<div dir="ltr"><div><p><font>2014.09.25. csütörtök</font></p><p><i><b>Ami volt, ugyanaz lesz majd, mert nincs semmi új a nap alatt</b></i></p><hr><p><a name="148a9dca42002c3a_Préd 1,2-11"><font color="#000000">Préd 1,2-11</font></a></p><p><span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b>,<span style="color:rgb(0,0,0)">,</span></b><span style="color:rgb(0,0,0)">Minden
hiúság, mondja a Prédikátor, csupa hiúság, minden csak hiúság!</span><span style="color:rgb(0,0,0)"> </span></span>Mi
haszna az embernek minden vesződségéből, amellyel bajlódik a nap
alatt?''<span style="color:rgb(39,78,19)"> <b>Nemzedék elmúlik és nemzedék érkezik, a föld pedig mindig
megmarad. A nap felkel és lenyugszik, majd visszasiet helyére, s ott
újra felkel,</b> </span>dél felé kerül, majd északra fordul. Mindent bejárva körben
kering a szél, és visszatér körforgásában. A folyók mind a tengerbe
ömlenek, s a tenger mégsem árad meg, a helyre, ahonnan a folyók
elindulnak, visszatérnek, hogy újra folyjanak. A dolgok megannyian
fárasztanak, úgyhogy az ember szóval ki sem tudja mondani. A szem nem
tud jóllakni látással, s a fül nem tud betelni hallással. Mi az, ami
volt? Ugyanaz, mint ami lesz. Mi az, ami történt? Ugyanaz, mint ami
ezután is történik, és semmi sem új a nap alatt. <span style="color:rgb(39,78,19)"><b>Senki sem mondhatja:
,,Íme, ez új!'' Mert megvolt az már azokban az időkben, amelyek előttünk
elmúltak. Nem gondolnak az emberek az elmúltakra, s a jövendőre sem
gondolnak majd, akik még később lesznek.</b></span></span></p><p><a name="148a9dca42002c3a_Zs 89"><font color="#000000">Zs 89</font></a></p><p><span>Mózesnek,
az Isten emberének imádsága. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Uram, te lettél a mi menedékünk
nemzedékről nemzedékre.</b></span> Mielőtt hegyek lettek, a föld és a világ
születtek, te öröktől fogva és mindörökké vagy, Isten! <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Te visszatéríted
az embert a porba, azt mondod: ,,Térjetek oda vissza, emberek fiai.</b></span>''
Hiszen <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>szemed előtt ezer esztendő olyan, mint az eltűnt tegnapi nap,
vagy mint egy őrváltásnyi idő éjszaka.</b></span> Elragadod őket, olyanok mint az
álom, mint a reggel kiviruló fű: reggel kihajt és virágzik, estére
lehull és elszárad. Elenyészünk ugyanis neheztelésed miatt, rettegjük
haragod. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Magad elé állítod</b></span> <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>gonoszságainkat,</b></span><span style="color:rgb(39,78,19)"><b> </b></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="color:rgb(39,78,19)"><b>titkainkat</b></span> </span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>arcod világossága
elé</b></span>. Napjaink mind elmúlnak haragodban, <span style="color:rgb(39,78,19)"><b>éveinket, mint egy sóhajtást,
bevégezzük. </b><span style="color:rgb(0,0,0)">Éveink száma a hetven esztendőt ha eléri, vagy az erőseké a
nyolcvanat, és azok nagyrésze is munka és fájdalom, gyorsan elmúlnak és
mi elmegyünk.</span></span> Ki ismeri haragod erejét és félelmetes felindulásodat?
Taníts meg számba venni napjainkat úgy, hogy bölcsességgel telítsük
szívünket. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Fordulj meg, Uram, végre valahára, légy irgalmas szolgáidhoz.</b></span>
Tölts el minket kora reggel irgalmaddal, hogy ujjongjunk és vigadjunk
egész életünkben. Örvendeztess minket annyi napig, mint amennyin
megaláztál minket, s annyi évig, mint amennyin nyomorúságot láttunk.
Nyilvánuljon meg műved szolgáidon és dicsőséged az ő fiaikon. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Derüljön
ránk a mi Urunk, Istenünk fényessége, kezünk munkáját erősítsd meg, és
áldd meg kezünk munkáját!</b></span></span></p><p><a name="148a9dca42002c3a_Lk 9,7-9"><font color="#000000">Lk 9,7-9</font></a></p><p><span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Heródes
negyedes fejedelem hallott mindenről, ami történt, és zavarban volt</b></span>,<span style="color:rgb(32,18,77)"><b><span style="color:rgb(39,78,19)">
mivel egyesek azt mondták</span>: </b><span style="color:rgb(0,0,0)">,,János támadt fel halottaiból'', némelyek
pedig, hogy ,,Illés jelent meg'', mások meg: ,,a régi próféták közül
támadt fel valamelyik''</span></span>. <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Ekkor Heródes azt mondta: ,,Jánost
lefejeztettem; kicsoda tehát <span style="color:rgb(255,0,0)">ez, akiről ilyeneket hallok?</span>''<span style="color:rgb(0,0,0)"> </span></b></span><span style="color:rgb(39,78,19)"><b>És látni
akarta <span style="color:rgb(255,0,0)">őt.</span></b></span></span></p></div><div><br></div><div><br></div></div>