
utókor Weöres Sándor felé való tartozására hívta fel a figyelmet: „Így
rendelem: ha meghalok, / engem kriptánkba rakjatok / illendő régi módon.
/ Kis Csöngém földjén szántsa szét / csontjaim sáros tömegét / egy
késői utódom.”</b></u></span> (Részlet a <i>Hazaszálló</i> című versből)</p>
<p>Végül Orbán Ottót idézte a püspök, aki így írt a 101 évvel ezelőtt
született költőről, <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><u><b>Weöres Sándorról: „A kis madár-ember testében a természet mozarti
csodát üzemeltetett. Talán szeszélyből, talán szándékosan, hogy
megmutassa: nincs minden kérdésre válasz.”</b></u></span></p>
<p>Az est a <i>Bolero</i> című verssel zárult, melyet Gryllus Dániel előadásában hallhatott a termet megtöltő közönség.</p>
<p>Borsodi Heni/Magyar Kurír</p></div>