<div dir="ltr"><h1 class="">Ferenc pápa sajtótájékoztatója Albániából hazafelé </h1>
<div class="">2014. szeptember 25. csütörtök 18:10<a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-interjuja-albaniabol-hazafele">http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-interjuja-albaniabol-hazafele</a></div>
<h3 class="">„A sasok földjéről” hazafelé szeptember 21-én, vasárnap
az Alitalia Tiranából Rómába tartó járatának fedélzetén Ferenc pápa
ismét újságírókkal találkozott. A beszélgetés szövegét Korponai Gábor SJ
fordításában adjuk közre.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55835&img=o_o_ap2575450_articolo.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55835&p=1&img=c_o_ap2575450_articolo.jpg" alt="" border="0"></a>A
sajtótájékoztatót Federico Lombardi szentszéki szóvivő nyitotta meg
ezekkel a szavakkal: „Nagyon hálásak vagyunk a Szentatyának, hogy ismét
itt van velünk. Jóllehet ez egy nagyon sűrű nap volt. Néhány, valóban
csak pár kérdés erejéig rendelkezésünkre áll az út alatt. Elfogadtuk,
hogy elsőként három albán kollégánk tegye föl kérdéseit, akik idefelé is
velünk tartottak: eljöttek Rómába, hogy Önnel utazhassanak, most pedig
ismét visszatérnek Rómába, hogy Önnel együtt fejezzék be ezt az utat. A
három albán televízió munkatársai. Mira Tuci asszonynak adom a szót, az
albán nemzeti televíziótól.”</p>
<p><strong><em>– </em><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u>Szentatyám, az albánok körül jártak gondolatai,
amikor elhagyta Albániát. Az albánok körül, akik sokat szenvedtek, de
egyben toleránsak is. Tudná jellemezni másképp is az albánokat,
</u></span>természetesen a fészkéhez visszataláló sas képén kívül?</strong></p>
<p>– Szeretnék kijavítani valamit a mondatában. A szenvedést, melyben az
albánoknak része volt, közelről tapasztalhattam magam is. Ám, hogy
toleráns lenne… kicserélem a szót. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Nem toleráns az albán nép, inkább
testvéri érzésű. Képes testvérként tekinteni másokra: ez több.</b></u></span> Ezt
láthatjuk abban, ahogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>együtt élnek, illetve dolgoznak az iszlám hitűek,
az ortodoxok és a katolikusok.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Testvérekként </b></u></span>munkálkodnak együtt. Már
kezdettől fogva megérintett egy másik dolog is: az ország fiatalsága.
Amikor erről beszéltem, azt mondták nekem, hogy ez Európa legfiatalabb
országa. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>E testvéri együttműködésnek köszönhetően Albániában kiemelkedő
fejlődés mutatkozik mind a kultúra, mind a kormányzás terén.</b></u></span></p>
<p><strong>– Szentatyám, amikor Tirana főutcáján a kommunista rezsim
idején vértanúságot szenvedett egyháziak képmásai alatt haladt el, egy
<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u>olyan országban, amelyre </u></span></strong><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><strong>a hatalom </strong><strong>25 évig rákényszerítette az ateizmust, milyen személyes érzések voltak Önben?</strong></u></span></p>
<p>– Két hónapja tanulmányozom Albánia e nehéz időszakát és egy kicsit
az ország történetének kezdeteit is, hogy megértsem... Gyönyörű és
erőteljes kulturális hagyományotok van már a kezdetektől fogva.
Tanulmányoztam ezt az időszakot, amely kegyetlen volt<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>: borzasztóan nagy
volt a kegyetlenség.</b></u></span> Amikor láttam ezeket a portrékat – nemcsak
katolikusokét, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>ortodoxok és iszlámhívők képei is voltak közöttük –, a
hozzájuk intézett szavakra gondoltam: <span style="background-color:rgb(234,209,220)">„Ne higgy Istenben!”</span></b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> „Én pedig
hiszek” </b></u></span>–<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> mire bumm, végeztek velük.</b></u></span> Ezért mondom azt, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>mindhárom
felekezet tanúságot tett Istenről, most pedig testvériességük példáját
mutatják meg.</b></u></span></p>
<p><strong><em>– </em>Szentatyám, meglátogatta Albániát, amely egy
muszlim többségű ország. A látogatásra azonban egy nagyon kényes
időszakban került sor: <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u>Ön kijelentette, hogy a harmadik világháború már
elkezdődött. Látogatása az albánoknak szólt csupán, vagy túlmutat ezen?</u></span></strong></p>
<p>– Túlmutat. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Albánia a béke, az együttélés és az együttműködés azon
útján jár, amely más országoknak is szól, ahol hasonlóan különböző
népcsoportok élnek. </b></u></span>Ön azt mondta: „muszlim többségű ország”. Igen, az,
de nem muszlim ország. Ez egy európai ország. Ez számomra meglepetés
volt. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Albánia egy európai ország, éppen kultúrája – az együttélés
kultúrája – és történelme miatt.</b></u></span></p>
<p><strong>– Szentatyám, Ön Albániát látogatta meg most Európában, hová vezetnek következő útjai?</strong></p>
<p>– A földrajzot nem tudjuk megváltoztatni. Legközelebb november 25-én
Strasbourgba utazom az Európa Tanácshoz és az Európai Parlamentbe. Majd
valószínűleg 28-án indulok Törökországba, hogy részt vegyek Szent András
30-i ünnepén Bartolomeosz pátriárkával.</p>
<p><strong>– Szentatyám, megértettük, hogy az Ön nézőpontja Albániáról
eltér az általában vett európai nézőponttól – az Európai Unióra gondolok
itt. Egy olyan országot választott egyik első európai útja céljaként,
amely periférián lévőként nem tagja az Európai Uniónak.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u> Mit üzen
azoknak, akik számára csak a „hatalmasok” Európája létezik?</u></span></strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Az én utam volt maga az üzenet, a jel: egy jel, amit szerettem volna fölmutatni.</b></u></span></p>
<p><strong><em>– </em>Szentatyám, azt hiszem, mindannyian először láttuk sírni Önt. Nagyon megérintette az a találkozó <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u>(<em>a pápa a kommunista diktatúra túlélőivel találkozott </em>– A szerk.): úgy hiszem, az Ön számára ez volt utazása egyik legmegindítóbb pillanata.</u></span></strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Megérintő, amikor egy hitvalló saját maga mondja el szenvedését!</b></u></span>
Azt hiszem, mindannyian, akik ott voltunk, meghatódtunk: mindenki. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Úgy
beszéltek, mintha nem magukról beszéltek volna, semlegesen, alázattal.
Ez nagyon jót tett nekem! </b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Nagyon köszönöm</span></span>, és jó étvágyat a vacsorához!</p></div>